Hidrológiai tájékoztató, 2004

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Korpás László: Beszámoló a "Hévizes barlangok genetikája és képződményei" című, a Pálvölgyi-barlang felfedezésének 100. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferenciáról (Budapest, 2004. június 21-24.) - Szabó Mátyás: 40 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Közép-dunántúli Területi Szervezete

ségben jelentős vízgazdálkodási feladatok és problémák bontakoztak ki. Ilyenek voltak a Balaton és Velencei-tó vízgazdálkodási fejlesztési feladatainak megindulása, a bányavíz elvonások miatti karsztvízszint-stlllyedés, a felszíni vizek vízminőség-védelme és az árvízvédelmi és mezőgazdasági vízhasznosítási fejlesztések. E feladatok egyrészt országos érdeklődést keltettek, másrészt igényelték a különböző szakmák és hivatalos szervezetek szakembereinek együttműködését, eszmecseréjét. Ezen felismerés és szükségszerűség, a Társaság országos vezetőségének kezdeményezése és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkor vezetőségének segítő és szervező tevékenysége megteremtette a megalakulás feltételeit. A szervezésben és megalakulásban jelentős szerepe volt Karászi Kálmán igazgatónak és Egry Gábor osztályvezetőnek, akik a Területi Szervezet első tisztségviselői is lettek. A Területi Szervezet az akkori irányelvek alapján, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területére alakult és összefogta Fejér, Veszprém és Tolna megye, valamint Siófok térség vízgazdálkodással foglalkozó szakembereit. Nevezetesen az igazgatóság szakemberein túl, a megyei vízművek, a vízgazdálkodási társulatok, tervezői intézetek, a mezőgazdasági és ipari nagyüzemek, valamint a siófoki székhelyű dunántúli Regionális és Vízgazdálkodási Vállalat vízügyi szakembereit. A Területi Szervezet fó célja és tevékenységének területei a megalakulás óta változatlanok, legfeljebb fontosságuk, súlyarányuk módosult az évek során. Ezek a következők voltak: - Olyan szabad vitafórum megteremtése, melyen hivatalos kötöttség nélkül cserélhessenek ismereteket, véleményeket a különféle munkahelyeken tevékenykedő szakemberek. - Új kutatási és műszaki fejlesztési eredmények megismertetése. - A Közép-Dunántúl sajátosságaiból adódóan, a vízgazdálkodás szerteágazó kérdéseinek tanulmányozása. Különösen figyelmet fordítva a nagytavak (Balaton, Velencei-tó), a vízkészlet-gazdálkodás, a karsztvíz-gazdálkodás, a vízminőség-védelem kérdéseire. - Társadalmi segítségnyújtás egy-egy konkrét helyi vízgazdálkodási probléma megoldásában. - Lehetőség biztosítása fiatal szakemberek részére, ismereteik és előadókészségeik fejlesztésére. A célok megvalósításához a kezdettől, évente munkaterv készül, melyet a vezetőség megvitat és jóváhagy, majd az év elteltével értékel. A társasági munka irányítása elsősorban a vezető tisztségviselőkre hárul. Az eltelt 40 év tisztségviselői a következők voltak: Elnökök Titkárok Karászi Kálmán Egry Gábor 1965-1969 Marek Miklós 1969-1971 Vígh Károly 1971-1976 DelyGéza 1976-1987 Antalné Angster Mária 1987-1989 Török Tiborné 1989-1990 Török Tiborné 1990A Közép-dunántúli Területi Szervezet az elmúlt 40 év alatt több változáson ment keresztül és jelenleg elsősorban már Fejér megyei, illetve székesfehérvári szakembeKarászi Kálmán Karászi Kálmán Karászi Kálmán Karászi Kálmán Karászi Kálmán Szabó Mátyás rek szerveződését jelenti. így 1974-ben megalakul a Tolna Megyei Körzeti Csoport 50 fővel, Goóts Kálmán elnökletével és Bucsártyi György titkárságával, a Körzeti Cso-port 1988-től önálló területi szervezetté válik. 1975-ben megalakul a Veszprém Megyei Körzeti Csoport 42 fővel Kaliczka László elnökletével és Stein Judit titkárságával, a Körzeti Csoport 1985-től önálló területi szervezetté válik. 1977-ben kiválik a Dunántúli Regionális és Vízgazdálkodási Vállalaton belüli tagság, megalakítva a DRV Üzemi Csoportját. 1979-ben pedig megalakul a Dunaújvárosi Körzeti Csoport 56 fővel, Szalay Árpád elnökletével és Bessenyei Ferenc titkárságával, a Körzeti Csoport 1989-től önálló területi szervezetté válik. Látható tehát, hogy a Területi Szervezetben megalakulása után az egész közép-dunántúli régióban összefogta a vízügyi szakembereket, majd segítette az egyes területeken a szakmai szerveződést és az önálló szervezetté válást. így végül is 4 önálló szervezet létrejöttében bábáskodott. Ezen folyamatoknak megfelelően alakult a Területi Szervezet taglétszáma: Év Taglétszám (fő) 1964 74 1968 108 1972 102 1979 266 1985 306 1989 192 1992 141 1996 144 1999 131 2002 147 2004 169 A létszámalakulást negatívan befolyásolta a rendszerváltás után bekövetkezett létszám leépítés és átszervezések is. Az utóbbi években örvendetesen ismét emelkedik a taglétszám, ez elsősorban a fiatal kollégák bevonásának köszönhető. Az egyéni tagok mellett úgynevezett jogi tagok (vállalatok, intézmények) is segítik a szervezet tevékenységét, melyek kiemelt egyedi tagdíjat fizetnek. Ezek száma az évtizedek alatt 10 és 20 között változott. Jelenleg 14 jogi tag van nyilvántartva, fő támogató a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Fejérvíz Rt., a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség és a Paksi Atomerőmű Rt. A Területi Szervezet 40 éves tevékenysége és munkája szorosan kapcsolódik a Közép-dunántúli terület vízgazdálkodás fejlesztésével. Hiszen a jelentősebb fejlesztések és szakmai változások nagymértékben meghatározták a szervezetnél folyó munkát, a nagyrendezvények és az előadó ülések témáját! Az 1960-1980 körüli időszak, a nagy fejlesztések és a vízgazdálkodás fejlődésének úgymond a virágkora volt: - Megépült a Sió torkolati mű. - A Balaton vízkészlet-gazdálkodás érdekében kibővítésre került a Sió zsilip és Sió meder. - A térségi vízkészlet-gazdálkodási helyzet javítására kb. 100 millió m

3 összkapacitású tározó létesült. 94