Hidrológiai tájékoztató, 2006

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Papp Márton: A dél-hansági élőhely-rekonstrukció hidrológiai kutatása

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK A dél-hansági élőhelyrekonstrukció hidrológiai kutatása PAPP MÁRTON A folyószabályozások, lecsapolások, vízszennyezések számos láp, mocsár és tó sorsát pecsételték meg véglegesen. Magyarországon az egykori vizes élőhelyek többsége már megsemmisült. A lecsapolási munkálatok nem kerülték el a Hanság területét sem, melynek egykori kiterjedése elérte az 55 000 hektárt. A 20. században felgyorsult mezőgazdasági és ipari tevékenység, a növekvő népesség igényei Magyarország vizes élőhelyeit sem kímélték. Magyarország területének egykor több mint 1%-a láp volt, azonban lecsapolásuk, átalakulásuk. kiaknázásuk és pusztításuk hatalmas méreteket öltött és a megsemmisült területek mértéke meghaladta a 97%-ot. A további pusztulás megakadályozása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény rendelkezik valamennyi láp védelméről. A vizes élőhelyek visszaállításának gondolata az Európai Unió többi országában már korábban megfogalmazódott, és megvalósításuk is jóval előrébb jár, mint Magyarországon. Minden olyan tevékenység, amely a vizes élőhelyek megőrzését, új vizes élőhelyek kialakítását célozza, támogatni kell. A Fertő-Hansági Nemzeti Park a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékével karöltve egy hosszútávú kutatást kezdett a területen, melynek célja az elárasztást követően az élőhely változásainak megfigyelése, leírása és a változások okainak felderítése. A Fertő-Hansági Nemzeti Park területén kiválasztásra került egy terület, melyen mesterséges körülményekkel megpróbálják visszaállítani az ősi Hanság képét, vizes élőhelyeit. A kiválasztott terület három egységből áll, melyek összterülete összesen 430 ha. A rekonstrukció a környező területektől gátakkal van elválasztva. Az elárasztást a Rábcából és a Kis-metszésből zsilipek segítségével, felszíni vízzel valósították meg. A három terület nem egyszerre lett elárasztva. Az „egyes" és a „kettes" számú részterületetek 2001-ben, a „hármas" számú részterületet 2002-ben árasztották el. A rekonstrukció területei a zsilipek segítségével egy egységként, illetve három különálló területként is kezelhetők. A tervekben javasolt üzemi vízszint (113 mB.f.) biztosítása esetén a mintaterület 45%-a marad szárazon, 40%-a tocsogó jelegű, 15%-a valamivel mélyebb vizű (/. ábra). Az élőhelyrekonstrukción történt megfigyelések arra engedtek következtetni, hogy a területre érkező víz nemcsak a fentebb említett felszíni vízfolyásokból és a csapadékvízből származik, hanem a vízmérlegnek van felszín alatti vízfeláramlásból származó komponense is [4], Az elárasztásokat megelőzően is tapasztalható volt kismértékű vízborítás a területen, továbbá a csapadékosabb időszakokat követően a terület időszakos vízborítás alá került. Ekkor döntöttünk úgy, I Szárazulat I Szárazulat I I 113.0- 112,6 | 112,6 - 112,2 >112,2 1. ábra .A rekonstrukció mélységviszonyai 27