Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Völgyesi István: A Maros-hordalékkúp felszín alatti vízháztartása, kitermelhető vízkészlete

A modell a felszínen nyitott, oldalirányban nyitott és vízzáró határokat is kialakítottunk, alul pedig (a pleisztocén feküjénél) zárt. A felszínen „működik" a csapadékbeszivárgás és az evapotranszspiráció, és itt fejti ki hatását a Maros; táplálhatja vagy megcsapolhatja a talajvízrendszert, aszerint, hogy a vízszintje magasabb vagy alacsonyabb a talajvíznél. Az oldalirányú nyitott határok mindegyike állandó potenciálúként lett felvéve (ezeket az 1. ábrán vastag vonallal jelöltük). Az oldalirányú vízzáró határok közül a Fehér Körös menti magyarázatra szorul: itt ugyanis a pleisztocén rétegösszlet folytatódik (ahogy É-on és Nyon is), viszont úgy becsülhető, hogy a lehetséges áramlások zöme ezzel a határral párhuzamos, tehát nem sok víz léphet át a vízzárónak felvett peremen. Másképp szólva: a Fehér-Körös jobbpartján lévő területeknek már nem lehet befolyásuk a hordalékkúp talaj vízhelyzetére. A modell rácshálója és két szelvénye a 2. ábrán látható. A déli szegély közelében van a vastag vonallal jelölt modellbéli Maros. Szerepelnek még az ábrán a figyelembe vett víztermelések, a rácshálóhoz igazítva. A felszín DDK-ről ÉÉNy felé süllyed, alatta a pleisztocén rétegösszlet pedig egyre vastagodik. A rétegek (horizontális és vertikális) szivárgási tényezői megbecsülhetők voltak, végleges értékeiket pedig a modellkalibráció során nyerték el. 2. ábra. A modell rácshálója és szelvényei A rendelkezésre álló alapadatok A regionális talajvízszint-változások a törzshálózati kútrendszer évtizedek óta gyűjtött adatai alapján jól követhetők. Nem látszik, hogy a talajvízszinteken bárhol is megjelenne a víztermelés hatása. A 3. ábrán az összes rendelkezésre álló talajvízszint-adatból számított átlagos standardizált menetgörbét tűntettük fel (minden kútnál 0-nak véve az 1981 novemberi szintet, tehát az ábra görbéje az 1981 novemberi átlagos szinthez képest kimutatható süllyedéseket és emelkedéseket jelzi). Jól látható az 1981-től süllyedő tendencia, ami 1995-től megfordult, és 2000 elejére az átlagos talajvízszint már újra elérte az 198l-es magasságot. Nincs szó tehát arról, hogy a térség talajvize tartósan süllyedne. Széleskörű adatgyűjtést végeztünk a termelt vízmennyiségeket vonatkozóan, beleértve a korábbi éveket-évtizedeket, illetve az illegális termeléseket is. Ennek eredményeként az 1. táblázat adatai látszanak elfogadhatóknak: 75