Hidrológiai tájékoztató, 2004

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Bukovszky György: Néhány mondat egy történeti vitához

san, három év alatt tudták elérni. Ezek után nyílt meg a lehetőség a felette lévő vízfolyások rendezésére. A Sió esetében azonban csak a siófoki malom elbontására, a többi helyen malomfejek és zúgók igazítására és a meder tisztogatására került sor 1825-ig. A Balaton vízszintjének további leszállítására készült az 1834. évi terv, melynek tartalmát jól megmagyarázza a címe: „Rendezési terve Sió vizének és Balaton tavának, mely Tekintetes Tolna, Somogy és Veszprém vármegyékben a Sió völgyének és folyásának régi és mostani állapotját az abban ekkorig végbe vitt malom és folyó rendezési munkát amit ezt a Királyi Bizottság alatt az 1828-ik esztendőben készült Sió száraz és víz fekvését ábrázza előadja úgy a Balaton Tava vízszínének két ölre javasolt alább szállítását eszközlő főcsatornának, mind helyzetét, mind fenekének menetét mutatja Nagyméltóságú Vásonkeői gróf Zichy Ferencz József úr ő Excellenciája Királyi Bizottság alatt az ádándi 1832-ik esztendőben egyesség napján szereztek és végeztek Veszprém, április 20. 1834 Beszédes József mp. Balaton Királyi Bizottsági igazgató vízmérője". A terv alapsíkjára vonatkozóan a terven a következő előírás van feltüntetve: „Hasonlítási vélt irány az eset mérésre, mely 23'5"0"' az ozorai malom igazított, vagy új fejen felül vagyon rajzolva ezen hosszba metszésének alól van pedig 32'5"3"' az 1826-i sárvízi esetmérés könyvének hasonlítási irányára". Metrikus mértékre áttérve a különbözet 2,851 m. A Sárvíz alapsíkjának a vízrajzi osztály szerinti bemérésére a levéltárban a következő adat található: „Fő pont a Báttai Templom Keleti oldalának déli sarkánál lévő alpárkánynál (Zokkel) tapasztás nélkül való téglája magassága a sarkon szabadon véve 72'6"0'" metrikus skálában 22,915 m. Az 1899-ben megejtett felvétel szerint a vízrajzi osztály alapsíkjára vonatkozó Kotta 93,757 m VO A másik fö pont a Székesfehérvári székes templom déli tornya alatt faragott kőből lévő alsó párkánynak alulról első bemetszése. Beszédes függő 0'0"0"' Vízrajzi kottája 116,689 m VO Ezek szerint középértékben Beszédes összehasonlító síkja 116.681 m VO a vízrajzi alapsík szerint." Ma már Székesfehérváron ez a bemetszés nem található meg. A közölt vázlat szerint az alappont 1.036 m-re van a terep felett. Azóta a burkolat magassága megváltozott, lehet, hogy a terepszint is. így VO szint helyett Nadapi szintre való szabatos bemérés nehézségbe ütközik. Tekintettel arra, hogy méterrendű eltérésre keresünk választ, a szabatos méréstől eltekinthetünk. A terv szerint a Balaton vízszintje 1818. okt. 24-én és 25-én az első tisztogatás előtt metrikus értékben 11,21 m. Ezt levonva a Sárvíz kiindulási síkjából, hozzáadva a Sió és a Sárvíz alapsík különbözetet, kapjuk meg a vízszintet Vízrajzi Osztály szerint. 116,681 - 11.21 105,471 + 2.851 108,322 m VO A siófoki Balaton vízmérce „0" pontja 104,09 m Nadap (illetve 104,07 m VO, a 2 cm különbözettől itt nyugodtan eltekinthetünk). Ha a siófoki vízmércéhez viszonyítjuk a 1818. október végi vízszintet, akkor 430 cm vízállást kapunk, amely a jelenlegi szabályozási szintet (70-110 cm) messze meghaladja. Ilyen vízállás mellett a partmenti üdülőtelkek javarésze víz alá kerülne. Az első tisztogatás után a vízszint 1 m körüli értékkel csökkent ugyan, de még mindig több m-rel meghaladta a mai szabályozási szintet. Az 1828. július 30-i vízállás 116,681 - 12.181 104,500 + 2.851 107,351 Az 1834. évi tervet kivitelezésre elfogadták ugyan, de a rendezést el sem kezdték, mert a drasztikus vízszint csökkenést sokan támadták. A Társalkodóban 1841-ben megjelent cikk szerint a Balaton vízszintjének 2 öllel való csökkentése esetében a tó helyett csak egy fertőző posványos terület maradna. Valóban: 1866-ban, amikor az 1863-ban végrehajtott szabályozás után a túlzott vízeresztés és vízszintsüllyesztés, valamint a szélsőséges száraz időjárás következményeként a Balaton vízszintje 2 öllel lecsökkent, nagy volt a felzúdulás. Keszthely város elöljárósága azt kérte a helytartó tanácstól, hogy a siófoki leeresztő zsilipet zárják le és szögezzék be. Széchenyi István mintegy ölnyi leszállítást tartott elfogadhatónak, de a teljes lecsapolás szerinte már bűn lenne. A két öllel (pontosabban közel két öllel) való leszállítás egyelőre elmaradt, de időközben újabb lehetőség nyílt, ha kis lépésben is, a vízszint csökkentésére. Az 1840. évi X. törvény lehetővé tette ilyen másoknak kárt okozó létesítmények, mint a malomgátak, a hatóság bevonásával megfelelő kártérítés melletti elbontását. A kiliti malom megszüntetésére alakult meg a Balaton melléki Somogy megyei Társulat 1847-ben. A malom elbontására készült egy terv, amelyet Cholnoky közöl. Ennek az alapsíkja az előzőkői eltérő, de a kiliti malom adatai alapján sikerült átszámítani. A terv szerint az 1842. évi júniusi vízszint közel azonos volt az 1828 évivel, míg a kiliti malom megszüntetése után 1 m vízszintsüllyedéssel számoltak, azaz 106,4 m VO. A szintén 1847-ben alakult Sióberki Társulat a mezőkomáromi malmot még az évben megvette, de a szabadságharc 29