Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gaál Ferenc: A 20. század árvize (1965) Vas megyében

fekvő részét elöntötte. Szentpéterfa és Pornóapáti községekben a tanács sikeresen védekezett. Pinkamindszenten a VÍZIG szaktanácsadó biztosítása jelentette az eredményes védekezést. Magyarnádalját ki kellett telepíteni, mert az elöntés megakadályozására nem volt esély. A Gyöngyös-Perint-Sorok völgyében levonuló árvíznél Kőszegen a rövid idő miatt csak mentésre volt idő. A mentésben szovjet kétéltűek is részt vettek. A levonuló árhullám Kőszeg és Szombathely között a völgyet elöntötte és Gyöngyösfalu, Lukácsháza és Gencsapáti községben folyt mentés honvédségi kétéltű jármüvek segítségével. Szombathelyen a védekezést a város felkérésére a VÍZIG irányította. A város védelmére a felhagyott búcsúi vasúti töltést használtuk lokalizációs vonalnak, és az északi vízműnél lévő híd elzárásával a vízmüvet az elöntéstől megvédtük, a vízszolgáltatásban zavar nem keletkezett. A vasúti töltés Gyöngyös hídján a víz átfolyását nem akadályoztuk meg, mert ennek lezárása után a felduzzadó víz hatására a vasúti töltés meghágásával lehetett számolni, és egy esetleges szakadás igen súlyos helyzetet teremtett volna a városban. Kámon és Herény elöntésének megakadályozására nem volt műszaki lehetőség. A védekezéssel elértük azt, hogy a vasúti töltéstől délre csak a Wesselényi utca környéke került víz alá. A Perint medrében nagy kimosások keletkeztek, és hidakat vitt el az ár. Sorkikápolna, Sorkifalud és Zsennye községekben mentések voltak. A Répce völgyében Csepreg és Bük községben a tanácsok a VIZIG-től kértek a védekezéshez műszaki irányítót, így eredményes volt a védekezés. Répcelakon a győri VÍZIG kezelésében lévő árapasztó töltésén is szakadás történt, épületek váltak lakhatatlanná. A Rába völgyében Csákánydoroszlón és Körmenden mentési munkálatok folytak, Vasváron, a bekötőúton nyúlgátépítéssel csökkentették az elöntést. Kám községnél csak mentésről lehetett szó, mert az ideiglenes gát építésének nem volt műszaki lehetősége. Sárvár szenvedett legtöbbet az árvíztől. A még nagyobb elöntést a Szombathely-Budapest vasúti töltés átrobbantásával lehetett megelőzni. Nagyon tanulságos volt a hat halálos áldozatot követelő csákánydoroszlói védekezés. A védekezést végző tanácsi irányitók kétkedve fogadták az előrejelzéseket, és késlekedtek a mentési munkákkal, amikor pedig megérkezett az árvíz pánikba estek, és rossz döntéseket hoztak. A község alsó végénél, ott, ahol a Vörös patak a Rábába torkollik kacsatelep volt. Április 22.-én a kora délutáni órákban a Körmendi Járási Tanács felkérésére a Körmendi Mezőgazdasági Technikum 11 diákja érkezett a helyszínre, hogy csónakokon az árban kifelé úszó kacsákat a telep központjába tereljék. Tízen szálltak csónakba. Az evezésben járatlan, az árvizet és területet nem ismerő, rosszul úszó, vagy úszni nem tudó diákok a jól úszó kacsákat akarták kimenteni. Kisodródtak a Rábára és 15 óra körül felborultak. Közülük nyolcan a jobb parton, ketten a bal parton fűzfákra kapaszkodtak fel. Ettől a pillanattól kezdve nem kacsák kimentéséről, hanem emberi életek megmentéséről volt szó. Látva az életveszélybe került diákokat, két csónak indul a mentésükre. Az egyikben Horváth Béla a jobb parton segélyt kérő nyolc diákot kimentette. Igazi hőstett volt. A másik csónakban Gyurikó Miklós, Vass József határőr, valamint Németh János technikumi hallgató indult a bal parti fákra szorultak kimentésére, de felborultak. További mentési akciók indultak, amelyek szintén tragédiába fulladtak. 23.-án reggel a sikeresen mentő Horváth Béla helyi lakos 2 szovjet katonát és Szigeti századost mentette ki. Ujabb igazi hőstett. Végül 23.-án 9-10 óra között a helyszínre érkezett két szovjet és egy magyar helikopter, és miután a köd is megszűnt, aki élve maradt kimentették. Sajnos Kosik József tizedes, Csuka József honvéd, Vass József határőr, Gyurikó Miklós határőr, Császár László tsz. tag, önkéntes rendőr és Németh János tanuló életét vesztette. Ez a tragikus eset is bizonyítja, hogy az árvízvédekezésben részt vevő dolgozóknak a szakismeret mellett még alapos helyi ismeretekkel is rendelkezniük kell. A védekezőknek úgy kell együtt dolgozni, mint egy nagy hangversenyzenekar tagjainak, mindenkinek a rá eső munkafázist kell elvégezni, mert ellenkező esetben magát, és munkatársát is veszélybe sodorhatja. Sárváron is a késlekedés következtében alakult ki igen veszélyes helyzet. Bár a VÍZIG időben jelezte, hogy a sertéstelepet is elönti az ár, és nem lehet a város egy részének víz alá kerülését a régi uradalmi, úgynevezett vadkerti depónia megerősítésével megakadályozni, mert nincs elegendő idő töltésépítésre. Sajnos a kitelepítés csak akkor kezdődött meg, amikor a víz már a 84-es úton a kórház körül 30 cm magasan folyt át. így a mentés nagy részét már csak kétéltüekkel lehetett végrehajtani, de a sertéstelepen így is néhány száz állat vízbe fúlt, mert a nagy víz miatt már nem tudták őket kimenteni tehergépkocsikkal és ezt tudomásul is vették, így legalább nem ismétlődött meg a csákánydoroszlói szerencsétlen eset. Az 1965. évi áprilisi árvíz a 6 halálos áldozaton kívül nagy anyagi károkat is okozott: összedőlt 96 ház; megrongálódott 1050 ház; kiköltöztetettek száma 1780 család; összedőlt, tönkrement 28 híd; megrongálódott 68 híd; elöntésre került szántó 12.000 ha; elöntésre került rétlegelő 45.000 ha. Az 1965. évi árvíz is bebizonyította, hogy az árvíz ellen csak ott lehet eredményesen védekezni, ahol vannak kiépített védművek. Az árvízre az árvízmentes időben kell felkészülni és megépíteni a szükséges árvízvédelmi létesítményeket. Ezt a szakemberek állandóan hangoztatják is, de a döntéshozók általában nem biztosítanak pénz az építkezéshez. Az utóbbi időben a vízügyi szolgálatot a védekezések során tanúsított fegyelmezett, szakmailag hozzáértő munkája miatt sok támadás éri, elsősorban a Duna Kör vezetői részéről. Az egységes nemzetközileg elismert vízügyet ide-oda dobálták, anyagi forrásait megnyirbálták, létszámát döbbenetesen redukálták. Évtizedekig a legjobb exportcikknek számítottak a magyar vízi 24