Hidrológiai tájékoztató, 2006

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Timák György Zoltán: Az üezemlő, sérülékeny földtani környezetű Nagykálló városi vízmű ivóvízbázisának védőidom-méretezése és monitoring-rendszerének terve

e kismélységű fúrólyukakban könnyen végezhetünk víznyomjelzéses vizsgálatot. Porózus területen a vizsgálat könnyebbé válik, mert nem kell repedéseket keresnünk vagy kavernákat, hanem a fúrás után készített földtani rétegsor megmondja nekünk, hogy hol vannak vízzáró és vízvezető rétegek. Problémát az okozhat, hogy tisztázzuk a hidraulikai kapcsolatokat két vagy több fúrás között. Ehhez segítség lehet egy geofizikai felmérés a területen. Az elérési idő porózus kőzetekben, nagyban függ a szemcseeloszlás mértékétől, mivel nem ugyanannyi idő kell egy tisztán homokban történő, mint egy tisztán kavicsban történő vizsgálathoz. E vizsgálatokra példákat a Hydrogeology Journal egyes számaiból hozok, kiegészítve egy a Szamos-medencében végzett nyomjelzéses vizsgálattal, melyben a Miskolci Egyetem is közreműködött. A Bátaapáti térségben 2002-2003 között elvégzett víznyomjelzéses vizsgálatok részletes leírása A vizsgálatsorozat célja a repedezett gránitban történő anyagáramlás jellemzése mesterséges nyomjelző anyagok áttörési görbéinek vizsgálata a völgytalpi kútcsoportok sekélyfürásaiban. A nyomjelzéses vizsgálat kivitelezését a Golder Kft végezte, a vizsgálati eszközöket a Rotaqua Kft. építette be a kutakba. A kutatás két részből állt, 2002. őszén az Üh-31, Üh-32, míg 2003. tavaszán a Mo-7 jelű kútcsoportokon zajlott. Mindegyik kútcsoport négy sekélyfúrású kútból állt, egy központi és három mellékfúrásból. A kutak távolsága és központi kúttól való iránya más és más volt, de egyik távolsága sem haladta meg a 20 m-t. A központi termelő kutat egyedi kútvizsgálatoknak vetették alá, hogy megállapítsák a legnagyobb termelhető hozamot arra törekedve, hogy a víz 30 m-nél mélyebb szintből érkezzen. A kiválasztott festékanyagokat úgy választották, hogy azok környezetre ártalmatlanok, kevéssé kötődjenek, bomlódjanak, és kis koncentráció mellett is könnyen kimutathatók legyenek. Az esetleges problémák elkerülése miatt három nyomjelzőanyagot választottak, az uranint, a rodamint, és a nártium-naftionátot. Ezek injektálása rövid idő alatt zajlott, általában fél óra és három óra között, így egy pillanatnyi impulzust generáltak. A termelt és a nyeletett kutakban folyamatosan mérték vízmérőkkel a ki és beadott vízmennyiséget. Az injektálás megkezdése után rendszeres vízmintavétel történt a termelt kútból. A mintákat a Bátaapáti laboratóriumban vizsgálták, a mérésig fénytől óvták. A víztermelés mindhárom kútcsoportnál 70 napig folytatták, a Mó-7 kútcsoporton a víztermelés 63. napján a leggyorsabb áttörést produkáló MÓ-7A kútba a három fluoreszcens nyomjelző anyag „koktélját" injektálták, hogy megvizsgálják az egyes anyagok szorpciós viselkedését. A víztermelés végén mintavételezéssel meghatározták a mellékkutakban maradt nyomjelző anyag koncentrációját, majd az eszközöket kiszerelték. A három vizsgálat során mért áttörési görbék kiértékeléséhez analitikus megoldásokat alkalmaztak. Ezek után részletesen leírom a három kútcsoporton végzett vizsgálatokat. Önálló munkaként összehasonlítottam a Palmottu vizsgálat alapján számolt áramlási jellemzőket, a Bátaapátiban kapott eredmények általam kiszámolt értékeivel. Ezzel is ellenőrizvén az eljárás alkalmazhatóságát a hazai gyakorlatban. Ezek után rövid bemutatást teszek e vizsgálatok fontosságáról a numerikus modellezés, és az ezt követő biztonsági értékelésben. Szakdolgozatom összefoglalással, irodalomjegyzékkel és ábramelléklettel zárul. Az üzemelő, sérülékeny földtani környezetű Nagykálló városi vízmű ivóvízbázisának védőidom-méretezése és monitoring-rendszerének terve* TIMÁK GYÖRGY ZOLTÁN A felszín alatti vízkészleteket gyakran veszélyezteti, hogy nincs a felszín közelében olyan vízrekesztő réteg, amely megakadályozná elszennyeződésüket. A hazai vízellátás sajátossága, hogy kétharmad részben ilyen természetes védelem nélküli, sérülékeny vízbázisokra épül a víznyerő rendszer. A legnagyobb vízmenynyiséget az ammónia-nitrit-nitrát láncolat valamelyik tagja teszi használhatatlanná. A felszín alatti vizek minőségének vizsgálatai alapján a talajvízkészlet szinte az egész országban szennyezettnek tekinthető, azonban a szivárgási folyamatok lassúsága, a megfigyelőkutak hiánya miatt nem mutatható ki vala-mennyi, felszín alatti tárolóhoz már elért szennyezés. A sérülékeny vízbázisok védelmét célzó országos program keretében a Viziterv Consult Kft. végzi a Nagykálló város vízellátását biztosító Nagykálló Városi Vízmű vízbázisának biztonságba helyezését. Dolgozatom célja a vízmű és környezetének hidrogeológiai vizsgálata, a sérülékeny vízbázis védőidomának meghatározása, valamint a vízbázis védelmének biztosítása az ellenőrző rendszer tervének kidolgozása volt. * A 2005. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában II

I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 22