Hidrológiai tájékoztató, 2006

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 100 éve jelent meg Viczián Ede "Magyarország vízerői" című műve

2. A legerősebb folyószakaszokat nem vízvidékenként, hanem a folyók betűrendjében feltüntető táblázatokban azokat a kisvízmennyiségeket vette számításba, amelyekre évente közepesen 340-350 napon át lehet számítani. így a táblázatokban a folyószám mellett megtalálható a vízfolyás neve, a vízmű létesítésére kiválóan alkalmas folyószakasz megnevezése, helye, a folyótávolság a torkolattól (km), hossza (km), végpontjai között levő magasságkülönbség (m), a vonatkozó víztömegmérőállomás neve, továbbá a fölvétel ideje, a felvételi kisvíznek megfelelő - közvetlenül mért vagy ebből kombinált: vízállás (cm), vízmennyiség (m

3/sec), elméleti vízlóerők száma a megnevezett folyószakaszon (HP); a vízállási adatok szerint legállandóbb jellegű kisvíznek megfelelő, számított adatok: vízállás (cm), vízmennyiség (m

3/sec), elméleti vízlóerők száma a megnevezett egész folyószakaszon (HP); elméleti vízierők átlagos száma a megnevezettfolyószakasz 1 kilométernyi hosszán (HP/l km), míg a megjegyzés rovat kiegészítő magyarázatokkal szolgál. (A kimutatások legmagvasabb részét itt dőlt betűkkel szedve!) 3. A hegyvidéki összes vízierők című fejezetben a vízierők hollétéről és helyi értékéről közölt kimutatások nyújtanak részletes felvilágosítást, míg a Kárpátmedencében való nagyság szerinti megoszlásukat a könyvhöz mellékelt 1:900 000 ma átnézeti színes vízerő térkép ábrázolja. A térképről az alacsony vízállások idején megállapított kilométerenkénti elméleti vízierőre vonatkozó vonalskála jelkulcsa alapján leolvasott lóerők a következők: A vízfolyás mentén húzott egy vonal 20-200 (Rába, Sajó), két vonal 200-400 (Garam), három vonal 400-600 (Vág, Maros), négy vonal 600-800 (Mura, Tisza felső folyása), öt vonal 800-1000 (Dunajec), végül hat vonal 1000-1200 lóerőt (Dráva) képvisel (2. és 3. ábra). 2. ábra. A Vág és a Garam vízierői - eredetiben 1:900 000 ma - térképrészlete 1:900 000 ma - térképrészlete A térkép a fölvételhez tartozó vízmérce állomásokat; a víztömegmérő és vízmérce állomásokat; valamint a fölvételhez nem tartozó vízmérce állomásokat is feltünteti. A vízmérce állomásokat, valamint az általános és a részletes felvételi területeket ábrázoló, a könyvhöz mellékelt 1:1 800 000 ma átnézeti térkép külön is szemlélteti. Szerző ebben a fejezetben az egész Kárpátmedencére vonatkozóan matematikai számításokkal, illetve példákkal rámutat a vízierők közgazdasági vonatkozásaira, illetve gyakorlati hasznosíthatóságára. A fejezet végszavában kifejti, hogy „Mindenesetre azonban fennmarad a vízüzemű gépeknek az a jó oldala, hogy mintegy újonnan termelik az energiát egy haszontalanul elvesző készletből, míg a gőzüzemű gépek elfogyasztják az energiát egy hasznos készletből." A könyv Függeléke ismerteti A vízjogról különös tekintettel a vízierő kihasználásának engedélyezésére vonatkozó fontosabb tudnivalókat. Röviden vázolja Az iparfelügyelőség hatáskörét és A vízierők állami monopolizálása témakörét. Ez a céltudatosan összeállított könyv végül még egy betűsoros névmutatót is közöl, megadva a vízfolyás nevét, az esésviszonyokat, a vízállásokat, a vízmennyiségeket, a szakaszonkénti vízierőket, valamint az 1000 vagy több lóerő termelésére alkalmas szakaszokat. Viczián Ede: „Magyarország vízierői" című - két kiadást megért - könyvével is kimagasló érdemeket szerzett. Miként Rohringer Sándor (1868-1945) műegyetemi tanár írta: „szelleme előtt meghajolva, tisztelettel adózunk a magyar mérnöki tudományt gazdagító tevékenységéért." Viczián Ede a Tápiószele Györgyei-úti református temetőben nyugszik. Viczián Ede: „Magyarország vízierői" című műve különösen a szomszédos államokkal történő vízgazdálkodási együttműködés felismeréséhez és megvalósításához ma is például és mintául szolgálhat! Dr. Vitális György IRODALOM Rohringer Sándor (1932): Viczián Ede emlékezete. Hidrológiai Közlöny, XI. 1931. 5-7. 14