Hidrológiai tájékoztató, 2006

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Márk Eszter Mária: Rózsaszentmárton szennyvízkezelésének fejlesztése természetközeli módszerrel

Rózsaszentmárton szennyvízkezelésének fejlesztése természetközeli módszerrel* MÁRK ESZTER MÁRIA Szakdolgozatom időszerűségét a hatályos Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program adja, mely minden 2000 LE feletti település és agglomeráció számára előíija a gazdaságosan csatornahálózattal ellátható részek csatomázását, illetve a megfelelő szennyvíztisztítás kialakítását. Ez a feladat komoly anyagi terheket ró az önkormányzatokra, ezért vizsgáltam a természetközeli szennyvíztisztítás hazai alkalmazásának lehetőségét - mely olcsóbb alternatívát jelenthet a hagyományos szennyvíztisztító berendezésekkel szemben -, egy konkrét település, Rózsaszentmártonon át bemutatva. Rózsaszentmárton ismertetése Rózsaszentmárton a Mátra déli előterében, az Ágóipatak mentén helyezkedik el, domborzata erősen változó, több völgy találkozik területén, melyek kisvízfolyásokkal rendelkeznek. A táj erősen roncsolt a bányászati tevékenységek, okozta meddőhányók rekultiválat-lan területei miatt. A talajvízszint 2-4 m között változik, mely a domboldalakon a 10 m-t is elérheti. A vízellátás, a településen fürt központi kutakból történik, lakásokba való bekötöttsége 100%-os. A szennyvíztisztítást csak a régi bányász lakótelepen oldották meg, a többi területen (lakosság 68%-a), zárt tárolókat alkalmaznak, melyekből nagy százalékban a talajba szivárogtatják a szennyvizet, kisebb százaléknál pedig szippantó autóval elszállítatják. A szippantó autók ürítése regionális szennyvíztisztító telepen (Gyöngyös, Hatvan), határ menti szántókon, vagy rosszabb esetben a patakparton történik. Ennek a helyzetnek a megoldására a település elkészítette a csatornázásának bővítésére vonatkozó terveket, ami alapján a település 90%-os csatornázottságú lesz. Következményeként a szennyvízmennyiség a háromszorosára fog növekedni és a jelenlegi szennyvíztisztító telep nem fogja tudni határértékeken belül megtisztítani, így újabb problémával kell a településnek szembe néznie: szükséges a telep intenzifikálása, vagy egy új telep építése. Bővítésre vonatkozó tervek felülvizsgálata Az „A" változat (PURATOR-KBA rendszer) nem használná fel a meglévő telep adottságait, teljesen új szennyvíztisztító épülne. Az utótisztítónak betervezett gyökérzónás tisztítás nagyon megnövelné a beruházást helyigénye miatt, így a már eléggé költséges, a tisztítási hatásfokot teljesíteni tudó telep után létesítése nem indokolt. A gyökérzónás rész által tervezett üzemeltetési költség csökkenése nem biztos, hogy behozná az építési és fenntartási költségeket. A „B" változat (Körte Organika Kft., Előgépek) előnye, hogy a meglévő telep helyén, a kétszintes ülepítő felhasználásával építenék meg, és egy jól ismert (eleveniszapos A2/0) technológiát alkalmaznának, ami a III. tisztítási fokozatot is jól teljesíti. Hátránya, hogy a rendszer bonyolult, a növényzet gondozása és az üvegház tisztítása miatt, illetve kiépítése és üzemeltetése költséges. A „C" változatnál (Szakaszos üzemű SBR rendszer) is hiányoltam a jelenlegi, jól működő szennyvíztisztító bevonását a technológiába (akár csak a fertőtlenítő medencével is, melyet jogszabályilag kötelező biztosítani), itt is teljesen új telep létesülne. A tervben egyedül a tisztított szennyvíz paramétereinél találok utalást a fertőtlenítésre, a technológiai leírásnál nem szerepel. A „D" változatnál (Kistérségi szennyvíztisztító telep a szomszédos községgel) a szennyvíz nagy távolságú szállítása sem biológiai, sem hidraulikai, sem gazdaságossági érvekkel nem indokolható. A 26/2002-es kormányrendelet előírja, hogy a szennyvíz utazási ideje 6 óra lehet. Ha ezt 30%-kal túllépik, akkor szaghatás csökkentő berendezéseket kell alkalmazni. Ilyen távolságban (18 km, és még a településen 14 km) lévő szennyvíztisztító telepre a szennyvizet csak nyomás alatti szennyvízelvezetéssel lehet szállítani, különben berothad, esetleg télen befagy. Mindkét verzió (szaghatás csökkentés és nyomásalatti szállítás) költségnövelő tényező. Szintén hátránynak számít, hogy a területen több helyről történő vízkivétel egy koncentrált helyen van visszavezetve, így a vízháztartás felborulhat. Az „E" változat (meglévő szennyvíztisztító telep bővítése és korszerűsítése eleven-iszapos technológiával) esetében figyelembe van véve a jelenlegi szennyvíztisztító telep felhasználása, és az elérhető legjobb technológia kerül alkalmazásra, viszonylag olcsón. A természetközeli szennyvíztisztítás jogszabályi és szakirodalmi feltárása Rózsaszentmártonnak 2015-ig meg kell oldania a település csatornázását, és az összegyűjtött szennyvíz tisztítását úgy, hogy az a környezetet ne veszélyeztesse, tehát az előírt kibocsátási határértékek betartásával. A település nem tartozik a nitrát érzékeny települések közé, felszíni víz szempontjából nem tartozik sem a fokozottan érzékeny, sem pedig az érzékeny települések közé, viszont felszín alatti víz szempontjából az érzékeny kategóriába esik. Ezek alapján, a jogszabályok lehetőséget adnak alternatív szennyvíztisztítási módok vizsgálatára (egyedi szennyvíztisztítás, természetközeli szennyvíztisztítás), és nem íiják elő a 100%-os csatornázást (A felszín alatti vizek védelmének érdekében, csak a fokozottan érzékeny besorolású területeken nem lehet egyedi-, és természetközeli szennyvíztisztítást alkalmazni.). A tisztított szennyvíz elhelyezésével kapcsolatban felhívják a figyelmet a talajban történő elhelyezésre, mely a vizek helyben tartását célozza elő, és egyben a természetközeli szennyvíztisztítást próbálja előtérbe helyezni azokon a településeken, ahol ez lehetséges alternatíva. A jogszabályok ismerete alapján ki * A 2005. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában II

I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 25