Hidrológiai tájékoztató, 2005

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2006-ban

1931. Az Országos Közegészségügyi Intézet a vízmüvekre vonatkozóan országos adatgyűjtést készített. Az adatokat a Hidrológiai Közlöny 1931. évi száma német nyelven közölte. 1931. Befejezték a harmadik tiszai vízrajzi felvétel munkáit Tiszabecstől Szegedig. Az 1929-ben megkezdett munkálatok célja a mederváltozások rögzítése, valamint a vízhozamok megállapítása volt. A mérések eredményeit a Vízrajzi Intézet „A Tisza helyszínrajza, hosszszelvénye és keresztszelvénye" című kiadványában tette közzé. Ugyancsak ebben az évben jelent meg a Balaton új felvételek alapján megszerkesztett 1:150000 méretarányú mélységi térképe. 1931. A vízellátó csőhálózatok gépi tisztítására először a debreceni Nagyerdő hévíztávvezetékén alkalmazták az ún. „csőgörényt". A szerkezettel a távvezeték kemény arragonitlerakodásait sikerült eltávolítani. Ugyancsak ebben az évben épült meg a város napi 5000 m

3-es teljesítőképességű szennyvíztisztító telepe. 50 éve... 1956. január 1. t Becker Adám (Budapest), vízmérnök, a hazai talajcsövezési munkák egyik hazai úttörője, valamint a vezetése alatt zajló Vág-szabályozásnál sikerrel alkalmazott dróthálós kőhengerek és kőmüvek műszaki alkotója. (* Pölöske, 1874. január 24.) 1956. március 4-19. A dunai jeges árvizet megelőzően a vízgyűjtőn jelentékeny mennyiségű hó hullott. A szokatlanul hideg február közepére a Dunán Pozsonyig, igen erős jégpáncél alakult ki. Február végén és március elején a nyugatról érkező enyhülés intenzív olvadást eredményezett, mely a Kárpátok nyugati karéján további 100 mm csapadékkal párosult. A kialakult árhullám a folyó magyar szakasza mentén, különösen Dunafoldvárnál és alatta számos jégtorlaszt hozott létre. Az árvíz tetőzése a korábbi maximumokat 28-103 cm-rel haladta meg, annak ellenére, hogy a Dunán és a Sión 58 (!) gátszakadás alakult ki. Víz alá került 740 km

2, 39 községből közel 60 ezer embert kellett kitelepíteni. A védekezés költségeivel együtt az anyagi kár 627 millió Ft volt. Az 1954. és 1956. évi árvizeket követő töltéshelyreállítási munkálatok során kezdődött meg a dunai töltések korszerű körülményeknek megfelelő továbbfejlesztése. 1956. április 9. Magyarország és Ausztria Bécsben egyezményt írt alá a közös határvidék vízgazdálkodási kéréseinek rendezése érdekében. A két országot érintő vízi ügyek koordinálására és rendezésére megalakították a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottságot. 1956. tavasz A Duna tavaszi jégzajlása összezúzta az egyik utolsó dunai hajómalmot, amely Uszod község alatt működött. 1956. július 9-13. A MTA Hidrobiológiái Főbizottságának megbízásából a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya megszervezte az „I. Tisza-expedíció "-t. Az első út alkalmával 19 tudományos szakember (zömmel biológusok) Tiszabecs és Tiszafüred között vizsgálta a folyó élővilágát és természeti körülményeit. Az expedíció folytatására 1957. júliusában került sor a Tiszafüred-Szeged közötti folyószakaszon. Az 1958. májusában lebonyolított „III. Tisza-expedíció" során a kutatók a vásárosnaményi mederszakasz limnológiai viszonyait vizsgálták behatóbban. 1956. július 14. A bakonszegi utolsó földgát átvágásával félszelvénnyel elkészült a Tiszavasváritól Bakonszegig vezető, mintegy 100 km hosszú Keleti Főcsatorna, amelynek tervezett teljes kiépítése után nemcsak az öntözést, hanem a hajózást is biztosítania kellett. A Főcsatorna fontos műtárgya volt az ugyancsak ebben az évben átadott bakonszegi leeresztőzsilip, amely lehetővé tette, hogy percenként 10 m

3 öntözővizet vezessenek a Kék-Kállón és a Berettyón át a Körösök vizrendszerébe. 1956. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában megjelent „A magyar medencék talajvize" címmel az ország első talajvíztérképe és a hozzá fűzött tudományos magyarázat. Az 1:200000 méretarányú térképet Vitális Sándor javaslata alapján Rónai András vezetésével 1950—1955. között készítették el a geológusok, sok százezer kút adatainak egybevetésével. 1956. A VIZITERV által készített tervek alapján megindult a Soroksári Duna-ágat felülről lezáró Kvassay-vízlépcső vízerőtelepének építése. 25 éve ... 1981. január 15. A Békés megyei Battonyán megalakult az ország ezredik víziközmü társulata. 1981. február 14. Vácott, a Duna menti regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Vác Déli Vízmüvénél rendkívüli vízszennyezés történt, amelyet a CHINOIN gyár okozott. 1981. március 5-25. Árvíz pusztított a Körös völgyében, amelynek során március 13-án a településeket fenyegető katasztrófa elhárítása érdekében az árvédelmi töltést átvágva megnyitották a Mályvádi árvízi szükségtározót. A tározóba 75 millió m

3 vizet engedtek be. 1981. január 11. t Szebellédy Lászlóné (sz. Gaál Józsa) (Budapest) vegyész, a VITUKI vezető kutatója, a vízminőségi 79