Hidrológiai tájékoztató, 2006

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2007-ben

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2007-ben 275 éve ... 1732. Ez évtől kezdve maradtak fenn adatok a Duna pest-budai vízállásáról. A pesti Havas utca 4. sz. ház udvarán egy árvíztábla is őrzi a kiöntött Duna magasságát. 250 éve ... 1757. július 4. Az Eger-patak vize a szélsőségesen tomboló esőzések következtében kiáradt medréből és árvízzel öntötte el Eger városát. Az épületekben okozott kárnál is nagyobb tragédiát jelentett, hogy több mint 40 ember pusztult el, amikor a vár felé vezető kőhíd összeomlott. 1757. Kobenzl gróf, a Temesi bánság katonai kormányzója „különféle lecsapolási és csatornázási munkákra" szerződtette Maximilian Fremaut brüsszeli vízépítési szakértőt, aki ezzel a bánsági vízépítési igazgató tisztét is elnyerte. Az ő nevéhez fűződik a Kastély (Costeiu) és Kiszetó (Chizatau) közötti 9 km hosszú tápcsatorna megépítése, amely lehetővé tette, hogy a Temesből átvezetett vízzel növeljék a mesterséges mederbe terelt Béga hajózási vízszintjét. 225 éve ... 1782. május 19. Br. Orczy Lőrinc (1718-1789) tábornok, a felső-tiszai Tisza-szabályozási királyi biztos összefoglalva addigi évtizedes működésének eredményeit és kudarcait, s megismételve javaslatát a folyó átfogó szabályozására — belefáradva a meddő küzdelembe lemondott hivataláról. 1782. augusztus 30. II. József rendelkezésére a pesti egyetemen megszervezték az Institutum Geometricumot, azaz a Mérnöki Intézetet, elsősorban a hazai vízszabályozási feladatok megoldására alkalmas mérnökök képzésére. Az uralkodói rendelet az Institutumot az állami mérnöki állások betöltésére egyedül képesítő „mérnöki oklevelek" adományozásának jogával ruházta fel. 1782. november 1. A pesti egyetemen (az Institutum Geometricum keretében) kezdetét vette az oklevéladományozási joggal hivatalosan is elismert mérnökképző tanfolyam. 1782. Központi utasítást adtak ki a vármegyei mérnökök vízszabályozási tevékenységének egységesítésére Jnstructio pro universis comitatuum et jurisdictionum geometris publicorum laborum hydraulicum...[Valamennyi megyei és járási mérnök számára a nem magánosok céljait szolgáló vízimunkákról szóló rendelkezés] " címmel. 1782. Megkezdődtek a II. József-féle I. katonai térképezés helyszíni bejáráson és mérésen alapuló munkálatai Neu hadmérnök ezredes vezetésével. Tekintettel a feladat titkosságára a hazai vízszabályozások tervezéséhez ezeket a térképfelvételeket nem tudták felhasználni. Az 1785-ben befejezett térképezés eredményei csak a Monarchia összeomlása után (az 1920-as években) váltak nyilvánossá. 1782. Horváth Ker. János, a pesti egyetem professzora megjelentette az Institutum Geometricum első jelentős tankönyvét, a ,J*raelectiones Mechanicarum " [Mechanikai előadások] című kötetet. A könyvet, amelynek később kiadott második részében a hidrosztatika és a hidraulika kérdéseivel foglalkozott a szerző, utóbb más egyetemek és főiskolák használatára németre is lefordították. 1782. Hegedűs Nepomuk János, Sopron vármegye mérnöke elkészítette a vármegye első részletes térképét, amelynek nemcsak a Fertő tó és a Hanság, hanem a kisebb-nagyobb folyók vízjárásának pontos ábrázolását is köszönhetjük. 200 éve ... 1807. I. Ferenc király által szentesített XVII. tc. rendelkezett az egy adott terület birtokosainak többségi akarata alapján létesítendő vízszabályozó társulatokról. 175 éve ... 1832. április 17. A Helytartótanács rendelete előírta, hogy a Duna vízrajzi felmérését Új-Palánka és a romániai Vaskapun túli részek között hajtsák végre. 1832. június 12. A Hídegylet gyűlésén bejelentették, hogy a Vízi és Építészeti Főigazgatóság által elvégzett „hidrotechnikai vizsgálatok" eredményei alapján rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyek alapján elkészíthető a budapesti Duna-szakasz vízrajzi térképe. A színezett kőnyomatos térképet ,yllap s vízhelyzeti térképe Buda és Pest sz. királyi fő Városainak..." címmel, 1833-ban Vörös László „dunamérési hiteles földmérő", 1:7200 méretarányban rajzolta meg. 66