Hidrológiai tájékoztató, 2006
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Kiszela Gergő: Talajvíz sérülékenységének modellezése a DRASTIC módszer segítségével egy kiválasztott hidrológiai rendszerben
1. táblázat. DRASTIC sérülékenységi kategóriák területi és százalékos megoszlása a DTK területén Sérülékenységi kategória Terület a teljes DTK-n belül [km 2] Teljes terület %-ában Nagyon alacsony 78 0,6 Alacsony 854 6,6 Közepes 3614 27,9 Magas 8409 64,9 A Duna menti síkság vastag kavicsterasza a víztartó anyaga és a szivárgási tényező hidrogeológiai paraméterek esetén is magas, a sérülékenység valószínűségét növelő pontértékkel szerepel. A Duna-Tisza közi síkságon homok és a lösz a felső 10 m meghatározó kőzettípusa. A terület nagy részén a homokos talaj jellemző. A lehulló csapadék elszivárgó hányadosa emiatt elég magas. A talajvízszint az 1960-70 bázisidőszakhoz a homokháti területeken 1-2 m mélységben van. Ha a DRASTIC paraméterrendszerét figyeljük, ezek a tulajdonságok mind-mind a sérülékenység emelkedését jelentik. A Bácskai-síkvidék területén kb. fele-fele arányban magas és közepesen a sérülékenység. A többi középtájon a közepes sérülékenységi osztály van nagyobb arányban. Cserhát-vidék most Duna-Tisza közé egységhez sorolt területén a közepes sérülékenység van túlsúlyban. Ez a terület domborzatával (nagyobb lejtőszög-alacsonyabb pontérték) valamint a mélyebb vízszinttel van összefüggésben. A sérülékenységi térkép pontosságát a rendelkezésre álló alapadatrendszer minősége, az elvégzett számítások valamint a becslési módszer felépítése befolyásolta elsősorban és nem a térinformatikai eszközök fejletlensége. Ezt bizonyítja az is, hogy néhány egyéni programozói feladattól eltekintve, egy végeredményhez azonos szoftveres környezetben többféle módon is eljuthatunk. lométer Jelmagyarázat DRASTIC sérülékenységi kategória I Nagyon alacsony (<80) G Alacsony (80-105) G Közepes (105-140) I Magas (140-186) 3. ábra. DRASTIC sérülékenységi osztályok középtáj feloszlásban (piros-magas, rózsaszín-közepes, világoskék-alacsony, sötétkék-nagyon alacsony sérülékenység) 4. ábra. DRASTIC módszer segítségével készített talajvíz sérülékenységét ábrázoló sérülékenységi térkép a Duna-Tisza köze területén Sérülékenységi térképezés alkalmazhatósága De hol alkalmazhatjuk az elkészült sérülékenységi térképet? Összefoglalóan elmondható, hogy olyan tevékenység végzésekor, ami befolyásolhatja a talajvíz minőségi állapotát. Nagyobb egységek állapotértékelésénél (pl. Kiskunsági Nemzeti Park vizes területeinek állapota), közigazgatásban a területhasználati módok kijelöléséhez (pl. Kecskemét környéki üdülőterületek kijelölése), talajvíz hosszú távú minőség-megőrzési célkitűzéseinek meghatározásában (pl. a Vízügyi keretirányelvhez kötődő vízminőségi célkitűzések a Duna vízgyűjtőterületén), vízbázisok környezetértékelésében (pl. talajvíz kutakra települt vízbázisok érzékenységi értékelése) és egyéb nagy területeket érintő beruházások hatásainak felmérésében (hulladéklerakó létesítése). A zárójelben megjelölt példák csak néhány lehetőség azok a konkrét felhasználási területek közül, ahol a DRASTIC értékelési rendszerével elkészített sérülékenységi térkép hasznos útmutatóul szolgálhat. De túlzás lenne azt állítani, hogy a felsorolt alkalmazási területeken meg is kell valósítani a sérülékenységi térkép készítését. A széleskörű felhasználhatósággal ellentétes hazai helyzettel találkozunk. A sérülékenységi becslések - köztük a DRASTIC módszer is - hazai alkalmazása még nem jutott el arra a szintre, hogy a tudományos jellegű felhasználáson kívül, előírt sémákat, ajánlásokat vagy szabványokat követve megjelenjenek a hidrológia és környezetvédelmi gyakorlatban. Ennek egyrészt az az oka, hogy túl kevés hangsúlyt fektetnek az ilyen irányú fejlesztések megvalósítására, másrészt a sérülékenység komplexitásából adódóan még nem állnak rendelkezésre azok a becslési metódusok, amelyek a megvalósítandó feladat függvényében kipróbáltan alkalmazhatók. Bácskai-síkvigek Közé p-Ti sza-vidék jD ,ync^j&zafí<Qzi síkság | MöíasTii t za-v idék 17
