Hidrológiai tájékoztató, 2004

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Filotás Ildikó: Az egységes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság szervezeti kialakításának folyamatban lévő feladatai

tékességgel, sajátos munkamódszerekkel és eszközökkel, az adott szervezetre vonatkozó jogszabályi előírások alapján. Leginkább a 12 környezetvédelmi felügyelőség és a 12 vízügyi felügyelet szervezete, tevékenysége „mutat" közvetlen összefüggést, hasonlóságot, hiszen feladatuk egyaránt a közhatalmi jogosítványok gyakorlása, az ennek végzéséhez szükséges mérő, -észlelő - és ellenőrző hálózat működtetése és a hatósági feladatokhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek végzése. A két szervezetrendszer illetékességi területe - kisebb eltéréseket leszámítva — ugyancsak megegyezik, hiszen annak alapja egyaránt a vízgyűjtő elv, vagyis a természetföldrajzi alapon történő működtetés. A területi szervek következő csoportja a 10 Nemzeti Park Igazgatóság; feladatuk a hatósági jogkör gyakorlásán túl (természetvédelmi és tájvédelmi), a vagyonkezelői tevékenység és minden egyéb helyi természetvédelmi feladat vitele. E szervek illetékessége ugyancsak regionális és azon belül is speciális; hiszen a működést a természetföldrajzi határok, illetve a védett területek sajátos ötvözete határozza meg. Végezetül létrejöttek a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok; ugyancsak a vízgyűjtő elv alapú illetékességgel, feladatuk alapvetően a vizek és egyes vízilétesítmények kezelése, az operatív védekezési feladatok ellátása, továbbá az ezekhez tartozó egyéb, nem hatósági jellegű tevékenységek gyakorlása. A kormányrendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerültek a központi és a területi szervek feladat- és hatáskörét szabályozó kormányrendeletek (211/1997. (XI. 26.) és a 234/1996. (XII. 26.) Kormányrendelet) és intézkedések történtek a feladat- és hatásköri hatósági jogi szabályozások felülvizsgálatára. Több kormányrendelet és miniszteri rendelet került kiadásra annak érdekében, hogy a feladatok végzése - a szervezetek tevékenységét alapvetően érintő - változtatások ellenére zavartalanul és akadálymentesen folyhassanak. Nem zárult le a 2003. év végén kibocsátott integrációs intézkedések köre a 183/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet megjelentetésével, ugyanis a minisztérium döntött a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) megszüntetéséről és annak feladatai más szervezetekbe történő integrálásáról, a VITUKI Rt közhasznú társasággá alakításáról, továbbá a tárca felügyelete alá tartozó egyéb gazdasági társaságok és költségvetési szervek tevékenysége és szervezete felülvizsgálatáról is. 2004. március 31.-én megszüntetésre került a KGI, feladatait tekintve általános jogutódja az OKTVF, egyéb tekintetben pedig a VMLK és a VITUKI Rt. A VITUKI közhasznú társasággá történő átalakítása hónapok óta folyamatban van, eredménnyel még nem zárult e folyamat sem. A szervezeti változtatásokat követő néhány hónapos jogalkalmazói tapasztalatok azt mutatják, hogy a KvVM és az OKTVF tevékenységében átfedések, párhuzamosságok találhatók. Némi aránytalanság is tapasztalható a szakmai és a funkcionális egységek feladataiban; racionálisabb munkaszervezéssel kell a munkavégzést hatékonyabbá tenni, illetőleg a feleslegessé vált állami feladatokat meg kell szüntetni. Az OKVF jelenlegi létszáma nem elegendő a rá háruló hatósági feladatok ellátására. Az önálló szervezetekként létrehozott vízügyi felügyeletek működéséhez szükséges létszám és egyéb feltételek nem biztosítottak, a szakmai tevékenység - különösen a vízügyi felügyelet - végzése csaknem ellehetetlenült, melynek negatív hatása még közvetlenül nem jelentkezett, de a szakmaiságot hosszabb távon egyértelműn a negatív irányban befolyásolhatja. Megállapítható az is, hogy a hatósági és a kezelői feladatok maradéktalan szétválasztására nem került sor; ily módon jogalkalmazási zavarok, párhuzamosságok keletkeztek, illetőleg az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása helyett, azok hoszszabbodásával és bonyolultságával kell számolni. A két szervezet közötti „közös tevékenységeket" együttműködési megállapodások rendezik, valamelyest előmozdítva a feladatok hatékonyabb végzését és a hatályos jogi szabályozások egyes rendelkezéseinek azonos értelmezését. 3. Az integrációs folyamat „újabb állomásának" tekinthető az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat, mely felhívta az érintett miniszterek figyelmét a közigazgatási reformfolyamatok felgyorsítására, a saját bevételeket szabályozó jogszabályok felülvizsgálatára abból a célból, hogy - ahol erre lehetőség van - a díjtételek a valós költségekhez igazodjanak. A kormányhatározat 4. számú melléklete a központi költségvetési szervekre vonatkozó végrehajtandó szervezeti intézkedéseket is tartalmaz. Négy szervezetrendszer esetén előírja azok regionális szervezetté alakítását, és tizenöt esetben szervezeti integráció megvalósítását követeli meg. Ez utóbbi kötelezettségek között szerepel - 2004. december 31 ,-ei határidővel - a vízügyi felügyeletek összevonása a környezetvédelmi felügyelőségekkel, két helyen pedig olyan „zöldhatóság" létrehozása, mely egységes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladatokat lát el. Az integrációs folyamat további sorsát, alakulását a hivatkozott kormányhatározati rendelkezések mellett a közigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos feladatokról szóló 2198/2003. (IX. 1.) Kormányhatározat is érinti, ennek rendelkezéseire a 2050/2004. (III. 11.) Kormányhatározat kifejezetten hivatkozik is. A kormányhatározat arra hívja fel az érintett minisztereket, hogy vizsgálják felül az ágazati feladat- és hatásköröket, továbbá tegyenek javaslatokat a régiókra, a kistérségekre és településekre történő decentralizációra. A kormányhatározathoz kapcsolt „vitaanyag" szerint a jelen közigazgatási rendszer széttagolt és koordinálatlan, az önkormányzati feladatok telepítése differenciáltan, a központi kormányzat decentralizációja kapcsán követelményként rögzíti, hogy a minisztériumok ne lássanak el hatósági jellegű feladatokat; csupán a stratégiaalkotást, a jogszabály előkészítést, a költségvetés tervezését, a közpolitika alakítását és a humánerőforrás politika irányítását és ellenőrzését végezzék. A tárca szervezeti rendszere alakításának folyamatát nagy-mértékben érinti - az előzőeken túl - az a várható 32