Hidrológiai tájékoztató, 2004

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Bukovszky György: Néhány mondat egy történeti vitához

> felszíni és felszín alatti vízmennyiség és minőség figyelőrendszer (monitoring rendszer) kialakítása: a belterületi szakaszon további 2 mintavételi hely beiktatása vízmintavétel céljából (Kalocsa Paprika Rt., a piac térsége), évente 1 alkalommal mederiszap mintavétel, továbbá 2 darab talajvíz kút telepítése (Kalocsa Paprika Rt., Kubikus Park), valamint rendszeres vízhozam mérések végzése, > megfelelő hatósági eszközökkel meg kell szüntetni az illegális bekötéseket („szennyező fizet" elv következetes alkalmazásával), > illegális hulladéklerakások felszámolása, 100 m-enként szemétgyűjtők kihelyezése, > horgászási tevékenység hatósági ellenőrzése, > az EU Víz Keretdirektíva szempontrendszerének figyelembe vétele: a csatlakozást követően a legalább jó vízminőségi állapot elérése, a szennyezést a kibocsátás helyén kell megszüntetni (forráskontroll), „szenynyező fizet" elv alkalmazása, > a fenntartási munkák rendszeres és tervszerű végzése: évente minimálisan egy alkalommal, ősszel a nö-vényzetet el kell távolítani, így a tavaszi belvizek idejére a növényzet a legkisebb lesz, > méretezett homokfogó műtárggyal kell ellátni az engedélyezett csapadék-bevezetéseket, ezáltal csökken az esővíz által a csatornába bemosott lebegőanyag menynyi sége, > a rézsűket megfelelően gondozni kell (fásítás, füvesítés, parkosítás), > a becsatlakozó és keresztező műtárgyak állékonyságánakjavítása, rekonstrukciója, > 3 évente részletes geodéziai felmérést kell végezni a csatorna teljes belterületi szakaszáról. ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK Néhány mondat egy történeti vitához BUKOVSZKY GYÖRGY Egy nagy gondolkodó néhány utolsó mondatát adjuk közre kedvenc taváról, a Balatonról szóló történeti vitához. Bukovszky György 2004. június 9-én hunyt el, életének 80. évében. A Hidrológiai Tájékoztatóban megjelent cikkeiből számos érdekes témát — többnyire vízügyi történeti kutatásainak eredményeit — ismerhettünk meg. Az alábbi, nem sokkal halála előtt érkezett írása nagyszerű példája annak a csodás szellemi frissességnek, kivételes logikai készségnek, mely a korábbiakat is jellemezték. így búcsúzik tőlUnk a székesfehérvári Mester. Negyed évszázada egy történeti vita zajlott le a Balaton hódoltság ideje alatti, a jelenleginél jóval magasabb vízállásának okairól, mértékéről, majd a XIX. század 60as éveiig tartó csökkenéséről. Az egyik oldal képviselője, Sági Károly, azt állította, hogy a magas vízállás, majd az azt követő csökkenés egyedül az éghajlat-ingadozás következménye. A másik oldalon Bendefy László viszont úgy vélekedett, hogy a tartós vízállásváltozás tudatos emberi beavatkozás hatására állt elő, amelyet a hódoltság alatt a Sió völgyében feltételezett szintű juti, első változatban mezőkomáromi, gátak építésével értek el. Ezen túlmenően a vitapartnerek által megállapított vízszintek között az eltérés több m rendű. A vitához többen csatlakoztak, többek között Lötz Gyula is, aki végül megállapította, hogy a XIX. század első fele vízállás változásának mértéke eldönthető, ha a Beszédes József mérésének kiinduló magassága és a nadapi alapszintek közötti kapcsolatot szabatosan sikerül megállapítani. Az előbb említett több m rendű eltérés ennek hiánya miatt, különböző feltevések alapján meghatározott alapmagasságok miatt állt elő. A Fejér Megyei Levéltárban található a Sióberki Társulat, a Nádorcsatorna Társulat iratanyagának javarésze és a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal iratanyagának egy része is. Vannak vízrendezési anyagok az alispáni iratok között is. Itt található Beszédes József 1834. évi Sió rendezési tervének másolata. Végül van egy iratanyag, amely tudósít Beszédes fő pontjainak helyéről és ezeknek a Vízrajzi Osztály 1899. évi beméréséről. A Beszédes-tervből, valamint a szakirodalmi adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a Bendefy által említett juti gátak egyáltalán nem lehettek a Balaton magas vízállásának okai. Ugyanis a hódoltság ideje alatt, majd az azt követő évszázadban a simontornyai, ozorai, mezőkomáromi malmok mellett a juti gátak feletti siófoki malom is üzemelt. Márpedig ez csak úgy működhetett, ha megfelelő vízszint különbség áll rendelkezésre, azaz a juti gátnál magasabb a Balaton vízszintje. így viszont a juti gátak építésének semmi értelme nincs (különösen ott építve, ahol a legszélesebb az ártér), mivel a magas vízszintet a siófoki malom gátja biztosítja. Különben ezek a „gátak" mint meder feltöltések szerepelnek a Beszédestervben is... Továbbá: ebből következőleg tévedés Sági Károlynak, az a megállapítása, hogy az 1863. évi Sió rendezés előtt a Balaton magas vízállása, majd az azt követő csökkenése egyedül az éghajlat ingadozás következménye volt. Szerepet kaptak a malomgátak, a Siómeder és a tápláló vízfolyások mederállapota is. A Sió felső részének szabályozását megelőzte a befogadó Sárvíz és az ehhez szorosan hozzátartozó Kapós rendezése. Mindezeknek a tervezését és kivitelezését Beszédes József végezte el. A Sárvíz rendezésének sikeres befejezéséről szóló jelentést a királyi biztos az 1825. évi reformországgyűlés elé terjesztette. Ez lett azután a mintája a társulati formában végrehajtandó további vízrendezéseknek. A Kapós és a felső Sió rendezéséhez először le kellett bontani a simontomyai malmot. A malomtó gátjának elbontását a tóban lévő úszólápok miatt csak fokozato28