Hidrológiai tájékoztató, 2006

A 30 ÉVES KISKUNSÁGI NEMZETI PARK JUBILEUMI ELŐADÁSAI - Dr. Molnár Béla-Jenei Mária: Talaj- és felszíni vizek hidrodinamikai és hidrokémiai változásának összefüggése a tavi karbonát képződéssel a Kiskunsági Nemzeti Park területén

BUDAPEST SZOLIS SZAPPANOSSZEK KECSKEMÉT * ® KELEMENSZEK RÓDLISZÉK </

J RAJA ® , KISKUNFELEGYHAZA ' KISKUNMAJSA . % CSOLYOSPALOS SZEGED 50 km 1. ábra. A talajvízmegfigyelö kút-kiképzési helyek és tavi, valamint felszíni vízmintagyűjtési helyek A koordinátára vittük fel a megvizsgált területi vizek adatait is (2. ábra). Ilyen módon négy különböző csoportot lehetett elkülöníteni. Az I csoportba a dunai és a tiszai folyóvizek kerültek. Ezeknél az evaporáció nem játszik szerepet. Ali csoportba a tavak és a felszíni gödrök vizei kerültek. Ezek vannak a meteorikus vizek vonalától a legtávolabb, tehát az evaporáció ezeknél a legnagyobb. A III. csoportba uralkodólag azok a tóvizek tartoznak, amelyeket 2000 március végén és április elején gyűjtöttünk be, akkor amikor az evaporáció, vagyis a párolgás hatása még kicsi volt. Végül a IV. csoportba uralkodólag a talajvíz-minták és az ugyancsak kora tavasszal gyűjtött minták kerültek. Megállapítható tehát, hogy a vizeknél az evaporáció hatása egyértelmű. A közel három éves havi vízkémiai vizsgálatok közül az egy alkalommal, 2004 október 10-én vett vízminták néhány kémiai vizsgálati eredményeit példaként mutatjuk be (1. táblázat). A nátrium a KNP területéhez nem tartozó, de kontrollként feldolgozott Ródliszék tó Ny és K megfigyelő kutak vízmintáiban a legnagyobb mennyiségű, eléri a 3300-3930 mg/l értéket. Ennek oka részben az lehet, hogy a bázis a többi kúthoz képest itt ásványi anyagokban gazdag tőzeg és a terület legeltetés céljait szolgálja ezért több alakalommal sertés hígtrá8 D [0/00] SMOW 0,0 -10,0 -20,0 -30.0 -40,0 ~ -50,0 -60,0 -70,0-80,0 -90,0-100,0 A meteorikus víz vonala / / VJ ' 12 / % TT T I ' I 1 I -12,00 -8,00 -4,00 14,00 -10,00 -6,00 -2,00 0,00 2,00 18 0 [0/00] SMOW 2. ábra. A dunai, tiszai folyóvízi és Duna-Tisza közi talaj-és felszíni vizek stabilizotóp vizsgálati eredményei I. 1. Csapadékvíz (Szeged), 2 Tisza (Algyő), 3. Tisza (Szeged), 4. Duna víz Dunakeszif 2000 április ), II. 6. Csólyospálos (1/1), 7. Csólyospálos (3), 8. Csólyospálos (1), 9. Csólyospálos (2), 10. Kelemenszék tó, 11. Balaton Tihany, 12. Szappanosszék tó talajfeltáró gödör III. 13. Ródliszék tó (2000 április), 14. Kunfehér tó (2000 április), 15. Bogárzó tó (2000 április), 16. Kisréti tó (2000 április) IV. 17. Ródliszék tó K talajvíz, 18. Ródliszék tóvíz a tó széléről (2000 április), 19. Ródliszék tóvíz a tó közepéről (2000 április), 20. Kelemenszék tóvíz (2000 április), 21. Csólyospálos Ny talajvíz, 22. Szappanoszsék a tó peremétől (2000 április), 23. Bogárzó tóvíz (2000 április), 24. Apajpuszta talajvíz (2000 április), 25. Kiskunhalas talajvíz (2000 április), 26. Szappanoszék Ny talajvíz, (A dátum nélküli gyűjtési idő 2400 otóber). gyávái trágyázták. Ugyancsak jelentős a Kelemenszék tó nátrium tartalma mert eléri a 2600 mg/l-t. A Csólyospálos 3, 1 és 1/1 felszíni gödrök nátrium tartalma is elég jelentős, mert 180-730 mg/l közötti. A kálium legnagyobb értékét a Ródliszék K-i kútban éri el 220 mg/l-el. A többi helyen a Szappanosszék K és Csólyospálos 2 kivételével 15-33 mg/l közöti, az utóbbiakban kisebb értékű. A magnézium mennyisége igen változó. Legnagyobb értéket a Csólyospálos 1 és a 2 feltárásban kaptuk 115-135 mg/l-el. A legkisebbet pedig 3,4 mg/l-el a Ródliszék Ny-i kútban. A kalcium legnagyobb értékét 60-131 mg/l-el négy helyen érte el (/. táblázat). Az összsó mennyiség minden helyen jelentős. Különösen kiugró értékeket találtunk a ródliszéki talajvizekben és a Kelemenszék tó vizében. A pH minden esetben lúgosságot jelzett. Különösen a Kelemenszék tó és a felszíni gödrök vizei tűntek ki 9 feletti pH értékükkel. A dolomitképződés szempontjából fontos Mg/Ca arány a Csólyospálos 1 és 3 sz. helyen lényegesen meghaladja a képző58