Hidrológiai tájékoztató, 2004

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Korpás László: Beszámoló a "Hévizes barlangok genetikája és képződményei" című, a Pálvölgyi-barlang felfedezésének 100. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferenciáról (Budapest, 2004. június 21-24.) - Szabó Mátyás: 40 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Közép-dunántúli Területi Szervezete

Szabályoztak valamennyi jelentősebb vízfolyást (Kapós, Marcal, Torna, Gaja stb.). - A Velencei-tavon végzett rekreációs munkák eredményeként a tó mocsaras jellege megszűnt, vize javult és üdülő tóvá vált. - A Balatoni Vízgazdálkodási Program végrehajtása során nagy horderejű beavatkozásokkal sikerült a Balaton vízminőség-romlását megfékezni. - Regionális vízellátó rendszerek épültek (Rákhegy, Nyirád, Ercsi-Velencei-tó), melyeknek és a helyi vízbeszerzéseknek köszönhetően több mint 70%-ra emelkedett a vízellátásban részesülő lakosság aránya. - Jelentős, de nem elégséges lépések történtek a szennyvizek tisztításában, az ipari vízgazdálkodás javításában. - Megépültek a közép-dunántúli esőztető öntözőfürtök. - Az 1980-1990 közötti időszakban: - Tovább folytatódott a települések vízellátási gondjainak megoldása. 1985-ben megindult az ÉszakBakonyi Regionális vízellátó rendszer építése. - Előtérbe kerültek a környezetvédelmi kérdések, melyeket az egyes térségekben a végrehajtott drasztikus változások hatása váltott ki. - Tovább folytatódott a Balaton és a Velencei-tó vízminőségének és vízháztartásának a javítása, vízellátás fejlődésével egyre nyitottabbá váló közműolló szűkítése. - 1983-ban beindult a Paksi Atomerőmű 1-2. blokkja, melyet 1985-ben a 3-4. blokk beindítása követett. - Az 1990-2004 közötti időszakban: - A települések közel 100%-a bekapcsolódott a közüzemi vízellátásba, mely még inkább a figyelem középpontjába helyezte a települési szennyvizek elvezetésének és tisztításának kérdését, elsősorban a sérülékeny vízbázisú területeken. - 1998-2000-ben a tiszai árvizek, az árvízvédekezésben való részvétel, a szakma elfogadtatása az érintett lakossággal, a PR jelentőségének, fontosságának felismerése jelentett új feladatokat. - 1999 nyarán Fejér megyében lehullott nagy mennyiségű csapadék okoz belvízvédelmi gondokat. - A 90-es évek elején a Velencei-tó, a 200-es évek elején pedig a Balaton szenved a drasztikus vízszintcsökkenés miatt. 2000-ben befejeződött a székesfehérvári szennyvíztisztító telep bővítése, rekonstrukciója, melyet követően ma már biztosított a telepre érkező max. 44000 m

3/d mennyiségű szennyvíznek az előírt határértékekre való tisztítása, a keletkező iszap kezelése, tovább feldolgozása, majd hasznosítása. Ezek az események mind-mind gazdag témát nyújtottak az évente 6-8 alkalommal tartott előadó üléseknek és évi 1-2 alkalommal rendezett nagyrendezvényeknek. 1994 óta már hagyományosan a „Víz Világnap"-i rendezvénysorozat keretében kerül sor a nagyrendezvényekre, melyek témája kapcsolódik az ENSZ által évente meghatározott időszerű jelszó mondanivalójához. Az ünnepségekkor az általános és középiskolások számára rajz és irodalmi pályázat és vetélkedő kerül megszervezésre a Területi Szervezet és a vízügyi intézmények összefogásával. A Területi Szervezet több országos nagyrendezvény megszervezésében is jelentős szerepet vállalt, nevezetesen: 1965 Tározási lehetőségek a Közép-Dunántúlon 1966 Velence-tavi ankét 1967 Területi vízgazdálkodás a gazdaságirányí tás új rendszerében 1976 Balatoni Vízgazdálkodási Program végre hajtása 1983 Ipari vízgazdálkodás a Közép-Dunántúlon ankét 1991 IX. Országos Vándorgyűlés (Keszthely) 1994 XII. Országos Vándorgyűlés (Siófok) Az előadóülések és rendezvények mellett fontos szerepet tölt be az évente rendszeresen megszervezésre kerülő bel- és külföldi tanulmányutak és szakmai kirándulások, melyek elősegítik a más területen elért eredmények és az ott dolgozó szakemberek jobb megismerését, a területi szervezet tagságának összekovácsolását, baráti szellem kialakulását. A Területi Szervezet rendszeresen fogad más területi szervezeteket és a szomszédos ország vízügyi szakembereit. A kölcsönös cserelátogatások jó alkalmat nyújtanak más vízgyűjtők, más országok vízgazdálkodási problémáinak megismeréséhez. Az elmúlt években jó kapcsolat alakult ki a tiszavölgyi területi szervezetekkel és a lengyel, szlovák, erdélyi és osztrák vízügyi szakemberekkel. Külföldi utak során volt alkalom megfordulni Németországban, Horvátországban, Csehországban, és idén ősszel tervezett Ukrajnában egy Felső-Tiszái látogatás. A Területi Szervezetben végzett társasági munkát a Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetések adományozásával is elismerte. A Területi Szervezet tagjai az alábbi kitüntetéseket kapták az elmúlt időszakban: Tiszteleti tag: Bukovszky György 1992, Karászi Kálmán 1993; Vásárhelyi Pál díjas: Karászi Kálmán 1974; Schafarzik Ferenc emlékéremmel kitüntetett: dr. Bratán Mária 2003; Bogdánfy Ödön emlékéremmel kitüntetett: Bukovszky György 1983; Vásárhelyi Pál emléklappal kitüntetett: Bukovszky György 1971; PRO Aqua emlékéremmel kitüntetett: Vígh Károly, Bratán Mária, Dely Géza, Kiss István, Antalné Angster Mária, Tóth Sándor, Török Tiborné, Szabó Mátyás, Karászi Gáspár, dr. Csonki István, Virágh Károlyné\ Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjjal kitüntetett: Szabó Mátyás 1999. A Területi Szervezet munkáját a 40. évfordulón 10 fős vezetőség irányítja, az alábbi személyek részvételével: Elnök: Szabó Mátyás Titkár: Török Tiborné Titkárhelyettesek: Kovács Vera, Fazekas Lajos Vezetőségi tagok: Kumánovics György, Kárászi Gáspár, Fejér Vilmos, Tóth Sándor, Kling István, Kis István A Közép-dunántúli Területi Szervezet 40 éves tevékenységét értékelve megállapíthatjuk, hogy megalakulása óta kiegyensúlyozottan és gazdag szakmai színvonallal dolgozik. A szervezet mindig aktívan kivette részét a Közép-Dunántúl környezetvédelmi és vízgazdálkodási 95