Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Völgyesi István: A Maros-hordalékkúp felszín alatti vízháztartása, kitermelhető vízkészlete

0,50 0,00 •0.50 -1.00 -1.50 '. ábra. Átlagos (standard) talajvízszint-változások 1981 novemberétől I. táblázat 1991 1999 Románia Magyarország Románia Magyarország 170 000 m

3/d 60 000 m

3/d 80 000 m

3/d Az illegális termelés (mindkét évre) 11 000 m

3/d-ra volt becsülhető. Ennek nagyrész az un. dinnyés területeken „valósul meg". A kalibrálás a fenti két jellemző állapotra történt: - 1991-ben száraz volt az időjárás (540-590 mm csapadék), és akkor még nagyobb volt a víztermelés, - 1999-re, amikor 930-980 mm csapadék hullott, és már kisebb volt a termelés. A 3. ábrán az 199l-es és 1999-es átlagos talajvízszinteket is jelöltük; a süllyedések majd emelkedések végeredménye kb. 60 cm-es átlagos emelkedés lett a hordalékkúpon. Számítási eredmények Kalibrálás után a két időszakra vonatkozó talajvízszintek néhány dm-es hibával álltak elő. Néhány kútnál ennél nagyobb, 2 m-es hibák is előfordultak. A modell viszont kb. 35 m-es szintváltozásokat követ, így még a legnagyobb hiba is 10 % alatt marad. Eredményként adódtak még a 2. táblázat szerinti vízmérlegek: A legfőbb tápláló hatás (utánpótlódási tényező) tehát a csapadékbeszivárgás, a (D-i) peremek felől érkező vizek csak 10 % alatti mértékben járulnak hozzá a teljes vízforgalomhoz. A megcsapolódás elsősorban az evapotranszspiráció révén megy végbe. A víztermelés 14,9%át viszi el a belépő vizeknek, a peremeken (É-on és Ny-on) pedig mindössze 4 % távozik. A Maros hatása jelentéktelen, elsősorban a felszínalatti vizek megcsapolójaként szerepel, a balparti hegyvidékek felől érkező vizet gyűjti össze, illetve Makó környékén már a magyar területekről a folyó felé áramló talajvizeket is. A magyarországi rétegvíztermelést a legnagyobb valódi termelések helyére osztottuk ki (2. ábra). Az 1999-es vízmérlegben a csapadékbeszivárgásból több, 2 240 172 m

3/d származik, az összes felszínalatti vízforgalom 2 371 614 m

3/d, és ennek már csak 6,4 %-át tette ki a lecsökkent mértékű termelés. Ellenőriztük az időjárás csapadékosabbra fordulásának és a termelés csökkenésének hatásait is. Az eredmények a tapasztalatokkal egyeznek, a termelés csökkenése (199l-es szintről 1999-esre) csak néhány cm-es, az időjárás csapadékosabbra fordulása viszont 5-7 dm-es talajvíz-szint-emelkedést jelzett a modellben. II. táblázat A távlati termelések hatásának előrejelzése A kalibrált modellel meghatározhatjuk, mennyi víz termelhető a Maros-hordalékkúp magyarországi részének felszín alatti készleteiből. Száraz (1991-hez hasonló) és csapadékos (1999 jellegű) évekre is elvégezhetjük az előrejelzést. A víztermelés korlátjának az 50 cm-es maximális talajvízszint-süllyedést tekintettük. Ez a süllyedés a termelés nélküli állapothoz képest értendő, tehát a talajvízszintváltozások dinamikája (1-2 m-es szintváltozások az évszakok szerinti periodicitás, a száraz és csapadékos idő1991 Belépő Kilépő 1991 vízmennyiségek [m

3/d] A peremeken 165 349 69 679 Csapadékbeszivárgásból 1 580 942 Evapotranszspiráció 1 411 264 Vízbázisok 261 000 Maros 1 166 5 495 összesen 1 747 457 1 747 438 76