Hidrológiai tájékoztató, 2006
A 30 ÉVES KISKUNSÁGI NEMZETI PARK JUBILEUMI ELŐADÁSAI - Simon Szilvia: Aljzat eredetű sós vizek kimutatása hidraulikai és geofizikai módszerekkel Fülöpszállás szikvidékén (Duna-Tisza köze)
Aljzat eredetű sós vizek kimutatása hidraulikai és geofizikai módszerekkel Fülöpszállás szikvidékén, a Duna-Tisza közén* SIMON SZILVIA ELTE TTK, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék Cél Az Alföld, és kiemelten a Duna-Tisza köze területére készült részletes hidraulikai és víz-rétegtani feldolgozások (Tóth J. és Almási /., 2001; Mádlné SzönyiJ., Simon Sz., Tóth J., Pogácsás Gy., 2005; Mádlné Szőnyi J. és Tóth J., nyomtatásban) jól kirajzolták a területen uralkodó áramlási rendszerek jellegzetességeit és egymáshoz való viszonyukat. Az általános következtetéseket azonban szükségesnek láttuk még nagyobb felbontásban, más megközelítéssel is ellenőrizni egy hidraulikailag .kiemelten érdekes területen. A Duna-völgyi szikesek zónájában, a Kelemen-szék környezetében a medencealjzat megközelíti a felszínt, így a túlnyomásos rendszer vize a felszín közelébe juthat. A korábbi feldolgozások kimutatták, hogy a Kelemenszék egyértelműen a mélyáramlás feláramlási zónájában helyezkedik el, tőle K-re pedig már a gravitációs rendszerek csapolódnak meg (1. ábra, Mádlné Szőnyi J., 2006. a Hidrológiai Tájékoztató előző közleménye). A célom ezen hidraulikai alapokon nyugvó hipotézis igazolása, felülvizsgálata volt vízkémia és geofizikai módszerek alkalmazásával, közvetlenül a felszín közelében (100-120 m mélységig). Alkalmazott módszerek, vizsgálati metódus A két áramlási rendszer (túlnyomásos és gravitációs) vizének elkülönítésére a köztük fennálló relatív összes oldott anyagtartalom-különbség (TDS különbség) nyújt lehetőséget. A medence aljzatot kitöltő víz TDS tartalma akár a 40000 mg/l értéket is elérheti (Erdély Á., 1989), ami természetesen már hígulva juthat a felszín közelébe a tó környezetében. A gravitációs rendszer vizéhez képest azonban így is jelentősen nagyobb oldott anyag tartalommal kell bírnia. Ha ezek a különböző vízkémiájú vizek a hidraulikai feldolgozásnak megfelelően töltik ki a felszín alatti pórusokat, akkor a tótól K-re kisebb TDS és Cl" értékeket, zónájában és tőle Ny-ra pedig nagyobb értékeket kell tapasztalnunk. Erről a kutak vizének vízkémiai vizsgálata nyújt pontszerű információt. Emellett geofizikai mérések segítségével területileg is vizsgálhatjuk a pórusokat kitöltő víz oldott anyag tartalmát. Az ellenállásmérő geofizikai módszerek esetében a mért ellenállást a pórusokat kitöltő víz oldott anyag tartalma nagy mértékben meghatározza. A magas TDS tartalmú „sós víz" alacsony ellenállást okoz. Problémát jelent azonban, hogy ez az alacsony ellenállás agyagot is jelezhet. Emiatt ismert litológiájú közegben mérve kapunk pontos információt a kőzeteket kitöltő folyadék vezetőképességéről. Kedvező esetben ugyanazon litológiájú közegben mérünk, és így a helyről-helyre tapasztalható ellenálláskülönbség a kitöltő pórusvíz TDS tartalmának különbségéből fakad. A területen kétféle ellenállásmérő módszert használtam. Geoelektromos és elektromágneses méréseket végeztem. A VESZ (Vertikális Elektromos Szondázás) mérések kb 100 m, míg az RMT (Radiomagnetotellurika) mérések 18-22 m behatolási mélységűek. Kémiai eredmények A vizsgált terület a Mádlné Szőnyi, Simon Sz., Tóth J., Pogácsás Gy. (2005) lokális hidraulikai feldolgozásának mérettartományával és területével egyezik meg. A hátságtól a Duna vonaláig vizsgáltam közel 100 m-es mélySzikes zóna _ Ágasegyházif° KÉK __ i 'ŐSJELMAGYARÁZAT A SZ e' Vény N y" Vé9ét 0' mért táV 0' Sá9 (km ) • • • • • gravitációs és mélyáramlási rendszer határa | | RMT mérések területe | | VESZ mérések területe negyedidäszak talpa VF, •• VF 2 . kavics W. W, W, W, Alföldi W VF 3 +229 TDS mennyisége (mg/l) +72 Cl" mennyisége (mg/l) 1. ábra. A vizsgált terület, vízkémiai eredmények * , A Kiskunsági Nemzeti Park elmúlt 30 éve a földtan tükrében" c. jubileumi emlékülésen (Kecskemét, 2006.06.16.) elhangzott előadás kivonata. 53
