Hidrológiai tájékoztató, 2006

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Papp Márton: A dél-hansági élőhely-rekonstrukció hidrológiai kutatása

1. táblázat. Vízkémiai eredmények Területegység neve Rábca Kismetszés l-es terület 2-es terület 3-as terület Mintavétel kelte 5.31. 11.24. 5.31. 11.24. 5.31. 11. 24. 5.31. 11.24. 5.31. 11.24. Fajlagos vezetőképesség US/cm 402 521 434 485 480 454 480 409 486 469 pH/ (helyszíni) -rc 7,87 7,44 7,74 7,52 7,87 7,53 7,58 7,43 7,64 7,29 Ammónium-ion mg/l 0,13 0,05 <0.02 0,36 0,07 0,32 <0.02 0,08 <0.02 0,2 Nitrát-ion mg/l 4,7 9,5 <0.4 3,9 <0.4 0,6 <0.4 <0,4 0,97 2,8 Nitrit-ion mg/l 0,08 0,103 <0.005 0,092 0,07 0,069 <0.005 0,03 <0.00 5 0,103 Összes foszfor mg/l 0,24 0,18 0,38 0,12 0,35 0,15 0,36 0,14 0,52 0,52 Hidrogénkarbonátion mg/l 212 219,6 178 200 188 202,5 188 183 220 197,6 Klorid-ion mg/l 28,4 55,4 36,9 51,8 42,6 45,4 44 45,4 42,6 44,7 Kalcium-ion mg/l 74 74 56 90 48 76 52 82 52 80 Magnézium-ion mg/l <4 13,4 <4 3,6 17 10,9 19,5 3,6 21,8 6,1 Kálium-ion mg/l 4,8 5,6 6,9 5,8 6,9 5,6 7,2 6,9 7,2 5,8 Nátrium-ion mg/l 32,5 52,5 44 44,5 49,1 43,5 50 38,5 50 43,5 Oxigénfogyasztás (KOIp) mg/l 5,4 2,8 18,6 5,9 16,6 13,3 21,2 13,5 29 24,4 Oldott oxigén mg/l 5,76 11,69 4,21 11,79 5,88 12,99 2,87 11,59 2,93 10,92 A kalcium ionok koncentrációinak változásában is megfigyelhető az a tendencia, miszerint a novemberi értékek magasabbak. Ezzel ellentétes eredményeket mutatnak a magnézium és kálium ionok koncentrációi. A biológiai aktivitás közötti különbség az egy éves periódus alatt leginkább az oldott oxigén mennyiségének változásában figyelhető meg. A novemberi mérésekben az értékek a májusi értékek sokszorosai. A mérések eredményeit összehasonlítva azt az eredményt szűrhetjük le, hogy a rekonstrukció területén a vizek kémiai összetétele inkább a felszíni vízfolyások kémiai összetételéhez hasonlítanak leginkább, a felszín alatti vizek befolyása az összetételre csekély mértékű. Összefoglalás Az élőhelyrekonstrukció megvalósításakor kitűzött célok, mely szerint vissza kívánjuk állítani a lecsapolások előtti hansági élőhelyek képét egy kis területen, alapvetően sikerrel jártak, hiszen ismét van a Hanságban nagy kiterjedésű vizes élőhely. Azonban a jelenlegi vízviszonyok alapvetően különböznek az ősi Hanságétól, hiszen ott a vízkészlet jelentősebb része származhatott talajvízből, az élőhelyrekonstrukció viszont csaknem kizárólag felszíni vízből táplálkozik, ezáltal annak vízkémiai összetétele inkábba a felszíni vízfolyások jellemző kémi összetételét mutatja. Jelentős különbségeket találunk a vízmélységben és a vízdinamikában is. Míg az ősi Hanságban a vízzel való borítottság egyes területein az egész évben jellemzőek voltak, más területei pedig időszakosan, akár évente kétszer is víz alá kerültek, addig mai állapotában alig találunk időszakosan, rövid időre vízborítás alá kerülő területeket. A 19. századi, lecsapolások előtti teljes Hanság helyreállítására a jelenlegi feltételek mellett nincs reális esély, azonban lehetőségünk van egy hasonló, értékes természeti környezet kialakítására és helyreállítására, habár jóval kisebb területen. További reményekre ad okot az a megfigyelés, hogy a felszíni elárasztások következtében a szomszédos területeken is tapasztalható, a talajvíz szintjének emelkedése miatt, időszakos és állandó vizű kisvizek kialakulása, ami további vizes élőhelyek megjelenését teszi lehetővé. IRODALOM [1] Báldi T, Báldiné Beke M. (1985): The evolution of the Hungarian Paleogene basin. Acta Geol. Hung. 28, 1-2, p. 5-28. Budapest [2] Kovács S. (1996): Magyarország nagyszerkezeti helyzete és geológiai környezetének fő vonásai, p. 99-174. [3] Kövér F. (1930): A Hanság földrajza. Föld és Ember 10, p. 3-^7, 91-139. [4] Pethö S. (1998): A Kisalföldi-medence felszín alatti vízáramrendszerei. [5] Erélyi M. (1994): The hidrogeology of the Hungarian upper Danube section (before and after dammind the river). [6] Kovács B. (2004): Hidrodinamikai és tarnszportmodellezés I. (Processing Modflow környezetben) [7] Juhász J. (1976): Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó [8] Franyó F. (1967): A negyedkori rétegek vastagsága a Kisalföldön. A MÁFI évi jelentése az 1965. évről, p. 443-458. [9] Rónai A. (1986): Magyarországi kvarter képződmények kifejlődése és szerkezeti helyzete. Földtani Közlöny 116/1 p. 31 43. [10] Takács G. és Margóczi K. (2001): A dél-hansági élőhelyrekonstrukció (Fertő-Hanság Nemzeti Park) biodiverzitás monitorozása 2001. Kutatási jelentés, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága, Sarrod. [11] DANREG (1999/2000): Danube Region Enviromental Geology Programme, DANREG Explanatory Notes, Jahrbuch der Geologishen Bundesanstadt, Wien, Szerk.: Császár G. 32