Hidrológiai tájékoztató, 2006

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Timák György Zoltán: Az üezemlő, sérülékeny földtani környezetű Nagykálló városi vízmű ivóvízbázisának védőidom-méretezése és monitoring-rendszerének terve

285000 858000 858500 400 600 j t* 857500 284000 283500 283000 857000 A Nagykállói Vízbázis és környéke A vízbázis-védelem folyamata a diagnosztikai fázis első ütemével kezdődött, melynek célja a vízbázis környezetéből történő adatgyűjtés, továbbá a sérülékenység mértékének pontosítása, előzetes hidrodinamikai modellkészítés, majd annak eldöntése, hogy szükség van-e a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet szerinti felszíni védőterület kijelölésére. A modell elkészítésével a vízbázis sérülékenynek bizonyult, a védőterületek előzetes meghatározására sor került, a védőterületen a tényleges és potenciális szennyezőforrások és a korlátozandó tevékenységek áttekintése volt a további feladat. A diagnosztikai fázis második üteme ismételt terepi mérésekkel, diagnosztikai feltárással kezdődött. A veszélyeztető vagy szennyező objektumok, tevékenységek környezetében a földtani közeg, illetve felszín alatti víz szennyeződését vizsgálták. A második fázisban került sor továbbá a védőterületen található szennyezőforrások, területhasználatok és a vizsgált vízkészlet minőségi állapotának értékelésére és a vízkészlet minőségi és mennyiségi változásának előrejelzésére. Ezután a védendő víztermelés nagyságának és területi eloszlásának reális korlátok között történő módosításával a legkedvezőbb termelési alternatíva kiválasztása a feladat. Esetleges kiegészítő terepi munkák után, a védőterületek kijelölését megalapozó biztonságba helyezési és tartási terv véglegesítése jelenti a második fázis végét. A vízbázis-vcdelemi munkálatok a biztonságba helyezési fázissal (a hidrogeológiai védőterület kijelölése és kialakítása, korlátozások érvényre juttatása) folytatódik és a biztonságban tartási fázissal (ami a biztonságos üzemeltetéshez szükséges mérő-megfigyelő rendszer működtetését, állapotfelméréseket és az esetleg szükséges beavatkozás megtételét jelenti) zárul. ANagykálló Vízmű hidrodinamikai modelljének elkészítéséhez a Processing MODFLOW for Windows (PMWIN) 5.3.-as verzióját használtam fel. A modelladaptáció során négy modellréteget különítettem el. A négy réteg pleisztocén korú, együttes mélységük 190 m. A legfelső réteg a hidraulikailag összefüggő talajvizes rendszert modellezi. A vízműves réteg a negyedik, legalsó. A kutak itt vannak szűrőzve. Nagykálló Városi Vízbázis jelenleg és a jövőben is a pleisztocén kori tárolókra támaszkodik, így elegendő ezen összlet vizsgálata. A vízműtelep hozamát három termelő kút adja. A kutak a negyedik rétegre vannak szűrőzve. Strandfürdő hideg vizes kútja (4. sz.) tartalékként van nyilvántartva, de az üzemeltető a jövőben mellőzni szeretné, mivel messze (kb. 2,5 km-re) esik a vízbázistól, és a kitermelt víz tisztítása nem megoldott. 2002-től a termelés több mint 80%-a az 1/b jelű kútra hárul. Ha azonban az 1/b sz. kúthoz hasonló terhelhetőségű, de a várostól 500 méterrel távolabb lévő 5. sz. kútra helyezzük a termelés javarészét, a meghatározandó védőterület kisebb mértékben nyúlik be a város beépített részére, ahol a mezőgazdasági területeket nem számítva az összes szennyezőforrás veszélyezteti. A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet szerinti védőidom lehatárolásához számítottuk a 20 napos, 6 hónapos, 5 és 50 éves elérési időkhöz tartozó, a vízmű termelőkútjainak szűrőzött szakaszához érkező áramvonalakat. A modellszámítások alapján megállapítható, hogy csak az 50 éves elérési idő (az ábrán feketével) esetében jutnak el a vízrészecskék a felső rétegcsoport felszínközeli részéből a kutak szűrőzéséig, ezért az 50 évnél rövidebb szivárgási út esetén nem beszélhetünk az áramvonalak 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti felszíni pontjáról. A vízbázisok megóvásánál a szennyező források feltárása és a szennyezések megszüntetése, megelőzése az elsődleges célok közé tartozik. A vizsgált terület legjelentősebb veszélyforrásai a mezőgazdaság túlzott vegyszer- és trágyahasználata, a lakások hálózatra való alacsony rákötöttsége, a régi kommunális hulladéklerakó, az állattartó telepek és az ipari létesítmények (gumiipar; fafeldolgozás; aszfalt, munkagépek, műtrágya, mészés fémszerkezeti anyagok tárolása; üzemanyag-raktár). A lakossági kutak vízminőség-vizsgálata szerint a talajvíz szinte mindenütt erősen szennyezett. A kloridion- és a szulfátkoncentráció jelentősen meghaladja a megengedett értéket több kútban. A klorid tartalom ipari folyamatokból származhat, az utca- és útsózások okozhatják a koncentrácó növekedését. A szulfát-tartalom talajvíz-szennyezés esetében általában vegyszeres eredetű, különböző ipari hulladékok tartalmaznak ugyanis szulfátot. A nitrátszint is nagyon magas a kutakban, hat-hétszerese az előírt értéknek. A talajvíz nagyon magas nitrát tartalma a mezőgazdaságból eredhet. A talajvíz minőségét befolyásoló szennyezések közül valószínűleg a mezőgazdaság a legjelentősebb. A vízbázis környékén is foglalkoznak növénytermesztéssel. A talajvíz minőségének leromlását okozó főbb 23