Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Cziráky József: A szentesi Termál Gyógyfürdő gyógyvizének balneotechnikai vizsgálata 1958 és 1970 között

A vizsgálat éve Alkotórész mennyisége 1958 mg/1 1959 mg/I 1960 mg/l Kálium és nátrium 507,3 491,4 495,4 Ammónium 5,6 8,6 5,1 Kalcium 2,8 1,4 8,7 Magnézium 2,6 2,6 nem mut. ki Vas 0,52 nem mut. ki 0,08 Mangán nem mut. ki nem mut. ki 0,01 A katinok összege: 518,9 504,1 509,3 Nitrát nem mut. ki nem mut. ki nem mut. ki Nitrit nem mut. ki nem mut. ki nem mut. ki Klorid 20,0 18,0 20,0 Bromid — nem mut. ki nem mut. ki Jodid — 0,04 0,03 Fluorid 1,80 1,75 Szulfát 18,1 8,23 3,2 Hidrogénkarbonát 1330,0 1250,5 1329,5 Szulfid 0,16 0,06 Az anionok összege: 1368,1 1278,7 1414,9 Metabórsav 4,0 nem mut. ki Metakovasav 28,0 46,8 Szabad szénsav 26,0 33,9 34,0 Oldott oxigén — nem mut. ki 0,20 Összesen: 1913,1 1848,9 2005,1 Oxigénfogyasztás 5,8 5,0 5,0 Hidrogén-ion konc. 7,96 7,85 7,82 Az 1963. november 5-én Nádasi Lajos és Nóvák Péter segítségével végzett mérésekről készített jelentésében a szerző leírta, hogy a Megyei Kórház hévízkútjának sem a vízhozamában, sem a vízhőmérsékletében 1961 óta lényeges változás nem történt. Megépült a hőközpont és a kórház közelében felépült Városi fürdő részére csővezetékben a hévízkút vízhozamából 800 l/min vízmennyiséget adnak át. 1966 májusában véleményezte a szerző [6] a szentesi Megyei Kórház hévízkútja vízének gyógyvízzé minősítése ügyében felterjesztett iratokat. A hévízkút dokumentációja alapján hidrogeológiai és balneotechnikai szempontokból a hévíz gyógyvízként való elismerését javasolta. Az alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz részletes kémiai összetételét a hévízkútkataszter [1] alapján a II. táblázat szemlélteti. Az 1960. május 24-én végzett OKI vizsgálatot dr. Papp Szilárd szakvéleményezte, mely szerint a szentesi Megyei Kórház hévízkútjának alkáli-hidrogénkarbonátos hévíze a vizsgálatkor sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem volt kifogásolható. 1965. szeptember 17-én Hegyessy László és Vlasits Györgyné (OKI) a szerzővel együtt kémiai és fizikai vizsgálatokat végzett a kórházi hévízkútnál. A Megyei Kórház részéről jelen volt a vizsgálatnál Nádasi Lajos, dr. Péchy Kálmánné, Tóth Mihály és Nóvák Péter (2. kép). Az OKI 10321/1965. sz. vegyelemzés eredménye szerint az alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz sótartalma 2056 mg/l, a fluorid-ion tartalom 2,5 mg/l. Az 1967. október 27-én megismételt helyszíni vizsgálat eredménye hasonló volt az 1965 évihez. 2. kép. A hévízvizsgálat résztvevői 1965-ben (Szerző felv.) 1968. szeptember 11-én az EüM Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság részéről dr. Mihály Dezső és dr. Cziráky József főelőadók a helyszínen tárgyalták meg a kórházi vezetőséggel a kórházi hévízkút vizének gyógyvízzé minősítését. A Népjóléti Közlönyben 1991-ben jelent meg a Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának 1/1991. (NK 1.) Gyf számú közleménye szerint Szentes (Csongrád m.) B-17 kútkataszteri számú és 5-21 hévízkút kataszteri számú Megyei Kórház kútjának vizét 1505/Gyf/1968. (Eü.K. 22.) számmal gyógyvízzé minősítették. A szentesi Termál Gyógyfürdő fejlesztése A szentesiek 1868-ig csak a Tisza-folyóban és a Kurca-patakban fürödhettek a szabadban, amikor megépült a városi gőz- és kádfürdő, később pedig mellette a langyos kútvízzel üzemelő uszoda és strandfürdő. 1958. november 28-án a Megyei Kórház hévízkútjánál végzett mérések alkalmával dr. Michalovits Lehel igazgató főorvos közölte e sorok írójával, hogy a hévízkút alkalikus vizét gyógyvízzé kívánják minősíttetni. A kórház vezetősége „speciális továbbképző osztály" felállítását tervezte, a Városi Tanács pedig Városi fürdő tervezésére adott megbízást. 1960-ban a Középülettervező Vállalat (KÖZTI) részéről Dávid Károly építészmérnök tervei alapján elkezdték a Városi fürdő építését. 1962-ben jelent meg a „Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei" c. könyv [7]. Szentes ismertetésénél azt találjuk, hogy a szentesi Megyei Kórház kertjében 1958-ban hévízkutat fúrtak, melyből 78 °C hőmérsékletű, 2 g/l oldott anyagot tartalmazó alkalikus hévíz tört a felszínre. A kórházi vízfelesleg távvezetéken jut a készülő fürdőépület hőközpontjába. A fürdő helyéül az ún. „Sóház" telket jelölték ki. „Az egész épülettömeg szorosan beleilleszkedik a városképbe." 53