Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A jordániai Hammamat Main-i hévforrások és lerakódásaik vizsgálata

mezozoikumának a megismerése, volt a cél a Causse Sauveterre, a Causse Méjean és a Causse Noire jura időszaki mészkőfennsík dolináinak, víznyelőinek, szur­dokvölgyeinek, barlangjainak és karsztforrásainak a megtekintése. Ezt követte a Cevennes paleozóos kristá­lyos képződmények látogatása. St. Flour-Mende érintése után Dél-Franciaország legnagyobb menhir előfordulását láttuk. Ez a Causse Sauveterre K-i peremén Col de Montmirat mellett fekszik. Itt a Montmirat hágó 1046 m tszf. magasságú. Florae városban rövid sétát tettünk. A város felett fakadó és a Causse Méjean fennsík vizeit összegyűjtő bővizű Source de Pecher (Halász forrás)-hoz mentünk. A továbbiakban a Gardon folyó völgyében a Cevennes-i paleozóos csillámpala és gránit területen Ales-ig folytattuk utunkat. A terület középkori külön­legességeivel, a zsoldosok és eretnekek világával, kis­városok kultúrájának felvirágzásával találkoztunk. Ales­ban a középkori építészet emlékeit tanulmányoztuk. A hatodik napon Ales Ganges után Mont Aigoual 1567 m-es magasságú hegy herciniai csillámpaláit és deformált gránitjait ismertük meg. A Col de la Seyreréd vízválasztóját, a Vallée du Bonheur-t (Boldogság völgy), a Bonheur patakkal, amely a Mont Aigoual kristályos képződmények és a Cusse Noire alsó és középső-jura sorozat karbonátos, karbonátos-pellites üledékek érint­kezésénél eltűnik, majd 700 m-el távolabb a mészkő kőzetekből zuhatagként bukkan elő. Ez az ún. Abime de Bramabiau, magyarul Bőgő Ökör köralakú völgyszaka­déka és föld alatti része. A patak tovább a Meyrueis, Gorges de la Jonte (Jonte szurdokvölgye)-ban halad. Az Aven Armand zsomboly következett, amely a Causse Méjean D-i peremén felső-jura képződményekben alakult ki. A hetedik napon a csodálatos Gorges du Tarn, vagyis a Tarn patak szurdok völgyét jártuk be. Ide Florae város érintésével jutottunk el. A völgyben csodálatos kis városok vannak: Castelbouc, Sainte Enimie, Sainte Chely. Az utóbbi helyen vízesést és mésztufa képződést láttunk. Point Sublime-nél sétát tettünk a meredek szilafallal határolt patakparton, végül le Rozie-ben fejez­tük be a napi programot és visszatértünk szálláshelyünk­re Ales-be. A nyolcadik nap témaköre a Roquefort és a roqueforti sajt születése volt. Mintaszerű ahogyan a gyár a vendégeket fogadja. Előzetesen a gyár történetéről rövid filmvetítés volt. Ezt követte kísérettel a gyár ter­mékeinek a bemutatása, amely kóstolóval fejeződött be. Végül ízléses csomagolásban különböző összetételben vásárolhattunk a gyár termékeiből. Az útban visszafelé az Alzon melletti útbevágás kristályos paláit tanulmányoztuk, majd La Couvertoirade középkori kis városban a lovagok egykori székhelyére mentünk. A város a kora középkori városi építészet és városi társadalom példáját adja. A várfalak és néhány ház ma is épségben láthatók. A kilencedik napon Dél-Franciaország híres tájaira utaztunk. Fő programunk közé tartozott Pont du Gard­nál a Gardon folyót átívelő rómaiak által építet három emeletes vízvezeték-völgyhíd megtekintése. A hidat Agrippa, Augustus császár veje Kr.e. 19-ben építette. A híd része annak a vízvezetéknek, amely Uzes mellől for­rás vizét Nimesig a Colonia Augusta Nemaususba vitte. Innen a pápák egykori székhelyére Avignonba utaztunk ahol a pápák palotáját, a katedrális, a várost és a félig összeomlott avignoni („pont d' Avignon") hidat ismertük meg, amelyet a híres népdal énekel meg. A híd 1177 és 1185 között Rhone folyó felett épült. Eredetileg 860 m hosszú volt és 22 ívvel kötötte össze a várost a Barthelasse szigettel. A híd a XVII. században omlott össze. Nizza mellé szállásunkra érkezve a szállás elfoglalása után még egy esti sétát tettünk Nizzában. Végig sétáltunk a tengerparton, majd a város főterén, végül a kereskedők utcáján. Az utolsó napon Franciaország elhagyása közben pillantást vetettünk Monaco-ra majd Olaszországon és Ausztrián át Magyarországra érkeztünk. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak akik ezt a számunkra szakmailag és kultúrtörténetileg is nagyon érdekes utat előkészítették, megszervezték és vezették. IRODALOM Carte geologique de la France et de la marge continentale á l'échelle de 1/1500000, Notice exlicative 1980. Carte hydrogeologique de la France á l'échelle de 1/1500000 Systémes Aquiféres, Notice explicative 1980. Molnár B. 2004: A Föld és az élet fejlődése (hetedik kiadás) - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest p. 360. Pálfy J. 1978: Franciaország, (negyedik javított kiadás) - Panorama Kiadó p. 581. Szirtes L. 1968: Franciaország gyógyvizei. - Hidrológiai Tájékoztató, pp. 106-110. A jordániai Hammamat Main-i hévforrások és lerakodásaik vizsgálata DR. SCHEUER GYULA Jordánia területén annak nyugati felén számos hév­forrás fakad, amelyek egy részénél már a római korban közkedvelt fürdők épültek ki. így többek között az ország fővárosa Ammantól északra a szir határig terjedő területen és a Yarmouk folyó völgyében is több hév­forrás fakad, amelyek közül az AI Hemma a leg­ismertebb, ahol már a rómaiak is jelentős fürdökultúrát hoztak létre. Forrásmészkő képződés szempontjából pedig meg kell említeni még az Irbid város közelében fakadó Ash-Shllala-i hévforrást, amely szép fehér mészkőkúpot halmozódott fel környeztében. Számos hévforrást jeleznek még a térképek a észak-déli irányú Aqaba-Amman-i autópálya és ezzel közel megegyező csapású Holt tenger-i rift öv, vagy más néven Szir­Jordán árok [1, 5, 7] közötti területen, amelyek közül a legismertebb a Holt-tenger közelében fakadó és vizs­gálatom tárgyát képező Hammamat Main-i hévforrások és mészkiválásaik, ahol a forró hévíz látványos 68

Next

/
Thumbnails
Contents