Hidrológiai tájékoztató, 2006

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Papp Márton: A dél-hansági élőhely-rekonstrukció hidrológiai kutatása

4. ábra. A Kisalföld felszín alatti vizeinek főbb áramlási irányai Vannak rendkívül jól reprezentált, és vannak alulreprezentált területek, ahol csak néhány kút adata áll csak rendelkezésünkre. A térképek előállítása során használt eljárásnak a Kriegelést választottam. A színskálán az árnyalatok 0,25 m-es vízszintkülönbség eltérést jelentenek egymáshoz képest (4. ábra). Az elkészített térképeken a rekonstrukció ®-vel van jelölve. Az évenkénti áramlások összehasonlítása Az áramlási képek ismeretében elmondhatjuk, hogy a Kisalföldön a fő áramlási irányok éppúgy nem változtak a 13 éves periódus alatt, mint a maximális és minimális vízállások közötti különbség. A minimum vízállásokról elmondható, hogy átlagos értékük 110 mB.f. magasságnál van. Ettől eltérő értéket a 2003 év mutat. Ezt alátámasztja az a tény, hogy ekkor egy rendkívül aszályos időszak volt Magyarország egész területén. A maximum vízállások összehasonlítása után levonhatjuk azt a következtetést, hogy átlagos értéke 110,5 mB.f. magasságnál van. Ennél nagyobb értékek az 1997-es és 2000-es éveknél voltak, mivel az egy csapadékosabb időszak volt. Az áramlási vonalakat, a víz áramlási irányait elemezve kijelenthetjük, hogy a felszín alatti vizek minden irányból a Kisalföld közepének irányába mozognak, majd egy kelet-nyugati vonal mentén az esésük tovább csökken kelet felé. A minimum Kóny település közelében található a Fehér- és Barbacsi-tavak térségében. Valószínű, hogy ez a csökkenés tovább folytatódik keleti irányba a Rába, Mosoni-Duna majd a Duna irányába. Ez a kelet-nyugati vonal jól azonosítható a térképeken. E vonal mentén húzódnak a területen végigfutó folyók és patakok. Ezekek az Ikva, Répce, Rábca, Hanság-főcsatorna és még számos kisebb vízfolyás. Ezek a vízfolyások rengeteg vizet levezetnek a területről, így érthető, hogy az áramvonalak ebbe az irányba tartanak. Az élőhelyrekonstrukció áramlásainak leírása Processing Modflow környezetben Az áramlások felderítéséhez először a nagyobb léptékű, regionális áramlásokkal kell tisztában lennünk. Ennek érdekében a modellezni kívánt terület nagyságát megfelelően nagynak kell megadni [6]. Ez ebben az esetben egy 30 x 40 km-es területet jelentett. A modell cellái 500 x 500 m-es felosztásúak, amit a kutak környezetében 100 x 100 m-re sűrítettem. Figyelembevettem egy-két termelőkút jelenlétét is a területen, mivel azok akár igen jelentősen is befolyásolhatják egy adott környezet vízáramait. A modellben 6 réteget különítettem el, amit a vízföldtani naplókban szereplő rétegleírások alapján különítettem el. Ennél a valóságban jóval több réteg található, azonban egyes tulajdonságaikban hasonló rétegeket az egyszerűsítés kedvéért együtt kezeltem. A modell vastagsága 120 m. Ebben a vastagságban megtalálható a teljes pleisztocénre jellemző összes tipikus vízadó és vízzáró 30