Hidrológiai tájékoztató, 2004

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Filotás Ildikó: Az egységes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság szervezeti kialakításának folyamatban lévő feladatai

kormányzati intézkedés, mely valamennyi közigazgatási szerv jövő évi költségvetési juttatásának megszorításából adódik, azaz a működési költségek lefaragásával jár. Végezetül, de nem utolsó sorban; figyelemmel kell lenni a szervezeti kérdések további alakításánál azokra a jogalkalmazási tapasztalatokra, melyek az elmúlt néhány hónap során jelentkeztek. Választ kell adni azokra a kérdésekre, melyek a 183/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet végrehajtása során merültek fel és jogszabályi megoldásra is várnak. 4. A környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi hatóság szervezeti kialakításának folyamatban lévő feladatait tehát az előzőekben ismertetett előzményekben és gyökerekben kell keresni; a továbbfejlesztés irányát pedig azokban a kormányhatározatokban és a szervezet működési költségeit érintő központi intézkedésekben lehet megtalálni, melyek a közigazgatás egészére; így a KvVM valamennyi központi és területi szervére vonatkoznak. A várható szervezeti változtatások érintik a teljes szervezetrendszert; igaz nem egyenlő mértékben és hatással. A szervezeti integráció középpontjában a vízügyi felügyeletek és a környezetvédelmi felügyelőségek szervezetének összevonása, továbbá a természetvédelmi hatósági és vagyonkezelési tevékenység szétválasztása; a természetvédelmi (tájvédelmi) hatósági feladatok egységes hatósági szervezethez (zöld hatóság) történő telepítése áll. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a természetvédelmi igazgatás stabilitása és folyamatos működőképességének biztosítása érdekében nem csupán két „minta szervezet", hanem a teljes szervezetrendszert érintően kell a szervezeti változtatásokat meglépni, egyenlő elbánást biztosítva. Alapvető szempont a szervezeti korszerűsítés további folyamatában, hogy a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi hatósági munka színvonala, annak hatékonysága nem csökkenhet; épp ellenkezőleg, a tervbe vett változtatásoknak a hatósági tevékenység jobbítását, az eljárások gyorsítását kell célozniuk és meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy - a működési költségek csökkentése ellenére - a hatósági tevékenységet ellátó szervezet erősödjön, létszámában, eszközeiben, és elsősorban az ellenőrzést biztosító feltételrendszerében. További alapvetés, hogy a három szakmai feladatot a jogalkalmazás sajátos módszerével szolgáló, jelenleg önálló és független hatóság az integrációt követően is megfelelően képviselje és érvényesítse mindhárom szakmai terület követelményrendszerét, ennek megteremtése eljárási, szervezeti és felelősségi kérdéseket egyaránt felvet. Az OKVF ez irányú gyakorlata, tapasztalatai példaként szolgálhatnak az első fokú hatóságokat érintő szervezeti integráció folyamatában. Az integrációval összefüggő további lényeges első kérdés a feladat és hatásköröket érintő dereguláció megtörténte. A környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi hatáskörök regionális és helyi önkormányzati szinten egyaránt szétaprózottak; jelentős mértékű a párhuzamos hatáskörgyakorlás, a tartalom nélküli jogosítványokkal való élés, a jogértelmezési gondokkal járó jogbizonytalanság. A szervezeti integrációt meg kell előznie a hatósági és a szakhatósági jogköröket érintő deregulációnak. Ahol az állami beavatkozás szükségtelen és biztosítható a közhatalmi jogosítványok nélkül is, ott a meglévő hatáskört meg kell szüntetni. Ugyancsak indokolt a nagyszámú, párhuzamos ügyeket jelentő eljárások felmérése az egyes hatáskörök mögötti tényleges tartalom felülvizsgálata. A felülvizsgálatnak a kb. 400 db környezetvédelmi és a kb. 300 db természet- és tájvédelmi hatáskör tekintetében a célszerűségi, a hatékonysági és a költségtakarékossági szempontokra is ki kell terjednie. Az egységes hatóság működőképessége javítására vizsgálni kell a saját bevételi források megteremtésének jogszabályi lehetőségeit. Szakmai szempontok is indokolják - nem beszélve a társminisztériumok által már elért eredményekről -, hogy egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások esetében az illetéket és az esetleges költségtérítést váltsa fel a mindkét összeget magában foglaló, saját bevételt jelentő és a ráfordított szakmai tevékenység értékét jobban tükröző eljárási díj. Ugyancsak indokoltnak tűnik egyes eljárások, eljárási cselekmények (pl. mérés, laboratóriumi vizsgálat) esetén a költségek viselésére történő jogi szabályozás kidolgozása, egységes szempontok és szakmai elvárások alapján. A szervezeti integrációs intézkedések célja és lényege tehát az olyan hatóság létrehozása, mely hatékonyan és magas szakmai színvonalon képes a ráruházott komplex, három szakmai területet felölelő tevékenységet ellátni. Egyenlőre a megoldásra váró kérdések között szerepel az egységes hatóságok számának meghatározása, melynek során a természetföldrajzi elven alapuló illetékességet nem szabad felhagyni, ugyanakkor célszerű bizonyos mértékű igazodás a területfejlesztési (NUTS-2.) területi egységhez is, nem beszélve a gazdaságos működés szabta szervezeti méretekről és az ügyfél-barát szemléletről. (Ez utóbbi nem a szervezetek számának csökkentését, hanem épp ellenkezőleg a szervezetek számának növelését és a ügyfelekhez történő közelebbi „telepítését" célozza meg.) Ma még nem eldöntött kérdés az egységes hatóságot érintő kétfajta objektív alapú illetékesség (vízgyűjtő és természeti oltalom) ütköztetése. A természetvédelmi hatóság illetékessége a környezetvédelmi és a vízügyi hatóságok illetékességi határaihoz nem igazítható, és ez fordítva is igaz. A szervezeti integrációs folyamat tehát alapvetően a hatósági munkát végző területi szerveket érinti, de kisebb mértékben hat a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokra; csekély mértékű feladatátcsoportosítást, és a jogértelmezési bizonytalanságok feloldását megcélozva. Ami a központi szerveket érintő változtatásokat jelenti; a minisztérium, illetőleg az OKTVF feladat- és hatáskörét illetően átcsoportosítások, továbbá lényeges egyszerűsítések várhatók, aminek a szervezetre és a létszámra is jelentős hatása lehet. A felülvizsgálat célja egyértelműen a párhuzamos feladatvégzés megszüntetése, illetőleg a szükségtelen feladatok felszámolása, azaz; a racionalizálás mind a feladatot, mind a szervezetet érintően. Az OKVF szervezetét az integrációs folyamat várhatóan nem érinti, feladatkörét azonban oly módon módosítja, hogy további minisztériumi feladatok kerülnek leadásra, emellett új, az EU-s kötelezettséggel járó jogosítványok is e szervezetnél jelennek meg. 33