Hidrológiai tájékoztató, 2006
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Papp Márton: A dél-hansági élőhely-rekonstrukció hidrológiai kutatása
2. ábra. A nyomás-mélység adatok számolásához szükséges elemek Az áramlás iránya mindig a csökkenő hidraulikus emelési magasság irányába mutat, mivel az egyenesen arányos a fluidum potenciális energiájával (O): h = O / g, ahol g a nehézségi gyorsulás. Egységnyi tömegre eső energia tartalom (Hubbcrt-féle energiaegyenlet), akkor: es <J> = gz + p/p h = z + p / (pg) = z + p / y, ahol z a mérési pont magassága a vonatkoztatási síktól mérve, általában tengerszinttől, és p a pórusnyomás, 3. ábra. A Hanság nyomás-mélység szelvénye ily módon a h minden összetevője mérhető. Ha az egyensúlyi (statikus) gradiensnél (9,8067 MPa/km) nagyobb a számított dinamikus gradiens, akkor a felszínalatti vízáramlás vertikális komponense felfelé, míg ellenkező esetben lefelé mutat. Mivel az egyes területeken igen eltérőek az adatsűrűségek és a kutak mélysége is területi egyenetlenséget mutat, ezért négy, nagyságát tekintve hasonló területre osztottam fel a Hanságot és ezekre az egységekre is elkészítettem a [p(z)/szelvényeket. A kapott egyenesekből, meghatározva azok egyenletét kiszámítható az egyensúlyi gradiens nagysága. Ez a teljes Hanság területét egy egységként vizsgálva y =10,067 (MPa/km) értéket mutat (3. ábra), ami nagyobb az országos átlagnál (y stan d =9,8067 MPa/km). A számított érték pozitív irányú eltérése azt jelenti, hogy a terület feláramlási jelleget mutat. A négy részegység lehatárolásakor arra törekedtem, hogy hasonló nagyságúak legyenek és a földrajzi, víztani jellegeik is közel hasonlóak legyenek. Ezek alapján Lébényi, Kapuvári, Csornai és Jánossomorjai egységeket vizsgáltam. A kapott értékeik a következők: Lébény Kapuvár Csorna Jánossomoija y=9,937 (MPa/km) y =10,058 (MPa/km) y =10,254 (MPa/km) y =9,847 (MPa/km) A számított értékek mindegyike nagyobb, mint az ország egész területére számított átlag, tehát a Hanság egész területére kapott értékkel összhangban az egyes részterületeket vizsgálva is feláramlási területre jellemző értékeket kaptam eredményül. A legnagyobb értéket a csornai térség kútjainak vizsgálatánál kapunk, ami egybevág a terület földtani jellegével [1], [2], A talajvíz áramlása a Hanságban Elengedhetetlen egy terület hidrológiai vizsgálatánál az, hogy tisztában legyünk a terület talajvízének áramlási képével, annak fő irányaival, illetve, hogy ezek hogyan változnak az idő függvényében. Ehhez rendkívül sok adatra van szükség. Munkám során öt év talajvízáramlásainak térképét készítettem el. Az öt év úgy lett megválasztva, hogy átfogóan bemutassa, illetve reprezentálja egy 13 éves periódus egészét (a térképek három évenként követték egymást). A térképek sorozatán jól megkülönböztethetők a tizenhárom év alatt bekövetkezett nedvesebb és szárazabb periódusok közötti különbségek. A térképeken a kutak az adott évi maximális és minimális vízállások alapján készültek. Ezzel kideríthető, hogy bekövetkeznek-e változások az áramlási irányokban az adott éven belül. A térképek a 1991, 1994, 1997, 2000, 2003-as évekről készültek. A térképek elkészítéséhez Golden Softwear Surfer 8 programot használtam. A kútadatokat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól szereztem be. A kutak elhelyezkedése területi anomáliákat mutat. 29
