Hidrológiai tájékoztató, 2006

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Papp Márton: A dél-hansági élőhely-rekonstrukció hidrológiai kutatása

réteg egyaránt [8], [9]. A modell további bővítésére (vastagság) adathiány miatt nem volt lehetőségem, ám már ebben a vastagságban is szerepel a területen található összes jellemző réteg. A rétegek fedő és fekü szintjeinek megadásakor nem idealizált állapotokkal, azaz nem sík felszínekkel dolgoztam, hanem megpróbáltam a valós állapotokat modellezni, azaz törekedtem a rétegek vándorlását is bemutatni. A Field Interpolator segítségével kapott mátrixokat feleltettem meg a rétegek fedő és fekü szintjének. A talajvízszint megadásánál hasonló módon jártam el. A rétegekre jellemző, a modell számára szükséges paramétereket a kutak Vízföldtani naplójában szereplő paraméterértékek, illetve a rétegek leírásában szereplő tulajdonságok figyelembevételével származtattam. A termelő kutak vizének hasznosítása eltér egymástól. Míg egyes kutak vizét ipari célokra használják, addig más kutak vizét ivóvízként kerül felhasználásra. Az élőhelyrekonstrukció területéhez legközelebb eső kút Bősárkányon található, melynek vize egy főmajor ellátását szolgálja. Az eredmények megjelenítése Annak érdekében, hogy eldönthessük azt, hogy a modell elkészítése és futtatása során a kapott értékek megfelelnek-e a valóságnak elkészítettem a Surfer segítségével a terület talaj vízdomborzatának 3 D-s képét. Ha a modellel kapott áramlási kép hasonlít erre, akkor elmondhatjuk, hogy az elkészített modell közel megfelel a valóságnak. További ellenőrzésre ad lehetősséget, hogy a kutak környezetében kapott vízállásokat összevetjük a kutak Vízföldtani Naplójában szereplő vízállásokkal mind nyugalmi, mind üzemi helyzetben. Az 5. ábrán a modell futtatásának eredménye látható. A kép az első rétegbeli áramlási vonalakat jeleníti meg. A képen jól láthatóak a térség legfontosabb felszíni vízfolyásai, melyek a leginkább meghatározzák a modellezett térségben a talajvíz áramlási irányait, és azok tendenciáját. A vízállások izovonalaiból kiderül, hogy a rekonstrukció területén a talajvízszint nagyjából a 112 mB.f. magasságban alakul, és keleti irányban csökken a területen. Ez az eredmény igazolja azt a feltevésünket, hogy a területen a felszíni vízfolyásokból történő elárasztáson kívül felszín alatti hozzáfolyásból származó vízmennyiség is van. Ám az eredményekből az is kitűnik, hogy a tervekben szereplő kívánatos vízszint alatt marad a rekonstrukció nagy részén több mint egy méterrel. Ezt a vízmennyiséget kell pótolni a környező vízfolyásokból, természetesen leszámítva a csapadék mennyiségét. Vízkémiai vizsgálatok Körforgása során a környezetnek megfelelően a víz kémiai összetétele változik. Az oldott komponensek különböző folyamatok során kerül a vízbe. A vizek összetételét befolyásoló legfontosabb környezeti tényező a klíma, a földtani környezet és a biológiai hatások. A víz kémiai összetétele a környezettel való kölcsönhatás során alakul ki. Ez a kölcsönhatás többféle, egymás mellett lejátszódó folyamatban nyilvánul meg. A hőmérséklet és csapadékmennyiség hatással van a mállási és biológiai folyamatokra. A váltakozó száraz, illetve nedves évszakok, valamint a hőmérsékletingadozások a mállásra kedvező hatással vannak, növelve ezzel a vizek oldott anyag tartalmát. A kedvező klíma a dús vegetáción és az üledékbe kerülő és bomló szerves anyagon keresztül is kifejti hatását, hiszen a szerves anyag átalakulásának alapvető jelentősége van a víz-kőzet kölcsönhatásra. Az élő szervezetek lebomlásával a szénen kívül egyéb elemek (N, P, J, nyomelemek) is bekerülnek a vízbe. A Duna, mint a terület legnagyobb, így legfontosabb folyója egy aránylag stabil kémiai környezetet biztosít a térségben. A vize alapvetően közepes mennyiségben tartalmaz ásványos összetevőket (350-400 mg/l), viszonylag alacsony Ca-Mg-HC0

3 tartalommal, valamint aránylag alacsony mértékű szennyezettség jellemzi a vizét. Duna a terület elsőszámú vízfolyása, ám a területen sok másod- és harmadrendű vízfolyás található. Ezek a Hanság-főcsatorna, Kis-metszés, Ikva, Rábca, Rába, Keszeg-ér. A Duna határ menti szakasza az oxigéntartalom index alapján a 2 és 3-as vízminőségi osztályok között mozog. Mindemellett, a vegyi szennyezettségi index, biológiai valamint a mikrobiológiai szennyezettségi indexek a 3. vízminőségi osztályba sorolják. Általában véve a Duna e szakaszának vízminősége stabil képet mutat. A vízkémiai vizsgálatok értékelése A Hansági-élőhelyrekonstrukció vízkémiai vizsgálatát az Észak Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Alsó Tisza-vidéki Vízügyi és Környezetvédelmi Felügyelőség végezte (/. táblázat). A pH értékek a 7-8 tartomány között mozognak, mely eredmények megfelelnek egy tipikus lápi környezet pH értékének. Nem mutatkozik eltérés az időszakos mérések között. A nitrit és nitrát ionok koncentrációja jóval alacsonyabb a rekonstrukció területén, mint a környező vízfolyásokban. Ez minden bizonnyal a vegetáció által történő megkötődés eredménye. 5.ábra. A rekonstrukció környezetének vízszintjei 31