Hidrológiai tájékoztató, 2006

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Horváth Ágnes: Környezeti célok és intézkedési program a Kis-Rába vízpótló rendszerben a Víz Keretirányelv végrehajtásához

A vízfolyások hidrológiai és morfológiai elváltozásainak vizsgálata a hidrológiai rezsim, a folyó folytonossága és a morfológiai viszonyok alapján történik. Az értékelést biológiai adatokra építve kellene elvégezni, azonban Magyarországon ehhez az értékeléshez nem áll rendelkezésre megfelelő adatbázis. Jó ökológiai állapotban az általános fizikai-kémiai minőségi elemek értékei nem haladhatják meg azt a tartományt, amely biztosítja az ökoszisztéma működését, és a meghatározott biológiai minőségi elemek funkcionalitását. A vizsgálatokat, döntéseket jelentős mértékű hiba terhelheti. Elengedhetetlen hogy a megfigyelések során alkalmazott módszerek megbízhatóságát és pontosságát megbecsüljük. Fontos, hogy döntéseinkben mekkora kockázatot vállalunk, mert ennek anyagi vonzata van. Egyensúlyt kell találni a monitorozásra szánt költségek és a víztestek téves osztályba sorolásának kockázata között. Tipológia A VKI szerint a szakemberek megkülönböztettek természetes és mesterséges víztesteket. Az, hogy az erősen módosított víztestek közé melyek tartoznak, további részletes vizsgálatok eredményeképpen alakul ki. Magyarország teljes területe a VKI XI. melléklete alapján a Magyar Alföldek ökorégióhoz tartozik. A tipizáláshoz a B rendszert használták. A kötelező paraméterek - tengerszint feletti magasság, földtan, vízgyűjtőterület nagysága - mellett a mederanyagot választották fő vizsgálati szempontnak. A magyarországi vízfolyásokat 25 típus szerint 876 víztestre bontották. A Kis-Rába vízrendszeren dolgozó szakemberek szerint a mederanyag nem megfelelő, nem elegendő a típusok nyomonkövetésére, hiszen nehezen vizsgálható az, hogy az ökológiára mekkora hatást gyakorol a mederanyag változása. A mederanyag egy olyan földtani jellemző, amely nagymértékben függ például a víz sebességétől, a vízhozamtól, a vízszíneséstől. Egy országos felmérés alkalmával az ökológusok megállapították, hogy a mederanyag nem befolyásolja túlzottan a biológiát. A kotrásnak - amelynek hatása nehezen nyomon követhető, nehezen mérhető - nincs nagy jelentősége ökológiai szempontból. A biológusok sem tudják még a módszerét annak, hogy a mederanyag változásának hatását hogyan lehetne figyelemmel kísérni. Azonban ha megvizsgáljuk a vízszínesést, a vízhozamot, a vízsebességet is, akkor már sokkal jobb képet tudunk felállítani az egyes vízfolyásokról. Az alkalmazandó módszertan - intézkedési tervelőkészítés A víz egy ökológiai kiegyenlítő felület, ezért a referencia fajok nem feltétlenül mutatják hitelesen a víztest állapotát. Különböző fajösszetételű csoportok, ökoszisztémák alakulnak ki, melyek szintén rendelkezhetnek referencia tulajdonsággal. Ismerni kell külön-külön a fajok fizikai, kémiai állapotokra vonatkozó érzékenységét, illetve azt, hogy ezek hogyan hatnak egymásra. Meg kell állapítani az egyes élőlények érzékenységéhez tartozó kémiai paramétereket, majd ezt összehasonlítani az adott anyagra, vegyületre előírt határértékekkel. Ha már tudjuk, hogy melyik faj érzékenységéhez mekkora koncentráció tartozik, és fel tudunk állítani egy skálát — hiszen lehet, hogy egyes fajok érzékenysége sokkal nagyobb, mint a megállapított határérték -, akkor már elegendő csak az élőlénycsoportokat figyelni a biológiai monitoring keretein belül. Sütheő László által kezembe jutott két jelentés, mely az ökológiai vízkészlet meghatározásának munkafolyamatáról, eredményeiről szól. A jelentések alapján egy vizsgálatot kezdtem el abból a célból, hogy segítséget nyújtsak a tipizálás újragondolásában, mely esetleg még a vízjogi engedéllyel rendelkező vízhasználatokat is érintheti. Ez pedig akár jogi következményekkel járó, lényeges pontja lehet az intézkedési programnak. 2004. október 19.-én volt a rendszeren egy mintavétel sorozat, mely a következő vízfolyásokat érintette. Vízfolyás Mintavételi pontok száma Típus Kardos-ér 4 természetes Köles-ér 2 természetes Keszeg-ér 2 valószínűleg erősen módosított Kis-Rába 4 valószínűleg erősen módosított Répce 7 erősen módosított Farkas-árok 1 Linkó-árok 1 mesterséges Tordosacsatorna 3 mesterséges Vámház-ér 1 mesterséges Megvizsgáltam a hosszirányú átjárhatóságra, a kanyargósságra, a meder szélességére és a vízmélységre vonatkozó jellemzéseket és számértékeket, és ezekből kategóriákat alkottam. Hosszirányú átjárhatóság Kanyargósság Meder szélessége Vízmélység rendben változatos 0,5-2 nagyon keskeny 0-0,4 sekély enyhén korlátozott enyhén kanyargós 2,1-3,5 keskeny 0,5 0,9 közepes korlátozott egyenes 3,6-5 közepes 1,01,5 mély 5,1-6,5 széles 6,6-8 nagyon széles A különböző kategóriákat egymás mellé helyezve konkrét leírásokat kaphatunk, mely alapján a víztestek jellemzése sokkal könnyebbé válhat, s talán egyszerűbben nyomon követhetőek az állapotbeli változások. Környezeti célok és intézkedési program A célok, és az intézkedési programok meghatározásában a gazdasági tényezők rendkívül nagy hatásúak. A tagállamoknak meg kell próbálniuk a környezeti célok eléréséhez a legkisebb költségű intézkedések kombinációit megtervezni, a környezeti és a készletköltségeket is figyelembe véve. A szociális és gazdasági szempontokat a környezeti célok meghatározásán kívül figyelembe kell venni a célok elérését biztosító intézkedési programok meghatározása során is. 20