Hidrológiai tájékoztató, 2004

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Korpás László: Beszámoló a "Hévizes barlangok genetikája és képződményei" című, a Pálvölgyi-barlang felfedezésének 100. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferenciáról (Budapest, 2004. június 21-24.) - Szabó Mátyás: 40 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Közép-dunántúli Területi Szervezete

ségben jelentős vízgazdálkodási feladatok és problémák bontakoztak ki. Ilyenek voltak a Balaton és Velencei-tó vízgazdálko­dási fejlesztési feladatainak megindulása, a bányavíz el­vonások miatti karsztvízszint-stlllyedés, a felszíni vizek vízminőség-védelme és az árvízvédelmi és mezőgazda­sági vízhasznosítási fejlesztések. E feladatok egyrészt or­szágos érdeklődést keltettek, másrészt igényelték a kü­lönböző szakmák és hivatalos szervezetek szakemberei­nek együttműködését, eszmecseréjét. Ezen felismerés és szükségszerűség, a Társaság országos vezetőségének kezdeményezése és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság akkor vezetőségének segítő és szervező tevékeny­sége megteremtette a megalakulás feltételeit. A szerve­zésben és megalakulásban jelentős szerepe volt Karászi Kálmán igazgatónak és Egry Gábor osztályvezetőnek, akik a Területi Szervezet első tisztségviselői is lettek. A Területi Szervezet az akkori irányelvek alapján, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területé­re alakult és összefogta Fejér, Veszprém és Tolna me­gye, valamint Siófok térség vízgazdálkodással foglalko­zó szakembereit. Nevezetesen az igazgatóság szakembe­rein túl, a megyei vízművek, a vízgazdálkodási társula­tok, tervezői intézetek, a mezőgazdasági és ipari nagyü­zemek, valamint a siófoki székhelyű dunántúli Regioná­lis és Vízgazdálkodási Vállalat vízügyi szakembereit. A Területi Szervezet fó célja és tevékenységének terü­letei a megalakulás óta változatlanok, legfeljebb fontos­ságuk, súlyarányuk módosult az évek során. Ezek a következők voltak: - Olyan szabad vitafórum megteremtése, melyen hi­vatalos kötöttség nélkül cserélhessenek ismereteket, véleményeket a különféle munkahelyeken tevékeny­kedő szakemberek. - Új kutatási és műszaki fejlesztési eredmények meg­ismertetése. - A Közép-Dunántúl sajátosságaiból adódóan, a víz­gazdálkodás szerteágazó kérdéseinek tanulmányozá­sa. Különösen figyelmet fordítva a nagytavak (Bala­ton, Velencei-tó), a vízkészlet-gazdálkodás, a karszt­víz-gazdálkodás, a vízminőség-védelem kérdéseire. - Társadalmi segítségnyújtás egy-egy konkrét helyi vízgazdálkodási probléma megoldásában. - Lehetőség biztosítása fiatal szakemberek részére, is­mereteik és előadókészségeik fejlesztésére. A célok megvalósításához a kezdettől, évente munka­terv készül, melyet a vezetőség megvitat és jóváhagy, majd az év elteltével értékel. A társasági munka irányítá­sa elsősorban a vezető tisztségviselőkre hárul. Az eltelt 40 év tisztségviselői a következők voltak: Elnökök Titkárok Karászi Kálmán Egry Gábor 1965-1969 Marek Miklós 1969-1971 Vígh Károly 1971-1976 DelyGéza 1976-1987 Antalné Angster Mária 1987-1989 Török Tiborné 1989-1990 Török Tiborné 1990­A Közép-dunántúli Területi Szervezet az elmúlt 40 év alatt több változáson ment keresztül és jelenleg elsősor­ban már Fejér megyei, illetve székesfehérvári szakembe­Karászi Kálmán Karászi Kálmán Karászi Kálmán Karászi Kálmán Karászi Kálmán Szabó Mátyás rek szerveződését jelenti. így 1974-ben megalakul a Tol­na Megyei Körzeti Csoport 50 fővel, Goóts Kálmán el­nökletével és Bucsártyi György titkárságával, a Körzeti Cso-port 1988-től önálló területi szervezetté válik. 1975-ben megalakul a Veszprém Megyei Körzeti Cso­port 42 fővel Kaliczka László elnökletével és Stein Judit titkárságával, a Körzeti Csoport 1985-től önálló területi szervezetté válik. 1977-ben kiválik a Dunántúli Regionális és Vízgazdál­kodási Vállalaton belüli tagság, megalakítva a DRV Ü­zemi Csoportját. 1979-ben pedig megalakul a Dunaújvárosi Körzeti Csoport 56 fővel, Szalay Árpád elnökletével és Besse­nyei Ferenc titkárságával, a Körzeti Csoport 1989-től ön­álló területi szervezetté válik. Látható tehát, hogy a Területi Szervezetben megalaku­lása után az egész közép-dunántúli régióban összefogta a vízügyi szakembereket, majd segítette az egyes területe­ken a szakmai szerveződést és az önálló szervezetté vá­lást. így végül is 4 önálló szervezet létrejöttében bábás­kodott. Ezen folyamatoknak megfelelően alakult a Terü­leti Szervezet taglétszáma: Év Taglétszám (fő) 1964 74 1968 108 1972 102 1979 266 1985 306 1989 192 1992 141 1996 144 1999 131 2002 147 2004 169 A létszámalakulást negatívan befolyásolta a rendszer­váltás után bekövetkezett létszám leépítés és átszervezé­sek is. Az utóbbi években örvendetesen ismét emelkedik a taglétszám, ez elsősorban a fiatal kollégák bevonásá­nak köszönhető. Az egyéni tagok mellett úgynevezett jo­gi tagok (vállalatok, intézmények) is segítik a szervezet tevékenységét, melyek kiemelt egyedi tagdíjat fizetnek. Ezek száma az évtizedek alatt 10 és 20 között változott. Jelenleg 14 jogi tag van nyilvántartva, fő támogató a Kö­zép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság, a Fejérvíz Rt., a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség és a Paksi Atomerőmű Rt. A Területi Szervezet 40 éves tevékenysége és munkája szorosan kapcsolódik a Közép-dunántúli terület vízgazdálkodás fejlesztésével. Hiszen a jelentősebb fejlesztések és szakmai változások nagymértékben meghatározták a szervezetnél folyó munkát, a nagyren­dezvények és az előadó ülések témáját! Az 1960-1980 körüli időszak, a nagy fejlesztések és a vízgazdálkodás fejlődésének úgymond a virágkora volt: - Megépült a Sió torkolati mű. - A Balaton vízkészlet-gazdálkodás érdekében kibő­vítésre került a Sió zsilip és Sió meder. - A térségi vízkészlet-gazdálkodási helyzet javítására kb. 100 millió m 3 összkapacitású tározó létesült. 94

Next

/
Thumbnails
Contents