Hidrológiai tájékoztató, 2006

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Kiszela Gergő: Talajvíz sérülékenységének modellezése a DRASTIC módszer segítségével egy kiválasztott hidrológiai rendszerben

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK A Magyar Hidrológiai Társaság 2005. évi diplomamunka pályázatán díjazott és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomamunka pályázatokat — kezdő szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében — a Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük közzé. (Szerk.) Talajvizek sérülékenységének modellezése a drastic módszer segítségével egy kiválasztott hidrológiai rendszeren* KISZELA GERGŐ A kutatási munkában rövid módszertani áttekintést követően a DRASTIC nevet viselő félkvantitatív, minőségi osztályba sorolást alkalmazó sérülékenységi becslési módszer gyakorlati felhasználása kerül bemutatásra a Duna-Tisza köze hidrológiai egységen. Sérülékenység - szennyeződés érzékenység A károsító anyag hatásainak kutatásakor megállapították, hogy a földtani közeg biológiai, kémiai és fizikai tulajdonságai jelentősen befolyásolhatják a talajvíz elszennyeződésének mértékét. Különböző adottságú területeken, eltérő lehet a szennyezőanyag talajvízbe jutásának mértéke. Ez a felismerés alapozta meg a felszín alatti vizek belső sérülékenységének fogalmát, ami azon tulajdonságok összességét jelenti, melyek meghatározzák a felszín alatti víz emberi tevékenységből származó szennyezőkkel szembeni érzékenységét. A sérülékenységi becslés eredményeképp azt tudjuk megmondani, hogy bármilyen károsító anyag egy terület geológiai, hidrogeológiai, hidrológiai, éghajlat- és növénytani adottságaiból adódóan, milyen valószínűséggel/kockázattal okozhatja a felszín alatti víz elszennyezését. A sérülékenység területi lehatárolását különböző szempontrendszerek alapján működő sérülékenységi becslési módokkal végezhetjük el. Sérülékenységi becslések alkalmazása DRASTIC módszer A sérülékenységi becslések hazai hidrológiai, környezetvédelmi alkalmazása ismert, azonban szélesebb körben nem elterjedt tématerület. A területtervezésben, bírságolásban használt érzékenységi térképek módszertani finomítása, nemzetközi gyakorlatban elfogadott becslési módok hazai viszonyok közé való illesztése még pontosabb ismereteket eredményezne a felszín alatti vizek szennyeződéssel szembeni sérülékenységének területi lehatárolásában. Ez a becslési mód a hidrológiai gyakorlatban alkalmazott és bevált módszerként terjedt el főként üledékes összletű nagyobb hidrológiai egységek sérülékenységének becslésére. A hét hidrogeológiai paramétert felhasználó sérülékenységi térkép összeállítása térinformatikai eszközök segítségével került megvalósításra. A mintaterületen elvégzett számítások folyamatának bemutatásán kívül célunk volt a paraméterek összeállításakor jelentkező hibák feltárása. Az elkészült sérülékenységi térkép használhatóságának, megbízhatóságának eldöntésére felszín alatti kutak vízminőségi adataival került összevetésre. A kiválasztott DRASTIC elnevezésű félkvantitatív, pontszámoláson alapuló módszert 1987-ben az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (U.S. EPA) fejlesztette ki, azonban hazai kipróbálására ez idáig kevés példát találunk. A DRASTIC-kal a felszíni eredetű diffúz szennyeződések beszivárgásával szembeni belső sérülékenységet becsülhetjük. A becslés hét hidrogeológiai paraméterhez rendelt pontértékek súlyozott összegzésével készült: - felszíntől számított vízszintmélység, - talajvizet elérő beszivárgás, - nettó beszivárgás, - a víztartó, telített zóna anyaga, - talaj anyaga, - felszíni topográfia (lejtés), - a telítetlen zóna anyaga, - a víztartó horizontális vízvezető képessége. Adatok feldolgozása, térinformatikai környezet felépítése A különböző forrásból nyert alapadatok összeállítását követően (7. ábra), egységes térinformatikai környezetben történt a paraméterek feldolgozása, térképi megjelenítése. A mintaterületen 200x200 m-es GRID raszterhálóban (853x609cella) dolgoztunk. A hét hidrogeológiai paraméter összegzése (2. ábra) valamint súlyozása raszteres feldolgozással történt. A térinformatikai rendszer felépítését az ESRI ArcView3.2 és ArcGIS 8.2 (ArcMap, Arclnfo) környezetben valósult meg, melyek kiegészítő programcsomagjai sok esetben nagy segítséget nyújtottak (GeoProcessing Wizard..., Model Builder, Geostatistical Analyst). A különböző EOV koordinátákhoz kötött pontadatok feldolgozása (vízszintadatok, fúrások kőzetadatai), paraméterek számítása dBase adattábla kezelésére alkalmas adatbázis-kezelő szoftverek (Microsoft Access, Visual FoxPro) kerültek alkalmazásra. * A 2005. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában II

I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 15