Hidrológiai tájékoztató, 2005

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fehér Ferenc: Őszintén a Társaság helyzetéről

laboratóriumok megszervezésének egyik irányítója. (* Budapest, 1910. december 16.) 1981. május t Török László (Vác) mérnök, a bajai vízgazdálkodási főiskola tanára, később a főiskola igazgatóhelyettese, akinek jelentős szerepe volt a főiskolai oktatás megszervezésében. Tudományos tevékenységének főbb területei szinte az egész vízgazdálkodást felölelték. (* Szolnok, 1930. augusztus 8.) 1981. június Megkezdődtek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I.sz. (balatonhídvégi) tározójának építési munkálatai. 1981. november 23. t Fekete István (Budapest), mezőgazdász, 1966-1976. között a MÉM Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztő Irodájának vezető munkatársa, majd a VITUKI intézeti igazgatóhelyettese, a hazai nagyüzemi öntözéses gazdálkodás szakértője és fejlesztésének egyik irányítója. (* Dunapataj, 1919. április 7.) 10 éve ... 1996. január első napjai. A szokatlanul nagy esőzések miatt fellépő árvizek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel 1 milliárd forintos kárt okoztak a zsilipekben és a gátakban. 1996. március 22. Egy FAO felmérés (a szaharai országokkal együtt) a világ harminc legszárazabb országa közé sorolta hazánkat. 1996. április 4. Kormánydöntés született a Duna-Tisza köze vízhiányának pótlásáról. 1996. július 24. A 2207. sz. Korm. határozat az ország települési szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programja irányelveinek elfogadásáról intézkedett. Az országos program területi megalapozása érdekében 1998-ban elkészültek a megyei szennyvízelvezetési és -tisztítási koncepciók. 1996. augusztus 24. Szlovákiában átadták a bősi vízlépcsőrendszer dunacsúnyi zsilipkamráját. A dunacsúnyi régi Dunát elterelő gáton épült zsilipkamra az eredeti tervek szerint felépült, de az üzembe nem helyezett dunakiliti gátat hivatott pótolni. 1996. szeptember 1. f Fekete György (Budapest), a Nemzetközi Dunabizottság ny. igazgatója, a folyami közlekedés és hajózás nemzetközi hírű szakembere. (* Törökbecse, 1919. június 7.) 1996. december 26. A Kormány 232. sz. alatt rendeletet adott ki „a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól". A jogszabály hatályba léptetésével érvényét vesztette a hasonló céllal meghozott 32/1964. sz. kormányrendelet. Fejér László rr ie Őszintén a Társaság helyzetéről 1. Bevezetés A Magyar Hidrológiai Társaság még mai is mintegy 2500 vízzel, a vízgazdálkodással, a vízhez különböző módon kapcsolódó tudományterülettel és szakterülettel foglalkozó szakembert tömörít. A jogi tagszervezetek száma 200 körüli. Ez akkor is nagy szám, ha az egyéni tagok száma volt ennél már lényegesen több, a mostani kétszeresét meghaladó is. A Társaságnak 14 szakosztálya, 21 területi szervezete van. Foglalkozni tud a vízgazdálkodás valamennyi ágával, a határterületi tudományokkal, lefedi az ország teljes területét. A Társaság interdiszciplináris jellegű, tömöríti a víztudományok valamennyi területét, sorainkban bármilyen vízgazdálkodási vagy határterületi kérdésre találhatunk jól felkészült szakembereket. Előny ez, vagy hátrány? Úgy gondoljunk, mindenképpen előny. A Magyar Hidrológiai Társaság éppen ' Elhangzott az MHT 2005. július 6-8,-i XXIII. Országos Vándorgyűlésen azzal válik ki a többi vízgazdálkodási intézmény, érdekképviseletek és kamarai jellegű szervezetek közül, hogy nem csak egy meghatározott szervezeti csoportot, a szakemberek valamilyen meghatározott körét, valamilyen jól megfogalmazott céllal tömörülőket egyesíti, hanem, ahogy mondani szokták, kortól, nemtől és politikai hovatartozástól függetlenül mindenkit, akinek a vízhez szakmailag és tudományosan köze van. Miért jó ez? Elméletileg azért, mert a Társaságban tagjai által képviselt szaktudás és tapasztalat lehetővé tenné valamennyi vízgazdálkodási kérdés széles körű, objektív és szakmailag megalapozott vizsgálatát, a reális véleményalkotást, azaz a fontos vízgazdálkodási kérdések megítélésében a Társaság gyakorlatilag megkerülhetetlenné válhatna. Ha elméletileg így van, akkor gyakorlatilag miért nincs így? Főleg azért, mert a Társaság széttagolt, a 80