Hidrológiai tájékoztató, 2006

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Horváth Ágnes: Környezeti célok és intézkedési program a Kis-Rába vízpótló rendszerben a Víz Keretirányelv végrehajtásához

Környezeti célok és intézkedési program a Kis-Rába vízpótló rendszerben a Víz Keretirányelv végrehajtásához* HORVÁTH AGNES Diplomamunkám célja az európai joganyag ismertetésével párhuzamosan a Kis-Rába vízrendszer működésének, az ökológiai kockázati pontok bemutatása. Elérendő cél A Víz Keretirányelv (VKI) előtt is sok olyan direktíva létezett, amely a vizek ökológiai állapotával foglalkozott, amely figyelembe vette az élővilágot is, mint egyfajta döntési kritériumot. Ezek a törvények, irányelvek a VKI hatályba lépésével megszűntek, beleolvadtak ebbe. Ma a legfontosabb feladat az ökológiai vízigény meghatározása. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2003-ban két mintaterületet jelölt ki Magyarországon, hogy az ún. nagyminta-vizsgálat keretében a monitoring rendszerre alkalmazható módszertant dolgozzon ki. Az egyik mintaterületnek a Kis-Rába vízrendszerét választották. A vizsgálatokat az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóságok végzik el. Az ökológiai vízkészlet az a vízhozam tartomány, melynek hatására a meglévő morfológiai paraméterek mellett olyan vízdinamika és vízminőség alakul ki egy víztestben, ami ott a megfogalmazott környezeti célokból levezethető jó ökológiai állapotnak/potenciálnak megfelel. Ennek megfelelően az ökológiai vízigény nem határozható meg csupán a víz mennyiségével és annak térbeli dinamikájával, hanem számos további szempontra is ki kell teijeszteni a leírását, mint például a vízminőség, a vízi élettér kiteij edése, az élőhelyek strukturális változatossága, a vízrendszer hossz-, oldalirányú átjárhatósága stb. (ÉDUKÖVÍZIG, 2003.) A vízrendszer bemutatása A vízrendszer az ország északnyugati részén, a Kisalföldön, az 1 -1 jelű vízgyűjtő- gazdálkodási tervezési részegységben található. A Kis-Rába vízpótló rendszer a Rába folyótól északnyugatra fekszik. Megközelítőleg háromszög alakú a terület, melynek déli csúcsa a Nicki duzzasztógát. Nyugati szára térképileg Fertődön keresztül, keleti szára pedig Győr irányában húzható meg. Északon a Hanság főcsatorna és a Rábca nyomvonala határolja. A vízpótló rendszer területe 886 km

2. A hidrológiai szempontból meghatározó tényezők azonban túlnyúlnak ezen a lehatároláson. A Kis-Rába rendszer az ország egyik legsűrűbb vízhálózata, melynek alapvető funkciója a belvízelvezetés, ezért biztosítani kell a medrekben a vizek kedvező lefolyását, de szem előtt tartják a csatornák élővízi jellegének fenntartását is. Másodlagos funkciója a vízpótlás. Jellemzője, hogy a vízelvezetés és a vízpótlás iránya azonos. A rendszer kialakítása olyan, hogy 3 nap alatt feltölthető illetve leüríthető. A rendszer fö vízpótló csatornája a Kis-Rába, melynek hossza 40235 m. Jellegét tekintve kettősműködésű csatorna. A vízpótlás igényei mára sokat változtak. Az öntözéshez igényelt vízmennyiség csökkent, míg az ökológiai célra hasznosított vizek mennyisége nőtt. A monitoring A célok eléréséhez, és a már elért jó ökológiai állapot fenntartásához folyamatosan nyomon kell követni a víztestek állapotának változásait, s ha szükségesnek látszik, időben kell megtenni a megfelelő beavatkozásokat. előzetes terepi vizsgálat modellezés szakértői becslés előrejelzés, utóértékelés referencia hálózat kialakítása monitoring - rendszerek A monitoring rendszerek kialakítását megelőző folyamatok, tevékenységek A monitoring rendszer térbeli hálózata A felszíni vizek monitoring rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az ökológiai és a kémiai állapotokat figyelembe véve könnyen áttekinthető legyen. A monitoring hálózatban azonosítani kell az interkalibrációs hálózathoz tartozó ellenőrzési pontokat. A monitoring mintavételi gyakorisága Nagy figyelmet kell fordítani a mintavétel időpontjaira is. A vizsgált paraméterektől függően a különböző hatások másként jelentkezhetnek különböző időszakokban. Figyelembe kell venni a paramétereknek mind a természetes, mind az antropogén viszonyokból következő változékonyságát. Úgy kell az időpontokat megválasztani, hogy ez a változékonyság az eredményekre minimális hatást gyakoroljon. Fontos szempont még, hogy a gyakoriság megválasztásánál biztosítani kell, hogy a vizsgálatok megbízhatóság és pontosság szempontjából eléljék a kívánt szintet. A VKI alapján vizsgálandó paraméterek A vizsgálati paraméterek megválasztását a víztestben élő bioindikátorok figyelembe-vételével kell elvégezni. Ezek a fajok rendkívül érzékenyek az életterüket érő változásokat illetően. Meghatározó a szerepük a megfigyelő rendszeren belül. A biológiai monitoring keretein belül a VKI a fitoplankton, perifiton, makrofiton, makro-zoobenton és a halfauna tekintetében határozza meg a különböző ökológiai állapotokat. * A 2005. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában II

I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 19