Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Cziráky József: A szentesi Termál Gyógyfürdő gyógyvizének balneotechnikai vizsgálata 1958 és 1970 között

sor, mivel a tárolt ivóvízkészlet nagysága lehetővé tette, a már kijelölt Szatmárcseke-Tiszakóród vízbázison túlmenően további térségek prognosztizált ivóvízbázisként történő figyelembevételét is. A szatmári kavics hordalékkúp jellemzője, hogy a kavicsos homok, homokos kavics összlet DNy-felé elvékonyodik, miközben az agyagos-iszapos fekü DNy-felé megemelkedik. A határon túli területek felől történő utánpótlódás vizsgálatára is sor került. A modellben alkalmazott GHB cellákkal, a térségre jellemző szivárgási tényezővel jellemezhető korlátolt mértékű utánpótlódást biztosítottak a vizsgált területrésznek mind Ukrajna, mind Románia felől. Megállapítást nyert, hogy a kavicsösszlet ÉK-i irányban a határtól még kellően nagy távolságig folytatódik, továbbá feltételezhető, hogy a vízadó szivárgási tényezője is javul (tendenciaszerűen) egészen a Kárpátok lábáig az üledékek szemcsenagyságának növekedése miatt. Mindez egyben azt jelenti, hogy a kárpátaljai területen olyan hidraulikai gát nincsen, ami a magyarországi területrészen kijelölendő távlati vízbázisok vízforgalmára meghatározó jelentősséggel bírna. A Miskolci Egyetemnek a NATO SQUASH Program keretében végzett vizsgálatai is hasonló eredményeket hoztak, azaz az Erdély felől érkező víz-utánpótlódásnak sincsenek természetes hidrodinamikai akadályai. A modellezés végeredményeképpen megállapították, hogy a szatmári kavics összlet nagy mennyiségű dinamikus vízkészlettel rendelkezik, melynek kitermelésére az ismertetett munka kapcsán három további területrészt jelöltek ki, mint stratégiai vízkivételi helyeket. Dr. Szűcs Péter egyetemi docens (Miskolci Egyetem) a Bereg-Szatmár-i süllyedék területéhez tartozó országhatárral osztott Szamos alluvium vízföldtani modelljét mutatta be. Ez vízföldtani modell a 2001-2004. között zajlott nagyszabású munka - „Mennyiségi és minőségi hidrogeológiai vizsgálatok a Szamos alluviumon (Magyarország-Románia) - a NATO SQUASH Program keretében végzett nemzetközi szintű - magyar, román, belga - regionális vízföldtani kutatás eredménye. Részletes ismertetésre került a Szamos völgy országhatárral osztott törmelékes összletének regionális permanens és tranziens hidrodinamikai modellje. A közös hidrogeológiai modell megalkotását megelőző előkészítő munkák: összehangolt országhatáron átnyúló terepi mérések, határon átnyúló földtani szelvények megalkotása, nyomkövetéses vizsgálatok, GIS alapú közös adatbázis létrehozása stb. is ismertetésre kerültek. A modellezett terület magyar oldalon magába foglalja a teljes KrasznaTisza közének teljes területét, román oldalon pedig a Szamos folyó felszín alatti vízgyűjtő területét a hegység előtéri részekig teijedően. A munka keretében transzport modellezésre is sor került. A szennyezés terjedés lokális problémáit vizsgálták az országhatárral osztott vízbázis két kijelölt helyén, mindkét oldalon (Fehérgyarmat, Szatmárnémeti). A modellezés eredményeképpen megfogalmazódtak a regionális léptékű fenntartható vízkészletgazdálkodás megvalósításának feltételei. Megállapításra nyert, hogy növekvő mennyiségű vízkivétel lehetséges a térségben, ha a változásokat a javasolt monitoring rendszer működtetésével nyomon követik. Az előadásokat nagy érdeklődés kísérte. Számos hozzászólás és észrevétel hangzott el a vizsgált területekről, magáról a modellezésről és a védőterületek kijelölésének problémáiról is. Az ismertetett Nyírség modellel kapcsolatban elhangzott, hogy a modell a hozzáférhető adatokból nyert földtani adatszolgáltatás segítségével készült ugyan, de ez a fázis csak megalapozta mennyire ismeretlenek a paraméterek, kihozta az érzékeny, neuralgikus pontokat. Béres Lászlóné osztályvezető helyettes (KÖTIKÖVIZ1G) hozzászólásában elmondta, hogy a Nyírség modell ebben a fázisában a rendelkezésre álló és hozzáférhető adatokból nyert földtani előkészítés ellenére még csak a kezdet. Különösen a Nyírség D-i részén vannak kérdőjelek, nemcsak a romániai felszín alatti határvízi osztottság miatt, hanem a D-Nyírségi földtanai anomáliák miatt is. Alapvetően fontos lenne a földtani szerkezet még részletesebb megismerése a miocén rétegektől kezdve. Mindez földtani-geofizikai kutatást igényel. Ugyancsak részletesebb elemezést kívánnak a felszíni és felszín alatti vízforgalom összefüggései, melyek természetesen meghaladják az ismertetett modell kereteit. A Duna-Tisza-közi, a Kisalföldi regionális modellezésekhez hasonló részletességgel újra kellene vizsgálni a területet, hiszen még nincs teljesen feltárva. A regionális modellezés a lokális modellek megalkotásának nélkülözhetetlen keretét- peremfeltételétjelenti. Végezetül elhangzott, hogy hasonló témájú szakmai előadások megtartására, ami jelen előadóülés keretében egyben tapasztalatcserének is bizonyult, a jövőben is nagy szükség lenne. A szentesi Termál Gyógyfürdő gyógyvizének balneotechnikai vizsgálata 1958-1970 között DR. CZIRÁKY JÓZSEF A Népjóléti Közlöny 1991. évi 1. számában, az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságnak közleményében kilenc vidéki körzeti jelentőségű elismert gyógyfürdő közül Csongrád, Dombóvár, Győr, Kiskunmajsa, Kisvárda, Mosonmagyaróvár, Nagyatád és Sárvár gyógyfürdőjének ismertetése után Szentes város Termál Gyógyfürdőjének balneotechnikai vizsgálati eredményeit tárgyalja a szerző. A szentesi Megyei Kórház I. sz. hévízkútja Csongrád megyében Szentesen a Megyei Kórház hévízkútja 1958-ban létesült vízkutató fúrásként 1736 m 51