Hidrológiai tájékoztató, 2006

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Papp Márton: A dél-hansági élőhely-rekonstrukció hidrológiai kutatása

hogy szükséges feltérképezni a terület áramlásrendszereit, megvizsgálni a környező területek vizkémiáját és a botanikai változásokkal együtt bebizonyítani azon próbálkozások és feltevések helyességét, miszerint még visszaállíthatok az ősi Hanságra jellemző állapotok, még akkor is, ha a területen található hidrológiai körülmények már közel sem hasonlóak, mint voltak azok a folyószabályozások előtt [5]. A kutatás során alkalmazott vizsgálati módszerek A nyomás-mélység szelvények [p(z)] vizsgálata arra kíván fényt deríteni, hogy az a környezet, ahol az élőhelyrekonstrukció megvalósult és annak szűkebb környezetében milyenek az áramlási viszonyok. E vizsgálat számszerű értékeiből konkrét következtetéseket tudunk levonni, hogy beszivárgási, vagy feláramlási területtel van-e dolgunk, illetve ezeknek a folyamatoknak a nagyságáról kaphatunk információkat. A talajvízszint áramlásainak vizsgálatához a Golden Softwear Surfer 8 programot használtam. A program használatával a talajvízállásokból megrajzolható az egész vizsgálni kívánt területre a talajvíztükör lefutása. A vizsgálatokat egy éven belül kétszer, minimum és maximum vízállás adatsorokkal is elvégeztem, hogy fény derüljön arra a kérdésre is, hogy egy vegetációs periódus alatt (1 év) is történik-e változás az áramlási képben. A kutatási terület vízáramlás rendszereinek modellezésére a Processing MODFLOW 5. l-es véges differencia elvén működő programot használtam. A számítógépes modell segítségével megérthetők a kutatási terület felszín alatti vizeinek (rétegvizek) áramlási tulajdonságai, melyek elengedhetetlenek egy terület teljes megismeréséhez, főleg akkor, ha egy vizes élőhely helyreállításáról van szó. A kutatás egyik részeként a 2005. évben megkezdődtek a terület vízkémiai vizsgálatai. Két időpontban, májusban és november végén végezték a mintavételt, melyek megválasztásának oka a vegetációs periódus elejének és végének figyelembevétele volt. Továbbá adatokat gyűjtöttem a csapadékvíz, talajvíz és a különböző vízfolyások kémiai összetételére vonatkozóan. A rekonstrukció vizeinek kémiai összetételének vizsgálatát tovább kell folytatni, mivel egy év adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A vizsgált terület növényzetében az árasztás után bekövetkező változásokat a növénytani monitoring során két módszerrel vizsgálták [10]. A vizsgált terület földrajzi és éghajlati adottságai A Kisalföld az alp-kárpáti hegységekkel körülvett dunai medencesor második legnagyobb tagja. Területe megközelítően 11 000 km

2, hazánkhoz ebből megközelítőleg a fele tartozik. Jellegzetes alföldi képet mutat az alacsony 110-130 mB.f. tengerszint feletti magassággal és relatíve kis szintkülönbségekkel. A központi területeken az átlagos magasság 110-120 mB.f. között van [3]. A Kisalföld éghajlata kiterjedése és földrajzi helyzete miatt eltér a Nagy Alföld klimatikus viszonyaitól. Egész évben mérsékelten meleg, enyhe telű az atlanti klímaövhöz való közelsége miatt. Az ég gyakran borult, ami elérheti az évi 65%-ot is. Az évi napfénytartam alig haladja meg az évi 2000 órát és ebből kifolyólag az évi középhőmérséklet az egyes részterületeken nem haladja meg a 9°C-ot. Az évi csapadékmennyiség 600-650 mm, ami megfelel a magyarországi átlagnak. Ennél az értéknél a peremterületeken nagyobb csapadékmennyiségek (700-750 mm), míg a középső területeken kevesebb csapadék a jellemző (500-550 mm). A csapadékmaximumok a júliusi hónapokban figyelhetők meg. A Kisalföld Magyarország egyik legszelesebb tája, ami jelentősen befolyásolja az evapotranspiráció mértékét. A Hanság éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A nyugati és a keleti részek között kicsi, de határozott különbséggel. Az évi középhőmérséklet 10 °C körüli. A fagymentes napok száma 185. A legmelegebb napok átlaga 33 °C, a leghidegebbeké -15 és -15,5 °C közötti. Az uralkodó szélirány ENy-i. A rekonstrukciós terület földrajzi elhelyezkedése A Hanság a Kisalföld középső részén terül el. Valamikori legnagyobb kiterjedése 55 000 ha körül lehetett. Határait a Duna és a Rába hordalékkúpjain épült települések (Bősárkány, Pusztasomorja-Jánossomorja, Andau (Tarcsa), Tadten (Tétény), Wallern (Valla), Fertőd, Agyagosszergény, Osli, Rábcakapi, Fehér-tó, Győrsövényháza, Lébény) jelölik ki. Az I. világháború óta területének kb. 1/6 része Ausztria területére esik. Az elárasztott terület Győr-Moson-Sopron megyében, Acsalag községtől északra, a Keleti-Mórrétek és a Nyikrai Hany területén helyezkedik el Az „egyes" számú terület kiterjedése 85 ha, nyugatról a „hármas" számú terület, délről a Rábca, északról és keletről a Kis-metszés nevű csatorna határolja. A „kettes" számú terület kiterjedése 130 ha, nyugatról a Bikafej nevű terület, délről a Kis-metszés, keletről a Nyirkai út, északról pedig a Hanság-főcsatorna a határa. A „hármas" terület kiterjedése 215 ha, a „kettes" területtől délre, az „egyes" területtől nyugatra helyezkedik el. A három terület összesen 430 ha kiterjedésű. Nyomás-mélység szelvények Egy terület hidrodinamikai jellegének megállapítására jó módszer a nyomás-mélység [p(z)] szelvény alkalmazása. Ezzel a mélységi fluidum potenciál adható meg szemléletes, grafikus módon. A hidraulikus emelési magasság a kútban mért nyugalmi vízszint viszonyítási sík (z=0) feletti helyzete méterben kifejezve. Értéke megadható a nyomásemelkedés (<p) és a mérési pont viszonyítási sík feletti magasságának összegeként: h = <p + z. Az így felismert regionális rendszer szolgál alapul a fluid potenciál eloszlásának és annak gradiensének, a fluid hajtóerejének kiértékeléséhez (2. ábra). 28