Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Juhászné Virág Margit: A Felső-Tiszavidék területének vízföldtani modellezése

A Felső-Tisza-vidék területének vízföldtani modellezése* JUHÁSZNÉ VIRÁG MARGIT VIZITERV Consult Kft. Az MHT Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Szervezete 2004. december 2-án, Nyíregyházán előadóülést rendezett „Vízföldtani modellezés a Felső-Tisza-vidék területén" címmel. A több részből álló előadóülés keretében az előadók egymást követően mutatták be a Felső-Tisza-vidék földtani, vízföldtani jellegzetességeit, ismertették a különböző munkák keretében készült vízföldtani modelleket. Virág Margit vezető tervező (VIZITERV Consult Kft.) földtani, hidraulikai szelvényeken, a terület természetes nyomásállapotát bemutató térképeken keresztül jellemezte a Felső-Tisza-vidéket és annak környezetét. Szó esett a közműves vízellátás bázisául szolgáló többszintes pleisztocén rétegzett rendszer rétegmüködési mechanizmusáról. Elemezte a terület két jelentős vízföldtani egységének a Nyírségnek és a Szatmár-Beregisíkságnak (mely az ország rétegvizekben egyik leggazdagabb területe) a közös és sajátos földtani és vízföldtani jegyeit. A földtani és vízföldtani jellemzők mellett szó esett a vízminőség kérdéseiről, a felszíni- és rétegeredetű vízminőségi komponensek problémaköréről, a terület szennyeződés érzékenységéről. A térség felszín alatti vízkészlete jelentős, egyes szakmai becslések alapján közel 1 000 000 m

3/d-re tehető. Hangsúlyozásra került, hogy az okszerű vízkészlet- és vízminőség gazdálkodás leghatékonyabb eszköze a hidrodinamikai modellezés, mivel a vízkészlet mind fogalmilag, mind számszakilag nehezebben definiálható, könnyebb konkrét megadott kitermelések mellett azok negatív hatásait becsülni. A modellezés eszközrendszerével lehetővé válik az emberi tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának a tényleges és potenciális szennyezések terjedésének szimulálása is. Az előadó vázolta a térség mindmáig vitatott földtani, vízföldtani kérdéseit, a rétegfelosztás problémakörét, ugyanis a földtani jellemzőket komplexen kezelve, a hidraulikai és vízminőségi adatokkal összevetve lehet csak eredményes modellezési munkát végezni. Az országhatárral osztott területrészeken a megoldandó kérdések közé tartozik a fennálló adathiány kiküszöbölése, mely problémakör extrapolációval való megoldására került sor a későbbiekben ismertetésre került Nyírség modell esetében is. Közös térképen szemléltette a vizsgált térségen belül ismertetésre kerülő vízföldtani modellek területi kiterjedését. Dr. Völgyesi István ügyvezető (Völgyesi Mérnökiroda Kft.) az általa készített regionális modellt mutatta be, amelyben a nyírségi magaslatot és az azt övező peremi területeket vizsgálta. A rendelkezésre álló adatok elemzése, elsősorban a talajvízszintek és a rétegvíz-nyomásszintek alakulását értékelve megállapítható volt, hogy a térség helyzete meglehetősen bonyolult és ellentmondásos, de a felszínalatti vízforgalom fő elemeit a csapadékbeszivárgás és az evapotranszspiráció jelentik, tehát az utánpótlódás zöme is a csapadékbeszivárgásból származik. A modell kalibrációja két állapotra történt: - 1990-94-re, amikor viszonylag száraz időjárás mellett (508 mm/év csapadék) még (a jelenleginél) nagyobb (206 000 m

3/d) volt a termelés, - 1956-60-ra, átlagos időjárási viszonyok (590 mm/év csapadék), és kisebb termelés (62 000 m

3/d) figyelembevételével. Csak az 1990-94-es kalibráció mondható sikeresnek, mert 1956-60-ra kevesebb adat van, továbbá azért is, mert az akkor mért talajvízszintek nem igazolják vissza sem a csapadékosabb időjárás, sem pedig a kisebb termelés hatásait. Mindenütt magasabb vízszinteket lehetett várni, de a kutak egy részében - teljesen rendszertelenül - alacsonyabb vízállások voltak 1956-60-ban. Ezt a jelenséget a modell nem tudta értelmezni, az okokat pedig nem sikerült felderíteni. A kalibrált modell alapján - minden bizonytalanság ellenére - megállapítható volt, hogy a térségben 199094-ben (és jelenleg is) némi túltermelés vélelmezhető, ha a termelés korlátjaként 50 cm-es talajvízszint-süllyedést engedünk meg (ez a termelés nélküli állapothoz képest állhat elő). Három helyen (Debrecennél, az IbrányJásztelep-i vízbázisnál és Gávavencsellő-Nyírtelek térségében) számított a modell ennél nagyobb talajvízszintsüllyedést, Debrecennél sokkal nagyobbat, itt a süllyedés a II. vízműnél a 6 m-t is meghaladja. Végül - három szcenárióban - vizsgálatra került, hogy más helyszíneken - különböző körülmények között - milyen mértékig emelhető a termelés. A modell szerint kb. 300 000 m

3/d érhető el maximálisan, úgy, hogy a többlet nagyobb részét a talajvízből és a sekély rétegvízből kell előirányozni, mert a csapadékbeszivárgásból származó utánpótlódás a felszín közelében jobban megcsapolható. 300 000 m

3/d mellett már további öt területen (Mátészalka, Paszab, Kótaj-Nagyhalász, Vámospércs, Nyíracsád) is 50 cm-es, vagy azt kissé meghaladó süllyedések prognosztizálhatók. Dr. Kovács Balázs egyetemi docens (Miskolci Egyetem - Szegedi Tudományegyetem) a szatmári kavicsösszlet hidrodinamikai modelljét ismertette. A vizsgált terület a Tisza Tiszabecs-Tivadar szakasza és a TúrSzamos köze közötti területrészt fedte le. A Szatmárcseke-Tiszakóród távlati ivóvízbázis diagnosztikai munkái kapcsán egy nagyobb térség modellezésére került Előadások az MHT Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Szervezete 2004. december 2.-i előadóülésén. 50