Hidrológiai tájékoztató, 2004

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Filotás Ildikó: Az egységes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság szervezeti kialakításának folyamatban lévő feladatai

Az egységes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság szervezeti kialakításának folyamatban lévő feladatai DR. FILOTAS ILDIKÓ Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 1. A magyar közigazgatás fejlesztése valamennyi kormány kiemelt feladata, hiszen a modem államon belül a legnagyobb igazgatási egység, egyben a költségvetés legnagyobb fogyasztója épp a közigazgatás. Folyamatos fejlesztése és korszerűsítése alapvető szükségszerűség annak érdekében, hogy a változó világhoz alkalmazkodni tudjon. Az utóbbi 20-30 évben a közigazgatás jelentős mértékű változásokon ment keresztül; egyrészt változtak a számára meghatározott feladatok, másrészt olyan új feladatokkal kellett szembenéznie, melyek korábban nem jelentkeztek. A közigazgatás tehát „modernizációs kényszerben" van, melyet az integráció, az állami beavatkozás erősödése, a piaci viszonyok betörése és az állami kiadások csökkentésének szándéka határoz meg elsősorban. A közigazgatás természetesen „válaszol" az őt ért kihívásokra; polgári jogiasodik (alá- és fölérendeltségi viszonyok helyett a mellérendeltségi viszonyokat erősíti), eredmény- és szolgáltatás centrikussá igyekszik válni, beépíti rendszerébe a versenyelemeket, megteremti a saját működési költségét biztosító finanszírozási rendszert. Nincs ez másként a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi közigazgatási szervezetrendszer területén sem, melyről elmondhatjuk, hogy igen jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt 15 évben és, hogy a változások nemcsak feladatait, működését, hanem szervezetét is alapvetően érintették. E három - önmagában és egyenként is a magyar közigazgatásban lényeges szerepet betöltő szervezet - már egy ízben működött integrált szervezeti formában, mégpedig az 1987. évi intézkedésnek köszönhetően; amikor is az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) valamint az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) tevékenységének és szervezetének teljes összevonásával megalakult a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM). A központi integráció mellett a területi szervezetek tekintetében is összevonásokra került sor, mégpedig a 4/1998. (VIII. 5.) KVM rendelet előírásai alapján. Az ily módon kialakított és működőképes szervezet a zonban „kérész-életűnek" bizonyult, mivel 1990-ben az új kormányzati munkarend megváltoztatásával - döntöttek annak szétválasztásáról. A döntés nem szakmai indíttatású volt. A 2002. évi kormányváltás, illetőleg az általa meghirdetett új kormányzati munkamegosztási rendnek megfelelően a három szakmai terület ismét integrálásra került és a 2002. évi XI. törvény létrehozta a szervezetrendszer fejeként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot (KvVM). Az intézkedés meghozatalával kezdetét vette az az integrációs folyamat, mely érinti a minisztériumot, annak központi és területi (regionális) szerveit, háttérintézményeit, továbbá a minisztériumhoz kapcsolódó gazdasági társaságok és költségvetési szervek tevékenységét és szervezetét egyaránt. 2. A minisztériumok „felsorolásáról" szóló 2002. évi XI. törvény tehát „Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium" elnevezéssel létrehozta az ágazatot irányító központi közigazgatási szervet és a 155/2002. (VII. 9.) Kormányrendelet tételesen meghatározta a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörét. E két lényeges jogszabályi intézkedést követte a minisztérium belső átszervezése, melynek eredményeként „egymás mellé kerültek" az egyes szakmai területek, illetőleg az egyes szakmai feladatok. 2004-ben került elfogadásra a minisztériumi Szervezeti és Működési Szabályzat, amely tartalmazza a rendkívül differenciált szervezetrendszert, annak feladatait, működését és minden olyan egyéb rendelkezést, mely a minisztériumi feladatok végrehajtását szabályozza. Egészen 2003. novemberéig „állt az integrációs folyamat", azaz a 2002. évi jogszabályi változásokat nem követte semmilyen olyan rendelkezés kiadása, mely a minisztérium irányítása alatt álló központi államigazgatási és költségvetési szerveket vagy a dekoncentrált területi szervezetrendszert érintette volna; feladataiban, működésében vagy akár szervezetében. 2003. november 5.-én került kiadásra a 183/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet, lényeges feladatköri és szervezeti változtatásokat hozva; egyben folytatva, végrehajtva és befejezve azokat az intézkedéseket, melyek szükségszerű velejárói voltak a megkezdett központi integrációs folyamatnak. A hivatkozott kormányrendelet, kimondta, hogy a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott feladatokat az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség (OKVF), az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF), továbbá a területi szervek látják el. A két központi államigazgatási szerv közötti feladatmegosztás alapján az ellátandó állami alaptevékenység jellege, mely az OKVF-nél egyértelműen az első és másodfokú hatósági jogkör gyakorlása, az OKTVF-nél pedig - háttérintézményi feladatok ellátása. Természetesen mindkét szervezet tevékenységi köre ennél szélesebb, komplexebb, kiegészítve, bővítve, színesítve az alaptevékenységeket. E szervek száma a korábbi 34 önálló szervezethez képest tovább emelkedett; 2004. január l.-ével 46 önálló jogi személyként működő területi szerv jött létre. A területi szervek a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi igazgatás területi feladatait látják el, sajátos ille31