Hidrológiai tájékoztató, 2006

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Márk Eszter Mária: Rózsaszentmárton szennyvízkezelésének fejlesztése természetközeli módszerrel

lehet jelenteni, hogy Rózsaszentmártonban lehetséges alternatíva a természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazása. Amint az SomlyódyL. 2002-es munkája alapján látható, a hazai körülmények között a tavas szennyvíztisztítás önmagában nem felel meg, csak mint a mesterséges tisztítás utáni III. tisztítási fokozat, vagy mint I. és II. fokozat vegyszeres tápanyag eltávolítással. Ennek oka lehet a tervezés hibája, nem jól mérték fel az eltávolítandó szervesanyag mennyiséget, ezért nem tud funkciójának megfelelően működni (pl.: fakultatív tó helyett anaerobként üzemel a túlzott szervesanyag ellátottság miatt), vagy a magyarországi klíma, mely nem kedvez ennek a típusú rendszernek. Az itthon jól alkalmazható gyökérzónás és faültetvényes (általában nyárfás) rendszerek összehasonlításából azt a következtetést tudom levonni, hogy a legtöbb probléma itt is a méretezésből adódik. A beérkező szennyvíz mennyisége elmarad a tervezett értékektől, míg minősége jóval meghaladja azokat, így tömény szennyvíz érkezik a telepre (Csuvár. 2003/ A gyökérzónás rendszeméi ez rothadást és túlterhelést jelent az előülepítőben, ami iszapelúszást okoz, eltömítve ezzel a szűrőmező felületét. Az eltömődött szűrőmező egyenlőtlen terhelése, elégtelen tisztítási hatásfokhoz vezet. A hazai körülmények között legkorábban alkalmazott/kutatott nyárfások tekintetében ez a kép kedvezőbb, mert a talajra kikerülő iszap nem okoz problémát a lebontási folyamatokban a rendelkezésre álló szikkadási idő miatt (egy árokba általában 20-30 naponta kerül friss szennyvíz mennyiség), viszont hosszútávon itt is kolmatálódáshoz vezethet. Tehát mindezek alapján elmondható, hogy jelenleg itthon legbiztonságosabban, a legjobb tisztítási hatásfokkal, és a leggazdaságosabban a faültetvényes rendszerek használhatók. A rendelkezésemre álló adatok alapján arra következtetésre jutottam, hogy Rózsaszentmárton szennyvizének tisztítását a gyökérzónás, illetve a talajbiológiai tisztítás alkalmazásával fogom megtervezni, vizsgálva ezek kombinációját, illetve külön-külön történő alkalmazását. Koncepcióterv Rózsaszentmárton szennyvizének tisztítására a természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazásával Figyelembe véve a település egyéni adottságait, a szennyvíz várható mennyiségét és minőségét, illetve felhasználva a jelenlegi szennyvíztisztítót, 4 természetközeli szennyvíztisztítási változatot készítettem el, melyeket gazdasági (beruházási és üzemeltetési), és környezetvédelmi szempontból összehasonlítottam, hogy megállapítsam, melyik a legoptimálisabb Rózsaszentmárton számára. Ezek alapján kijött, hogy Rózsaszentmárton-ban az „1" változat (mechanikai tisztítás, talajbiológiai tisztítás, faültetvényes elhelyezéssel) létesítésére a legjobbak a feltételek. A változatok gazdasági számításait 2004-es árszinten végeztem el, hogy összehasonlítható legyen az elvi vízjogi engedélyezésre beadott tervek közül a legoptimálisabbal, az „E" változattal. A két legjobbnak ítélt változat gazdasági összehasonlításából, a költségeket 15 éves időtartamra számolva a következő eredmények adódtak. A táblázatból megállapítható, hogy míg az üzemeltetési költségek jóval alacsonyabbak a természetközeli rendszernél, a beruházási költségek kétszeresek. Ennek A legjobb technológiák hosszú távú költségei Költségek (E Ft-ban) „E" változat „1" változat Beruházási költség (egyszeri) 52.500 104.054 Üzemeltetési költség 15 évre 134.220 94.042,2 Környezetterhelési díj 15 évre 23.165,2 Összes költség 209.885,2 198.096.2 Település költsége állami támogatással 162.635,2 104.447,6 oka a talaj fajtája (agyagos) miatti nagy területigény, melyben a földmunka és az erdőtelepítés kiugró költségű. A hosszú távú - 15 éves - üzemeltetés alatt, az üzemelési költségek különbségéből adódóan az összes ráfordítás közel azonos mértékűvé válik, és kis mértékben, de már a természetközeli megoldás a gazdaságosabb. Ha figyelembe veszem, hogy a szennyvíztisztítási beruházásokhoz 90%-os állami támogatottság is elérhető, akkor hosszútávon a természetközeli szennyvíztisztítás a település számára jóval kisebb költséget jelenthet, mint a mesterséges rendszer kiépítése és üzemeltetése. További költségcsökkentő lehetőség lehet bevételként a termelt fa energetikai hasznosítása, eladása, melyet vizsgálni kell, illetve egyes gyorsan növő fafajok (pl. husángfííz) telepítése magasabb tápanyag igényével a tisztítás hatékonyságát növelheti, vagy a szükséges terület méretét csökkentheti. Ha a terület alkalmas, illetve a fa eladása, felhasználása megoldható, akkor minden tekintetben gazdaságosabb lesz a faültetvényes elhelyezés/hasznosítás. A vizsgálatok elvégzése után részletesen ismertettem a javasolt „1" változatot (mechanikai tisztítás, talajbiológiai tisztítás, faültetvényes elhelyező mező). Bemutattam a technológiában részt vevő műtárgyakat és talajt, a bennük lejátszódó folyamatokat, tisztítási hatásfokukat, méreteztem a rendszert, és helyszínrajzi, illetve folyamatábrával szemléltettem a technológiát, és a területi elhelyezkedését. IRODALOM Benedek P.: Házi szennyvizek tisztítása. Műegyetemi kiadó, Magyaralmás, 1994. Benedek P.: Víztisztítás- szennyvíztisztítás zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1989. Csuvár G.: A gyökérmezős szennyvíztisztítás tapasztalatai és alkalmazási lehetőségei. Budapesti Műszaki Egyetem. Diplomamunka, 2003. Marczisák V., Turay O., Márk E., Szél S., Zóka B.: Természetközeli szennyvíztisztítási eljárások Útmutató a referencia telepek megvalósításához VTTUK.I Consult Rt. Budapest, Kézirat, 2004. Öllős G.: Csatornázás, szennyvíztisztítás 1. II. AQUA kiadó, Budapest, 1991. Öllős G.: Szennyvíztisztítás I—II. Budapest Műszaki Egyetem, Budapest, 1992-1993. Öllős G.: Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése I—II. Akadémiai kiadó, Budapest, 1994-1995. Somlyódy L.: Természet-közeli szennyvíztisztító technológiák áttekintése, útmutató előkészítése a 2000 LEÉ alatti települések részére. Budapest, Kézirat, 2002. Stehlik J.: Rózsaszentmárton község szennyvíz-tisztításnak elvi vízjogi engedélyezési terve ST & S Mérnöki Iroda Bt. Budapest, 2004. 26