Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - György Béla - Burián Alajos: Történeti áttekintés a Dráva vízépítési munkáiról

- Két kanyar között a meder szélességének 1,5-szeresével megfelelő egyenes szakasz beiktatható. - A szabályozási szélességet akként kell megállapítani, hogy a hajózás érdekében szükséges 2,5 m-es gázlómélységek az év 220 napján rendelkezésre álljanak. A fenti elvek alapján adódó szabályozási szélességek: - Országhatár - Drávaszabolcs 180 m - Drávaszabolcs - Zaláta 170 m - Zaláta - Barcs 160 m - Barcs - Zákány 160 m - Zákány - Ortilos 150 m 1. kép. Dráva menti részlet A két világháború között szabályozási művek nem épültek. Ebben az időben a magyar és a jugoszláv részről egyaránt a megépült művek fenntartására, az erózió következtében szakadó partok megkötésére és az újonnan keletkezett mellékágak elzárására irányultak a munkák. A II. világháborút követően, 1958-ig szintén semmilyen szabályozási munka nem volt. Az elkövetkező években történő drávai szabályozással kapcsolatosan a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, mint a Dráva folyó két oldalán elhelyezkedő állam, 1955-ben arra az elhatározásra jutott, hogy a Dráva folyót érintő bármilyen beavatkozás csak a két ország közös egyetértésével történhet. Megfogalmazták és aláírták az Egyezményt, és ennek alapján létrehozták az Állandó Magyar-jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottságot, mely 1957-ben, az I. ülésszakán a Dráva folyót a torkolatÖrtilos közötti szakaszon közös érdekűnek nyilvánította. Ettől kezdve a szabályozás egyre nagyobb hangsúlyt kapott kiegészítve a tervezéshez elengedhetetlenül szükséges hidrológiai adatok gyűjtésével. 1960-62-ben elkészült a Dráva 65-70 fkm közötti szakaszának, majd 1963-65-ben a 70-75-fkm közötti szakaszának, és végül 1968-73-ban a 75-85-fkm közötti szakaszának szabályozása. Az 1960-as végén elvégzett drávai méréseket követően 1972-ben adta ki az I. Dráva vízrajzi-atlaszt a magyar és horvát Fél közös munkával, melyet a Dráva torkolatától Ortilosig (236 fkm) készített el. 1974-ben a VITUKI és a Zágrábi Hidrometeorológiai Intézet közösen kidolgozta és kiadta a Dráva folyó általános szabályozási tervét a 0-238 fkm szakaszok között, melyet az ÁMJVB 1975-ben, a XIX. ülésén jóváhagyott. A terv a korábbi tervektől eltérően nem szakaszok szerint adja meg a szabályozási szélességet, hanem az inflexiós és tetőponti szelvényeknek megfelelően 175-239 m között. A müvek kiépítési magasságára a terv 0,8-1,0 m-el nagyobb értéket irányoz elő. A Dráva szabályozása során alkalmazott szabályozási művek: - A kanyarulatok homorú oldalán a szabályozási vonalban partbiztosítások, kismértékben a mederbe épülő vezetőművek segítségével; - A domború oldalon keresztművek mindazokon a helyeken, ahol a meder szűkítése indokolt; - A vezetőművek a kevésbé támadott helyeken Tműként is építhető. - A mellékág elzárásokat a mellékág alsó harmadában, merőlegesen kell építeni. - A mellékág felső elzárása vezetőművel történjen. - A szabályozási vonaltól távol eső partvonal biztosítás kődepóniával történjen. - A szabályozási müvek anyaga helyben kitermelhető rőzse és karó, valamint vízépítési kő és fold. - A kövezés magassága +120 cm-es barcsi és +170 cm-es drávaszabolcsi vízállás. Ezt követően a '80-as évek első felében az országhatár (70 fkm) és Barcs (150 fkm) között elkészült a folyó szabályozási terve. A délszláv háború befejezését követően, 1994-ben a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között létrejött a vízgazdálkodási együttműködésről szóló Egyezmény, melyben megfogalmazásra kerültek a vízgazdálkodást érintő, a vizek mennyiségét, minőségét, környezeti állapotát befolyásoló munkálatok, tevékenységek egyeztetett módon történő elvégzése. Ma Magyarországon a folyószabályozást a folyógazdálkodás keretén belül végezzük, amely egy tágabb és összetettebb gondolkodást igényel. Ennek megfelelően a szabályozáshoz kapcsolódó beavatkozásokat is komplex módon végezzük. A Dráva Barcs alatti medre viszonylag szabályozott, azonban a Barcs feletti szakasz - egy-két lokális szabályozástól eltekintve - szabályozatlan, kanyargós, zátonyos, természetes állapotú. A meder folyamatosan változik, rendeződik. Ennek tükrében, valamint a folyó hordalék szállításának megismerésére indítottuk el 1993ban a folyó ismételt felmérését, melynek eredménye a második Dráva vízrajzi-atlasz. Az atlasz magyar-horvát közös munkával készült el, és került kiadásra 2005-ben. 34