Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Cziráky József: A szentesi Termál Gyógyfürdő gyógyvizének balneotechnikai vizsgálata 1958 és 1970 között

A vizsgálat éve Alkotórész mennyisége 1958 mg/1 1959 mg/I 1960 mg/l Kálium és nátrium 507,3 491,4 495,4 Ammónium 5,6 8,6 5,1 Kalcium 2,8 1,4 8,7 Magnézium 2,6 2,6 nem mut. ki Vas 0,52 nem mut. ki 0,08 Mangán nem mut. ki nem mut. ki 0,01 A katinok összege: 518,9 504,1 509,3 Nitrát nem mut. ki nem mut. ki nem mut. ki Nitrit nem mut. ki nem mut. ki nem mut. ki Klorid 20,0 18,0 20,0 Bromid — nem mut. ki nem mut. ki Jodid — 0,04 0,03 Fluorid ­1,80 1,75 Szulfát 18,1 8,23 3,2 Hidrogénkarbonát 1330,0 1250,5 1329,5 Szulfid ­0,16 0,06 Az anionok összege: 1368,1 1278,7 1414,9 Metabórsav ­4,0 nem mut. ki Metakovasav ­28,0 46,8 Szabad szénsav 26,0 33,9 34,0 Oldott oxigén — nem mut. ki 0,20 Összesen: 1913,1 1848,9 2005,1 Oxigénfogyasztás 5,8 5,0 5,0 Hidrogén-ion konc. 7,96 7,85 7,82 Az 1963. november 5-én Nádasi Lajos és Nóvák Péter segítségével végzett mérésekről készített jelenté­sében a szerző leírta, hogy a Megyei Kórház hévízkút­jának sem a vízhozamában, sem a vízhőmérsékletében 1961 óta lényeges változás nem történt. Megépült a hő­központ és a kórház közelében felépült Városi fürdő részére csővezetékben a hévízkút vízhozamából 800 l/min vízmennyiséget adnak át. 1966 májusában véleményezte a szerző [6] a szentesi Megyei Kórház hévízkútja vízének gyógyvízzé minő­sítése ügyében felterjesztett iratokat. A hévízkút doku­mentációja alapján hidrogeológiai és balneotechnikai szempontokból a hévíz gyógyvízként való elismerését javasolta. Az alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz részletes kémiai összetételét a hévízkútkataszter [1] alapján a II. táblázat szemlélteti. Az 1960. május 24-én végzett OKI vizsgálatot dr. Papp Szilárd szakvéleményezte, mely szerint a szentesi Megyei Kórház hévízkútjának alkáli-hidrogénkarbonátos hévíze a vizsgálatkor sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem volt kifogásolható. 1965. szeptember 17-én Hegyessy László és Vlasits Györgyné (OKI) a szerzővel együtt kémiai és fizikai vizsgálatokat végzett a kórházi hévízkútnál. A Megyei Kórház részéről jelen volt a vizsgálatnál Nádasi Lajos, dr. Péchy Kálmánné, Tóth Mihály és Nóvák Péter (2. kép). Az OKI 10321/1965. sz. vegyelemzés eredménye szerint az alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz sótartalma 2056 mg/l, a fluorid-ion tartalom 2,5 mg/l. Az 1967. október 27-én megismételt helyszíni vizsgálat ered­ménye hasonló volt az 1965 évihez. 2. kép. A hévízvizsgálat résztvevői 1965-ben (Szerző felv.) 1968. szeptember 11-én az EüM Országos Gyógy­fürdőügyi Igazgatóság részéről dr. Mihály Dezső és dr. Cziráky József főelőadók a helyszínen tárgyalták meg a kórházi vezetőséggel a kórházi hévízkút vizének gyógy­vízzé minősítését. A Népjóléti Közlönyben 1991-ben jelent meg a Nép­jóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógy­fürdőügyi Főigazgatóságának 1/1991. (NK 1.) Gyf számú közleménye szerint Szentes (Csongrád m.) B-17 kútkataszteri számú és 5-21 hévízkút kataszteri számú Megyei Kórház kútjának vizét 1505/Gyf/1968. (Eü.K. 22.) számmal gyógyvízzé minősítették. A szentesi Termál Gyógyfürdő fejlesztése A szentesiek 1868-ig csak a Tisza-folyóban és a Kurca-patakban fürödhettek a szabadban, amikor meg­épült a városi gőz- és kádfürdő, később pedig mellette a langyos kútvízzel üzemelő uszoda és strandfürdő. 1958. november 28-án a Megyei Kórház hévízkút­jánál végzett mérések alkalmával dr. Michalovits Lehel igazgató főorvos közölte e sorok írójával, hogy a hévíz­kút alkalikus vizét gyógyvízzé kívánják minősíttetni. A kórház vezetősége „speciális továbbképző osztály" fel­állítását tervezte, a Városi Tanács pedig Városi fürdő tervezésére adott megbízást. 1960-ban a Középülettervező Vállalat (KÖZTI) ré­széről Dávid Károly építészmérnök tervei alapján el­kezdték a Városi fürdő építését. 1962-ben jelent meg a „Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülő­helyei" c. könyv [7]. Szentes ismertetésénél azt találjuk, hogy a szentesi Megyei Kórház kertjében 1958-ban hévízkutat fúrtak, melyből 78 °C hőmérsékletű, 2 g/l oldott anyagot tartalmazó alkalikus hévíz tört a felszínre. A kórházi vízfelesleg távvezetéken jut a készülő fürdő­épület hőközpontjába. A fürdő helyéül az ún. „Sóház" telket jelölték ki. „Az egész épülettömeg szorosan bele­illeszkedik a városképbe." 53

Next

/
Thumbnails
Contents