Hidrológiai tájékoztató, 2004

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Balogh Edina: A Tisza-völgy árvízi kockázatainak gazdasági hatásai

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK A Magyar Hidrológiai Társaság 2003. évi diplomamun­ka pályázatán díjazott és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomamunka pályázatokat - kezdő szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdeké­ben - a Hidrológiai Tájékoztató a következő hasábjain tesszük közzé. Az eredményekről szóló tájékoztató a 99­103. oldalon található. (Szerk.) A Tisza-völgy árvízi kockázatainak gazdasági hatásai* BALOGH EDINA Az utóbbi néhány év árvízi eseményei ráirányították a figyelmet a magyarországi árvízvédelem súlyos hiányos­ságaira. Az elmaradt fejlesztések következtében a megfe­lelő biztonságot jelentő rendszer máig nem épült ki telje­sen, a fenntartási munkák hiányosságai miatt ráadásul a meglévő árvédelmi müvek is meglehetősen rossz álla­potban vannak. Az árvízvédelem átfogó fejlesztése tehát elkerülhetet­len, lehetőleg mielőbb megvalósítandó feladat. Felmerül azonban a kérdés: az eddigi gyakorlatban alkalmazott, valamint az újabban felmerülő alternatív megoldások milyen kombinációja eredményezné a leghatékonyabb árvédelem megvalósulását? E kérdés korrekt megválaszolása természetesen komp­lex elemzést igényel. Az itt bemutatott vizsgálat reálisan számításba vehető alternatívákra kísérel meg gazdasági elemzést végezni, az egyes változatok gazdasági haté­konyságának összehasonlításával. Az egyes árvédekezési alternatívákhoz tartozó költsé­gek, valamint az árvizeknek kitett területek esetleges elöntéséből keletkező károk meghatározásával lehetőség nyílik az egyes alternatívák gazdasági hatékonyságának elemzésére, a fejlesztési változatok összehasonlítására. Az elemzés a Tisza felső, Tiszabecs és Tokaj közötti szakaszára korlátozódik, a módszertan azonban a további szakaszokon is ugyanilyen formában alkalmazható. 1. Az árvízi kockázatok gazdasági számításai A gazdasági elemzések során öt tervezési scenario (forgatókönyv) vizsgálatára került sor: a) a jelenlegi árvédelmi müvek változatlanul maradnak a következő 100 évben b)a töltések jelenlegi magasságát azonnal 1 m-rel meg­emeljük az egész szakaszon c)a töltések jelenlegi magasságát azonnal 2 m-rel meg­emeljük az egész szakaszon d)a Záhony feletti szakaszra a Vásárhelyi-terv módosí­tása programban előirányzott három tározó (Beregi, Szamosközi, Szamos-Kraszna közi ) azonnali meg­építését feltételezzük d)kombinált védekezés: feltesszük a d) scenario három tározójának megépítését, valamint a töltések Im­rei való megemelését. A számítások során csak a Tisza mentén fekvő (szám szerint nyolc) árvízi öblözet vizsgálatára került sor. Az árvizek gazdasági hatásainak mérlegelése feltételezi azt, hogy az árvizek által érintett területeken jelentkező károkat, az árvédekezés valamilyen megvalósulási alter­natívájához tartozó költségeket becsülni tudjuk a védművek tervezési időhorizontján. E feladat végrehajtásához szükségünk van olyan ma­tematikai módszerek alkalmazására, amelyek kifejezik valamely tervezési szint felett, a jövőben detektálható árhullámok számát (ill. adott időtartamra vetítve gyakori­ságát), valamint a túllépés mértékének eloszlását. A számítások első lépése ezen paraméterek matematikai­statisztikai módszerekkel történő meghatározása. A számítások alapjául a vásárosnaményi vízmérce szelvényében rendelkezésre álló, statisztikailag értékel­hető hosszúságú (70 éves) vízállás-adatsor szolgált. Eb­ből kiindulva kerültek meghatározásra a Tiszabecs ­Tokaj közötti közelítően 200 km-es szakaszra a számítá­sok alapadatai. 1.1. A referencia szelvény árvízszint túllépési statiszti­káinak meghatározása Első lépésben a referencia vízmércének tekintett vásárosnaményi állomás árvízszint túllépési statisztikái kerültek meghatározásra a metszék-módszer alapján. Az /. táblázatban a 103.41 m.B.f és 105.91 m.B.f kö­zött hat különböző meghaladási vízszint felvételére ke­rült sor. A túllépések véletlen jellegének a Wald-Wolfo­vitz próba és a futamstatisztikák módszere segítségével történt vizsgálata alapján megállapítható, hogy a 105.91 m.B.f magasságú referencia szint esetében pl. mindkét próba alátámasztja a túllépések véletlenjellegét. A vizsgált időtartamot 100 évnek választva nem hanya­golható el a túllépések mértékében rejlő esetleges trend figyelembevétele sem. Létező trend esetében ugyanis a száz éves időszak eleje és vége között jelentős túllépési különbségek lehetnek. A Mann-Withney próba ugyan mindegyik túllépési szint esetében szignifikáns trendet mutatott, de a trend meredeksége és a trend-meredekség 95%-os szignifikan­cia tartománya azonos nagyságrendbe esett, ezért a trend hatását figyelmen kívül hagyhattuk. 1.2. A túllépések valószínűség-eloszlásának meghatá­rozása a folyószakasz tetszőleges pontján A gazdasági számításokhoz szükséges a vásárosnamé­nyi szelvényben rendelkezésre álló vízállás adatsorból kiindulva a vizsgált folyószakasz tetszőleges pontján a gátkoronát meghaladó vízszintek valószínűség-eloszlá­sának meghatározása. Ehhez a fizikailag megalapozott Saint-Venant egyenlet segítségével juthatunk el. * A 2003. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában II I . dijat nyert diplomamunka kivonata. 5

Next

/
Thumbnails
Contents