Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Székely Edgár - Wagner József: Szombathely város vízellátása és vízszerzési lehetőségei

mérnökök, akiknek teremtő munkáját a sivatagos országban áldólag emlegették. Itthon a Duna Kör vezetői a nemzet testét elcsúfító rákos daganatnak nevezték a vízügyet. Az egyik legdurvább kijelentés, illetve elmarasztalás Droppa Györgytől, a Duna Kör ügyvezetőjétől származik; a Vas Népe 1995. március 11 .-ei számában jelent meg. ,,A vízügy voltaképpen egy paramilitáris szervezet, amely lényegesen jobban szervezett, mint más ipari lobbyágazatok. Nyugodtan mondhatom: kétezer év óta olyan kifinomult eszközökkel dolgoznak hazánkban is, amellyel megtévesztik a társadalmat. Ugyanis a vízügy egyfolytában veszéllyel riogat, olyan veszéllyel, amelyet rendszerint csak az állami költségvetés segítségével lehet elhárítani. Árvízre és egyéb természeti katasztrófákra hivatkozva próbálnak közpénzekből minél nagyobb összeget kisírni. De nem véletlenül szüntették meg a Budapesti Műszaki Egyetemen a vízépítő kart sem, a vízügy képtelen megújulni." A vízügy nem riogat, hanem tényeket, az eshetőségeket közli. Az árvizek előrejelzése nem a társadalom megtévesztése, hanem a társadalom (kormány) figyelmének felhívása a veszélyekre. Ha a Duna Kör vezetőinek az évszázad árvizeiről nem volna tudomása és az elmúlt évek nyugat-európai árvizei - Rajna 1994, 1996, Hollandia 1997, Csehország, Lengyelország, Németország 1997, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Anglia 1998 - nem győzték meg a veszélyekről, akkor a Tiszán 1998 és 2000 levonuló árvíz meggyőzte, hogy a vízügy nem riogat, hanem a veszélyekre hívja fel a figyelmet. Az árvizeknek, mint megtörtént eseményeknek a kétségbe vonása éppen olyan képtelenség, mintha valaki tagadná, hogy volt gulag, holocaust és Recsk. (Válaszom rövid tartalma a VAS NÉPÉ-ben 1995. 12. 21.) A védekezésben a „katonás" rend és fegyelem nélkülözhetetlen, aki ezt hibaként rója fel, az sohasem vett részt árvízvédekezésben, és azt gondolja, hogy az „számháborús" gyerekjáték. Védekezni csak fegyelmezett, a területet jól ismerő, szakmailag képzett irányítókkal (emberekkel) lehet. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1782 óta, tehát több mint 200 éve van „vizes" mérnökképzés. Napjainkban a korábbi két vizes tanszék helyett már három van, ami a képzés bővítését, nem megszüntetését bizonyítja. IRODALOM Ihrig Dénes: A magyar vízszabályozás története Réthly Antal: Időjárási események és természeti csapások Magyarországon Zavadowski Árpád: Magyarország vizeinek struktúrája Perjés Géza: A szentgotthárdi csata. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok Vas Megyei Levéltár: Köz- és tanácsülési jegyzőkönyvek Prieger Zsolt: Feltámad a Dunaszaurusz (Vas Népe 1995. 03. 11.) Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Irattár (Árvízi naplók, jelentések) Szombathely város vízellátása és vízszerzési lehetőségei SZÉKELY EDGÁR

1 - WAGNER JÓZSEF

2 1 Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2 Vas Megyei Víz- és Csatornamű Rt. Mintegy 2000 évvel ezelőtt a római korban Szombathely város Savaria néven Felső-Pannónia fővárosa. Savariának a maga idejében korszerű vízellátása és csatornahálózata volt. A korabeli vízvezeték a kőszegi hegyekből vezette a források kristálytiszta, friss vizét egy 25-26 km hosszú vezetéken (aquaeductuson) Savariába. Szombathely város modern kori vízellátása 1898-ban épült ki Farkas Károly királyi főmérnök tervei alapján. A 17.000 fos város első vízbeszerző létesítménye egy, a várostól északra, a Perint-patak kavicsteraszára telepített 690 m hosszú galéria volt. Az 500 mm átmérőjű lyuggatott kőagyag csövet 6-9 m mélységközbe fektették. A galéria napi kapacitása 1.700 m

3 volt. Nem egészen fél év alatt megépítésre került: - 3 m átmérőjű gyüjtőkút a szivattyúgépházban. - Vízmű-gépház, alagsorában elhelyezett 2 db 20 l/s szállítóképességű triplex plunger szivattyúval és a földszinten 2 szolgálati lakással. - Perint-patakon létesített duzzasztómű (Ördög-gát). - Szent István park mögött felépített 500 m

3-es víztorony (szolgálati medence hengerelt kovácsoltvas kazánlemezekből összeszegecselve) - 5.420 m NA 225 mm öntöttvas fővezeték. 14.250 m NA 125 mm, NA 100 mm, NA80 mm-es öntöttvas csővezeték. A kivitelező kötelezettséget vállalt a kiépítés vonalába kerülő lakóházak vezetékre csatlakoztatására és belső rendszerük kiépítésére. Ez a kötelezettsége az új jelentkezők vonatkozásában 1901-ig fennállt. E határidőig 601 db ingatlant kapcsoltak a közműves vízellátásba. A város közönsége részére közhasználat céljára elhelyezésre került: - 9 db közkút. - Tűzbiztonsági és üzemi célokra 113 db tűzcsap. - Szintén üzemi célokra 41 db tolózár. Az üzem fenntartására 6 fő állandó alkalmazott állt rendelkezésre, akiket elsősorban a víztermelésben és a hálózat ellenőrzésében foglalkoztattak. A kezdetben bőségesnek mutatkozó víznyerési lehetőség elsősorban a vízmérő nélküli pazarló vízfelhasználás, majd a több éven át jelentkező csapadékhiány miatt egyre szűkült. 25