Hidrológiai tájékoztató, 2006

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Kiszela Gergő: Talajvíz sérülékenységének modellezése a DRASTIC módszer segítségével egy kiválasztott hidrológiai rendszerben

1. ábra. A DRASTIC sérülékenységi index térinformatikai feldolgozásának elvi sémája Kutakra számított szivárgási tényező I c .'•-i; "\jr y m" .'*••* / \ ' •• •!* ' \ 1 •r • i i 0 Pontadatok, megjelenítése A teljes területre interpolált szivárgási tényező felület DRASTIC pontérték osztályozás 2. ábra. Pontadatokból számított szivárgási tényező térinformatikai feldolgozásának menete Eredmények, értékelés A sérülékenységi módszer eredménye a Duna Tisza köze terület sérülékenységi folttérképe (M= 1:200000), amelyen lehatárolható az egyes területrészek sérülékenységi kategóriája (nagyon alacsony, alacsony, közepes, magas) (3.-4. ábra). Az elkészült eredménytérkép sérülékenységi osztályai a Duna-Tisza köze területhasználati módok valamint a terület tájegység szerinti felosztása alapján kerültek statisztikai feldolgozásra (1. ábra). A sérülékenységi térkép minőségi kiértékelése céljából egy ténylegesen mért talajvíz-szennyezettségi mutatóval, a talajvíz nitrátkoncentrációjával került összehasonlításra. Nem figyelhető meg egyértelmű kapcsolat a sérülékenységi osztály és a vízminőség között. Ennek oka, hogy a sérülékenység a talajvíz elszennyeződésének valószínűségével hozható kapcsolatba, a mért nitrátkoncentráció pedig a bekövetkezett szennyezést mutatja. Azonban a vizsgálat helyességét igazolja, hogy amíg az alacsony sérülékenységű területeken 50 mg/l-nél alacsonyabb koncentrációt mértek, addig a magas sérülékenységi kategóriába tartozó területeken széles tartományban, kiugró nitrátadatok figyelhetők meg. Az általam elvégzett sérülékenységi osztályzás eredményeképp a Duna-Tisza köze több mint a fele (64%) magas sérülékenységi kategóriába tartozik, míg a nagyon alacsony osztályba sorolt területek aránya kevesebb mint 1% [53. ábra]. Az érzékenység egyes középtájak szerint igen eltérőnek mutatkozik (/. táblázat). Kiugróan magas a Duna-Tisza közi síkságon a magas sérülékenységi kategória. Ezt követve a Duna-menti síkságon (54%) a legnagyobb a magas sérülékenységi osztály aránya. Ennek oka a már felhasznált hét hidrogeológiai paraméter alapján könnyen magyarázható. 16