Hidrológiai tájékoztató, 2004

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Góg Imre: 40 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezete

feladatainak megoldásában. Rendezvényeivel segítette a társadalmi, gazdasági és szakmai átalakulást. Az új évezred elején az Európai Uniós tagságunk kezdetén új kihívások, új szakmai feladatok jelentkeztek, melyek megoldásában a Területi Szervezet továbbra is fontos és segítő szerepet kíván betölteni. A hidrológiai társaságban folytatott színvonalas szakmai munka jelentősen hozzájárulhat a nagy múltú magyar vízgazdálkodás jó hírnevének öregbítéséhez. Szabó Mátyás a Területi Szervezet elnöke 40 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Területi Szervezete A Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Területi Szervezete -Békés Megyei Csoport volt akkor az elnevezése- 1964. szeptember 29-én alakult Gyulán, 36 fővel. A tagság túlnyomórészt a vízügy területén dolgozó műszakiakból állt, de voltak közöttünk orvosok, kutatók, halbiológusok, gépészek, mezőgazdászok is. Az alakuló közgyűlésen rögzítették a csoport működésének irányelveit, amelyek közül a legfontosabb: „A víz olyan korlátozott mennyiségű kincs, amelynek minden cseppjével ésszerűen kell gazdálkodni." A Szervezet már az első rendezvényein a hévizek komplex hasznosítása, a víznyerési lehetőségek, a Maros hordalékkúpból történő ivóvízellátás, a szennyvízöntözés, a szennyvízhasznosítás, a belvízvédelem kérdéseit tűzte napirendre. A későbbiekben jobban kidomborodott a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság bázisintézményi szerepe. Területi Szervezetünk sokrétű feladataiból érezhetően előtérbe került a vízminőségvédelem és az ezzel együtt járó szennyvízelhelyezés, valamint a környezetvédelem. Tíz esztendő alatt 137 előadás, 9 ankét, 6 konferencia, 6 bemutató, számos filmvetítés és kiállításra került sor. A legtöbb előadáson (38) a víz- és környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg. Eredményesen foglalkozott Szervezetünk a vizek tisztaságának megóvásával. Jelmondatunkká vált, hogy: „egy csepp szennyvizet se engedjünk tisztítás nélkül a felszíni vízfolyásokba". Szorgalmaztuk a szennyvizek befogadón kívüli elhelyezését. Területünkön valósult meg a több mint 1000 ha-os békéscsabai szennyvízöntöző-telep. A gyulai nyárfás szennyvíz-öntözőtelep megépítésével az üdülő jellegű Gyula város felszíni vizei elszennyeződésének veszélyét sikerült megszüntetnünk. Országosan elismert jelentős eredménynek tartjuk a Megyei Területi Szervezetünk által kezdeményezett sarkadi cukorgyári szennyvizek hasznosításáról, a szarvasi hígtrágya-elhelyezési probléma megoldásáról szóló rendezvényeinket. A szakmai utánpótlás nevelését fontos feladatnak tekintettük. Társaságunk részvételével és hathatós segítségével évek óta sikeresen készültek technikusaink és mérnökeink pályaművei, melyek egy része országos elismerésben részesült. A Gyulán, Békéscsabán és Békésen átfolyó, a három város szennyvizét befogadó Élővíz-csatoma állapotának megváltoztatása 1978 óta fiatal műszaki tagtársaink tervei szerint történik. Szervezetünk közreműködésével hozták létre Békéscsabán a Vásárhelyi Pál Vízügyi (Műszaki) Szakközépiskolát. Az 1966-os vízbő esztendőt követően belvízvédelmi, belvízgépészeti, csatornakarbantartó gépek és hordozható belvízszivattyúk témakörben rendeztünk országos ankétokat. Az 1970. évi rendkívüli Körös-völgyi árvíz után pedig árvízvédelmi ankétot tartottunk. Az újabb, 1974. évi árvíz tapasztalatai alapján Szervezetünk felvetette azt az igényt, hogy vízügyi szakembereink ismeijék meg a Körösök felső vízgyűjtőjének területét, és ott tanulmányozzák az utóbbi években épült vízi létesítmények szerepét, működését. Az évek során Szervezetünkkel szemben egyre növekedett az elvárás. A taglétszámunk folyamatos emelkedése következtében jöttek létre helyi csoportjaink. így 1973-ban megalakult Gyulán az ifjúsági csoport, 1974ben a Szarvasi Városi Csoport, 1978-ban a Szarvasi Főiskolai Csoport, 1980-ban a Gyulai Városi Csoport, 1981-ben a Békéscsabai Szakközépiskolai Ifjúsági Csoport. A Területi Szervezet életképességét és szükségességét bizonyította, hogy taglétszámunk folyamatosan növekedett. Taglétszámunk és jogi tagjaink számának alakulását a következő táblázatban szemléltetjük: ÉV 1964 1968 1974 1978 1981 1984 1986 1988 1990 1991 1992 1993 Egyéni tag 36 42 48 142 316 361 374 253 50 15 50 61 Jogi tag 6 12 29 30 29 25 25 19 18 16 16 17 EV 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Egyéni tag 21 24 60 42 39 31 50 53 54 64 64 Jogi tag 8 8 8 8 8 8 8 8 7 7 7 Megyei Területi Szervezetünk szorosan együttműkö- szervezetekkel. Kapcsolatot tartottunk a horgászegyesüdött a MTESZ tagegyesületeivel, a társadalmi és állami letekkel és azok tagságával, a környezet- és természetvé96