Hidrológiai tájékoztató, 2006
A 30 ÉVES KISKUNSÁGI NEMZETI PARK JUBILEUMI ELŐADÁSAI - Dr. Molnár Béla-Jenei Mária: Talaj- és felszíni vizek hidrodinamikai és hidrokémiai változásának összefüggése a tavi karbonát képződéssel a Kiskunsági Nemzeti Park területén
1. táblázat. A vizsgált vizek geokémiai adatai 2004 október 10-én Mintavételi helyek Na K Mg Ca Összsó pH Mg/Ca COj/Ca Mintavételi helyek mg/l pH mol/arány Szappanosszék Ny 57,0 15,5 69,0 147,0 1032,0 7,85 0,782 2,857 Szappanosszék K 39,0 4,1 45,4 110,0 1232,8 7,71 0,687 2,625 Ródliszék Ny 3300,0 19,8 3,4 17,0 11032,0 8,01 0,333 257,647 Ródliszék K 3930,0 220,0 4,9 3,7 11464,0 8,05 2,207 1429,73 Csólyopálos kút 250,0 33,0 58,0 60,0 1544,4 1,611 Kelemenszék tó 2600,0 14,9 7,3 4,6 4048,0 9,60 2,644 606,521 Csólyospálos 3 730,0 56,0 33,7 3,0 1427,2 9,70 18,722 257,647 Csólyospálos 2 71,0 6,2 115,0 131,0 1351,2 7,90 1,463 2,595 Csólyospálos 1 180,0 18,0 135,0 9,0 987,4 9,21 25,000 39,333 Csólyospálos 1/1 460,0 32,0 7,2 5,5 2052,0 9,10 2,181 154,545 déséhez szükséges értéket, mert 18-25 aránya ezt bizonyítja. A többi mintánál lényegesen kisebb értékű. Az ugyancsak jelentős C0 3/Ca mol/arány minden esetben nagyobb mint egy. Négy mintánál pedig jelentősen meghaladja azt. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kalcit (mész)-képződéshez adottak a lehetőségek, mert a kalcit minden vízmintában jelen van. A dolomitképződéshez is helyenként adottak a lehetőségek, mert a vizek magnéziumot tartalmaznak és a Mg/Ca arányuk jelentős, valamint a C0 3/Ca mol/ arányuk minden esetben nagyobb, mint egy. Öt talajvíz-megyfigyelő kútban havonta a vízállásokat is mérjük. A 2003 novembere és 2006 júniusa között mért értékek alapján megállapítható, hogy a vízállások évenkét egyre magasabbra kerültek. Ez felvetti azt a gondolatot, hogy az utóbbi évek bővebb csapadéka miatt a talajvíz süllyedési tendencia esetleg megfordult, és jelenleg a talajvíz emelkedőben van. Az eddigi vizsgálatok alapján a következő megállapítások tehetők: 1. A vizsgált területen a talajvizek viszonylag magasan helyezkednek el és az utóbbi években a bővebb csapadék miatt egyre magasabb helyzetbe kerültek. 2. A talajvizek éves geokémiai változásai jelentősek. 3. A talajvizeknél a változásokat a kapilláris vízemelkedés okozta párolgás hozza létre. 4. A felszíni nyílt vizekben a változások még jelentősebbek. 5. A felszíni vizeknél a nyári és a téli geokémiai összetételbeli különbségeket az erős evaporáció idézi elő. 6. A vizek pH értéke, összsó tartalma mind a talajvizeknél, mind a felszíni vizeknél területenként igen jelentős különbségeket mutat, amely helyi, többek között morfológiai különbségek okozta vizszivárgásokra vezethető vissza. 7. A KNP terülthez nem tartozó kontroll területként választott ródliszéki talajvíz igen magas sótartalma a sertés hígtrágyázásra is felhívhatja a figyelmet. 8. A stabil izotóp vizsgálatok alapján négy vízcsoport különíthető el. 9. A kalcit ásvány (mész) képződéshez a lehetőségek minden esetben adottak, mert a vizek kalciumot tartalmaznak. 10. Vannak olyan vizek, amelyeknek a Mg/Ca mol aránya a nagy Mg-tartalmú kalcit kiválását teszi lehetővé. Ezek koradiagenetikusan átaklakulhatnak dolomittá. 11. A C0 3 /Ca mol arány minden víztípusnál több mint egy, sőt sok mintánál nagyságrendileg nagyobb, ami a dolomitképződéshez igen előnyös. IRODALOM Molnár B. 1980: Hiperszalin dolomitképződés a Duna-Tisza közén. Földtani Közlöny, 110. 1. pp. 45-64. Molnár B. 1983: A Duna-Tisza közi tavak keletkezése, fejlődéstörténete és hasznosítása. Akadémai doktori disszertáció p. 220. Molnár B.-Botz, R. 1995: Geochemistry and stabil isotope ratio of modern carbonates in natron lakes of the Danube-Tisza interfluve, Hungary -Acta geologica. Hungarica, 39.2. pp. 153-174. Molnár B.-Szónoky M.-Kovács S. 1981: Recens hiperszalin dolomitok diagenetikus és litifikációs folyamatai a Duna-Tisza közén. Földtani Közlöny, 111.1 pp. 119-144. 59
