Hidrológiai tájékoztató, 2006

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Timák György Zoltán: Az üezemlő, sérülékeny földtani környezetű Nagykálló városi vízmű ivóvízbázisának védőidom-méretezése és monitoring-rendszerének terve

mezőgazdasági tevékenységek a környéki nagyüzemi növénytermesztés (műtrágyák, illetve peszticidek alkalmazása) és az állattartásból összegyűlő hígtrágya tározása. A műtrágyák a talajvíz elnitrátosodását okozhatják, a peszticidek a gyors oldódásuk miatt veszélyesek. A vízbázis környékén lévő fóliatelep és a szarvasmarha telep nagyobb kiterjedésű, az esetleges szennyezőanyagok szóródása itt nagyobb lehet, így a vízbázis vízműves rétegébe kerülésnek is nagyobb az esélye. A pontszerű és diffúz szennyező források mellett potenciális veszélyt jelent a vasút- és az autóforgalom. A vonalmenti szennyező-források áthaladnak a meghatározott védőterületen. A MÁV Rt. vasútvonala a vízműtől mintegy 400 m-re, a főútvonalak közül az Új fehértó irányába tartó főút éppen a vízmű előtt halad el. A meghatározott védőterületen belül az FI figyelőkút-csoport közelében egy szennyezőforrás (műtrágya- és mésztárolás) található, ott megoldható a monitoring. A védőterülethez közel lévő szennyező-források monitoringját az SZF I. kútcsoport láthatja el. Egy üzemanyag-raktár és a közelében lévő munkagéppark közelebb van a vízbázishoz, mint az SZF I. kútcsoporthoz, ez csökkentheti a figyelőkút hatékonyságát. A monitoring-rendszer kútjaiban rendszeres minőségi és mennyiségi vizsgálatokat szükséges végezni, különös tekintettel a meghatározott védőterületen belüli figyelőkutakban, a szennyező-forrásokkal körülvett SZF I., a Nagykálló város felső vízadóira települő SZF II. és a város felől érkező szennyezésekre érzékenyebb SZF IV. kútcsoportokban. A Viziterv Consult Kft. vízszint-regisztrációs műszereket telepített az F1/1. és SZF 1/1. jelű kutakba és a F2 kútnégyes mindegyik tagjába. A későbbiekben fontos e kutak, kútcsoportok megkülönböztetett mennyiségi és minőségi vizsgálata, az SZF II. és főleg SZF IV. kútcsoportokkal kiegészítve. Az utóbbi két kútcsoportba is lehetne műszereket telepíteni a vízszintmérés megkönnyítésére, a kinyert adatok sűrítésére és kielemzésének megkönnyítésére. Az SZF V. kútcsoport közel van ugyan az 5. sz. termelőkúthoz és a vízműtől délre fekvő nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek szennyezéseit figyeli, de elég távol van az 50 éves védőterülettől és általában a mezőgazdasági területek szennyezései nem jellemzően haváriaszerűek, mint az ipari üzemeké, üzemanyagtöltő állomásoké, lakossági derítőké, amelyeket más kutak figyelnek. Az SZF II. kútcsoport kiemelt vizsgálatát nem tartom fontosnak, bár jelentős, magas szennyezési potenciállal bíró szennyező-források veszik körül, az 50 éves elérési idő által kirajzolt védőterület határától messze van. Az elvégzett vizsgálatok alapján a Nagykállói Vízbázisról sérülékenységét támasztják alá a következők: - a geofizikai vizsgálatok szerint a felszín közelében nincs összefüggő vízrekesztő réteg; - a Nyírség erős beszivárogtató terület: a felszínen megjelenő szennyeződések - ha csökkent mértékben és késleltetve is - rövid időn belül a talajvízbe jutnak, a talajvízben lévő szennyeződések az egyes víztartó rétegek energiaszintjének különbségéből adódóan megjelennek a védettnek mondott rétegvizekben; - a felszín közeli rétegek és a mély, vízműves rétegek között közvetlen hidraulikai kapcsolat áll fenn; - a talajvíz szinte mindenütt erősen szennyezett; - a egyértelmű sérülékenységet jelzi a l/a és a 4. számú kútból vett vízmintában kimutatott az 1 TU-tól nagyobb trícium-tartalom. 1 TU 0,118 Bq/1 aktivitás-koncentrációnak felel meg. Az l/a és 4. sz. kutakban 0,2 Bq/1 és 0,19 Bq/1 tríciumot mértek. Ahol ilyen arányban előfordul, ott a felszíni eredetű szennyeződések lejutása valószínűsíthető; - a hidrosztatikai modellben az 50 éves elérési idő felszíni metszetet eredményez. Az általam meghatározott 50 éves elérési idejű védőterület benyúlik Nagykálló lakott területére, ahol a csatornázottság nem teljes volta miatt nagyobb valószínűségű a szennyezés-előfordulás. Előnyösebb lenne, ha kisebb része lenne a város területén. Ezért változtatni lehetne a vízkivételek súlypontját (az 5. sz. kutat lehetne még nagyobb hozammal termeltetni), így kevésbé érintené a 65%-ban csatornázott településrészt. A vízkivételek helyének kisebb mértékű módosításán (ez főként a belső és külső védőterületek határainak optimális megvonása érdekében jöhet szóba) kívül figyelembe vehetők a következő lehetőségek is: az elkerülhetetlen minőségi károsodások esetén a vízkezelési technológia módosítása, a hígítási lehetőségek figyelembevétele, - vízvédelmi célú szivattyúzás a szennyezett zónában, - az esetleges szennyezett tér kitisztítása átöblítéssel, az esetleges szennyezett tér kitisztítása átöblítéssel, - a szennyező-forrás és a vízkivétel közötti dúsítással történő aktív vízminőség-védelem. * Dolgozatom megírásához nyújtott segítségért ismételt köszönettel tartozom külső konzulensemnek, Virág Margit oki. hidrogeológus szakmérnöknek, belső konzulensemnek, dr. Szűcs Péter egyetemi docensnek és Lakatos Attila oki. környezetmérnöknek. 24