Hidrológiai tájékoztató, 2003

MEGEMLÉKEZÉSEK - Fejér László: Megemlékezés dr. Lászlóffy Woldemár síremlékének születése 100. évfordulója alkalmából - Dr. Vágás István: Megemlékezés a 90 éve született dr. Berencsi Györgyről

Megemlékezés dr. Lászlóffy Woldemár síremlékénél születése 100. évfordulója alkalmából A 2003. március 4-iki Lászlóffy-emléknap délelőttjén, a budapesti Farkasréti temetőben található sírnál az egykori munkatársak nevében Marczell Ferenc, a VIZDOK ny. igazgatója emlékezett vissza Lászlóffy Woldemárra. Elmondta, miként találkozott először fiatal pályakezdőként a VITUKI akkor 50 esztendős főosztályvezetőjével. Egy kis sötét szoba, a munkaasztal telepakolva irományokkal és könyvekkel, s az íróasztal mögött egy heverő. Egy igazi tudós mindennapi munkahelye. Lászlóffy attól kezdve fönöke lett éveken keresztül. Kicsiny, de lelkes (és alulfizetett) csapat dolgozott akkoriban Lászlóffy keze alatt, elmélyült baráti légkörben. Lászlójfyn&k köszönhette, hogy végül a „vizes" pályánál kötött ki, hiszen akkoriban az egyetemen más irányba tájékozódott, de főnöke elintézte, hogy a mérnökkaron folytathassa tanulmányait. A sors később úgy hozta, hogy az 1960-as évek végén, amikor Lászlóffyt a VITUKI politikai vezetése nyugállományba kényszerítve akarta mindenáron „eltakarítani", akkor Dégen Imre segítségével Lászlóffy az ő vezetése alatt álló VIZDOK-nál kapott tudományos tanácsadói állást. Az itt eltöltött néhány esztendő terméke volt Lászlóffy méltán nagy hírű „A Tisza" című monográfiája, amely azóta is a folyóval foglalkozó szakemberek „bibliája". A könyv megjelenése után Lászlóffy feladatát befejezettnek érezve, immár önként vonult nyugalomba. Kapcsolatuk ezt követően sem szűnt meg, hiszen a tudományos kutatás „segédcsapata", a VIZDOK könyvtári és múzeumi munkatársai gyakran szereztek meg olyan anyagokat, amikre Lászlóffy Woldemármk szüksége volt. Megható élmény volt a 80 éves tudós születésnapi köszöntése is, amikor a tanítványok és tisztelők a Szilágyi Erzsébet fasori lakásán tisztelegtek Lászlóffy Woldemár előtt. Megemlékezését Marczell Ferenc a következő gondolattal zárta: „Remélem, hogy újabb húsz év múlva újra eljönnek sírjához - ha nem is mi, de a fiatalabb kollégák - hogy megemlékezzünk róla, s ébrentartsuk emlékét!" Fejér László Megemlékezés a 90 éve született dr. Berencsi Györgyről 1913. június l-jén, 90 éve született Budapesten, és 1986. november 20-án Szegeden halt meg dr. Berencsi György orvos, tanszékvezető egyetemi tanár, az orvostudomány kandidátusa, bel- és külföldi tudományos társaságok tagja, a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezetének egykori tevékeny előadója. 1952-ben lépett a hidrológia szakíróinak sorába a Hidrológiai Közlönyben megjelent ,^4z ivóvíz geopatológiai jelentősége" c. tanulmányával. Itt az ivóvízben oldott nyomelemek emberi szervezetre gyakorolt hatásait vizsgálta. Érzékletesen jellemezte a magyar Alföld folyóvizektől távoli településeinek ivóvíz-viszonyait az általa jól ismert Püspökladány lakóinak 1950 körüli helyzetét bemutatva. Az artézi víz múlt századforduló táján történt megjelenése ugyan gyökeres változást hozott az emberek életében, de a végleges megoldást - az elegendő fürdővíz lehetőségét is biztosító - vízművesítésben látta. Dr. Berencsi György hosszú pályafutásának középső és befejező szakaszában megérhette azt az általános fordulatot, amely a 60-as és 70-es évtizedekben az ország, így az Alföld lakosságának szinte az egészét jó minőségű vezetékes ivóvízhez juttatta. E fordulatnak ő nemcsak úttörője, hanem megvalósításának fontos közreműködője volt. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani- és Járványtani Intézete tanszékvezetőjeként is, előzetesen községi orvosként is érdeklődésének körébe tartozott a fürdés járványtana. Még 1959-ben állapította meg (szintén a Hidrológiai Közlönyben, Vecsey Zoltán társszerzővel közös cikkében) a szikes tavaknak és falusi kacsaúsztatóknak téli járványtani szerepét. Igazolta, hogy ezeknél a vizeknél a ruhán felszedett és a rátapadt jég hideget és fagyot kiálló kórokozókat ugyanúgy továbbíthat, és terjeszthet, mint a nyári filrdőzés. A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezetének egykori előadó ülésein mindig nagy érdeklődéssel jártak dr. Berencsi György professzornak maga készítette vetített képekkel kísért úti- és élménybeszámolói, amelyekről nem hiányzott a vízügyiközegészségügyi kérdések világviszonylatban tapasztalt fejlődésének bemutatása sem. Püspökladány városa, amelynek 7 éven át volt „községi orvosa", s amelynek egészségi helyzetéről 11 tudományos közleményt jeletetett meg, 1996-ban emléktáblát helyezett el tiszteletére az orvosi rendelőintézet falán. A hidrológia szaktudományának közössége az orvosok közösségével együtt őrzi dr. Berencsi György emlékét. Dr. Vágás István 3