Hidrológiai tájékoztató, 2004

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Emlékezés dr. Bendefy László hidrológiai munkásságára születése 100. évfordulóján

Emlékezés dr. Bendefy László hidrológiai munkásságára születése 100. évfordulóján A Vasváron 1904. augusztus 17-én született és 1977. augusztus 13-án Budapesten elhunyt Bendefy László életét és munkásságát közel 800 általa írt könyv és közlemény, valamint a róla megjelent nekrológok reprezentálják. Ezeket Varga Domonkos (1977) és Vértesi Péterné (1983) által készített bibliográfiák is összefoglalják. Ezért születése 100. évfordulóján az életrajzi adatok mellőzésével a jelen emlékezésben a nyomtatásban megjelent irodalmi alkotásai figyelembevételével, kizárólag a hidrológiai munkásságát kívánom kidomborítani. Bendefy László hidrológiai munkásságát könyvei és közleményei tematikai bontásában és nagyjából időrendben kilenc csoportba foglalhatjuk. Ezek egyúttal utalnak arra a fokozatos érdeklődésre és fejlődésre, mellyel a mindenkori gyakorlati élet kihívásainak megfelelően mé-lyült el szaktudománya müvelésében. Már csak a közlemények egyszerű felsorolásából is kitűnik Bendefy László sokoldalú szakmaszeretete és polihisztori érzékenysége, mellyel munkássága során a hidrológia területén is eredményesen alkotott. I. Osvízrajzi munkái közül Az őslenger élete (1926) és az Osvízrajzi kutatásaim matematikai rendszere (1928) címűt említem meg. Ezekben elsőízben fordul már fiatal korában a Föld felszínét borító tengerek, illetve a hidrológia tudománya felé. II. Az artézi kutak és az öntözés témakörét a Vasvármegye és Zalavidék artézi kútjai és mélyfúrásai (1930, 1933), valamint A magyar Alföld öntözése (1931) című cikke reprezentálja. III. A sósvizek kutatása területén a II. világháborút követő években, mint a Pénzügyminisztérium bányászati kutatási osztályának újjászervezője Bendefy László is részt vett. Ezekről a Jövedéki Mélykutatás 1946. és az 1947/48. évi sókutató munkálatairól c. kiadványban számolt be. Ezek az Összefoglaló jelentés az 1946. évi só- és sósvízkutató munkálatokról (1947), A sóshartyáni régi sóskút és az 1. számú mélyfúrás (1947), A budapest-környéki sósvizek hasznosítása (1947) és az Összefoglaló jelentés az 1947/48. évi munkálatokról (1948) c. közleménye. Ezekben a közleményekben már felvillan a hidrológiának a nyersanyagkutatásban való szerepe. IV. A hévízfurások sorában a Vas megyeieket helyezi előtérbe. így Az új szombathelyi hévízfúrás (1961), a Vas megyei mélyfúrások (1961) és a Közép-Európa legbővebb hévizü kútja (1962) c. cikkeit említem meg. Ez utóbbi képe a Hidrológiai Tájékoztató 1962. évi számainak fedőlapján is szerepelt. Míg a Mélységi hévizeink hőutánpótlásában (1962) gyakorlati ötleteket valósít meg. V. A Balatonnal foglalkozó tanulmányait szellemiségéhez a legközelebb állóknak tekinthetjük. Milyen volt régen a Balaton? (1962), a Balaton feliszapolódásával kapcsolatos kutatások sorában: A Balaton partvonalának alakulása az utolsó két évszázadban (1963), a Levéltári adatok a Balaton meder- és vízviszonyairól (1963) és a A Balaton évszázados partvonal változása vizsgálatának újabb eredményei (1966) c. közleményei számottevőek. A Balaton vízszintjének változásai (1968), a Balaton vízszintjének változásai a neolitikumtól napjainkig (1968) és az egyik legkiválóbb és legszemléletesebb főműve (V. Nagy Imre társszerzővel) A Balaton évszázados partvonalváltozásai (1969) c. könyve reprezentálja a Balatonnal foglalkozó sokoldalú munkálkodását. Ez utóbbinál kiemelem azt a tüzetes tájékozottságot, amellyel könnyed stílusban a rokontudományok gazdag tárházára támaszkodva eleveníti meg az évek során összegyűjtött megfigyeléseit. És ezt követik a további balatoni témájú közleményei mint A Balaton iszaprétegeinek kormeghatározása virágpor vizsgálatok alapján (1970), az Eltűnt balatoni szigetek nyomában (1970), Egy természettudományi vonatkozású régészeti vita margójára (1970), Természeti és antropogén tényezők hatása a Balaton vízállására (1972), A Máriaasszony-szigeti templomrom és a Balaton középkori magas vízállása (1973) és A juti gátak és a Balaton török-kori magas vízállása (1973). VI. A Fertő és a Velencei-tó témaköréből az Adatok a Fertő és a Hanság medencéje kialakulásának kérdéséhez (1969), A Velencei-tó kialakulása és fejlődéstörténete (1970, 1972) és A Velencei-tó kialakulása és vízszintváltozásai (1972) érdemel figyelmet. VII. A kéregmozgások és hidrológia témái a balatoniakhoz hasonlóan ugyancsak a szívéhez nőttek. A kéregmozgások hatása Csonka-Magyarország vízrajzára (1933), a Debrecen város belsősége süllyedésének hidrogeológiai vonatkozásai (1968), a Bányabeli karsztvíz-betörések és földrengések kapcsolata (1971), A kéregmozgások szerepe a Duna mederalakulásában (1971), a Kéregszerkezet és hidrográfia (1971), A Duna magyarországi felső szakaszának, valamint a Rába vízrendszerének tektonikai elemei (1972), A bányabeli karsztvízbetörések és a földrengések kapcsolata az Esztergom környéki szénmedencében (1973), valamint a Kéregmozgások és hidrológia az új globális vagy lemeztektonika tükrében (1973). Ebben a témakörben is otthonosan mozog. Negyven esztendő eredményei tükröződnek az elméletet a gyakorlattal összegző gondolatai sorában. Cikkeinek minden sora, a hegységszerkezet és a víz viszonyáról, eredeti, élvezetes és figyelemfelkeltő megállapításokat tartalmaz. VIII. A hidrográfia - geomorfológia témakörébe tartozó tanulmányai a Vízrajzi Atlasz sorozatban hidrográfia, geomorfológia címszó alatt jelentek meg. Ezekben is egy életút és folyóvizeink iránti felelőssége elevenedik meg, rámutatva a geomorfológia és a hidrográfia közötti összefüggésekre. IX. A periodikus vízszintingadozások témakörét a Magyarországi tavak periodikus vízszintingadozásainak és a napfolt tevékenységének kapcsolata (1973) és a Periodikus jelenségek vizsgálata - Tájékoztató az állóvizek hidrológiai feltárásáról (1974) c. tanulmánya képviseli. E kérdések ma is időszerű volta érzékelteti a mindenkori észlelések és megfigyelések fontosságát. Dr. Vitális György A hivatkozott közlemények megjelenési adatai a következő bibliográfiákban találhatók: Varga Domonkos (1977): Bendefy László (1904-1977). - Vasi Életrajzi Bibliográfiák IX. Vértesi Péterné (1983): Bendefy László történész és természettudós. Savaria Múzeum, Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely. 4