Hidrológiai tájékoztató, 2003

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kucsara Mihály: A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológia kutatóhely

mogatásával vált a tevékenység „két-tanszékessé". Ettől kezdve törekedtünk az erdő klimatikus és hidrológiai sajátosságait együttesen, azonos helyen és időben, összefüggésükben és kölcsönhatásukban tanulmányozni. A közös munka, s a közös pályázatok eredményeként mérötornyokra szerelt klímaállomásokkal (4. kép), valamint talajnedvesség-mérő szenzorokkal bővülhetett a kutatóhely berendezése. 4. kép. Mérőtorony a bükkös mintaterületen A vízhozammérés megoldását már a kezdet kezdetén is az egyik legfontosabb feladatnak tekintettük, de költség- és eszközigénye miatt erre csak fokozatosan, több éves fejlesztési tevékenység révén kerülhetett sor. Először alkalmankénti kézi köbözéses vízhozamméréseket folytattunk erdei utak alatti csőáteresztőknél. Ezek az adatok esetiek és bizonytalanok voltak ugyan, de az ekkor szerzett tapasztalatoknak feltétlen hasznát vettük a későbbiek során, a műtárgyak tervezésekor, a hidrológiai méretezésnél, s az észlelés módjának megválasztásakor. Két kisebb (65 és 95 ha), állandó vízfolyással bíró részvízgyűjtőre vízhozammérő bukóládákat telepítettünk (5. kép), az ezeket is magába foglaló 600 ha-os vízgyűjtő kifolyási szelvényébe pedig vízhozammérő műtárgyat építettünk (6. kép). A vízszintek észlelése néhány évig mechanikus részeket is magába foglaló úszós műszerrel történt. Három évvel ezelőtt mindhárom műtárgynál a víznyomás érzékelésén alapuló szintérzékelőkre tértünk át, amelyek adatbiztonsága lényegesen nagyobb. Az adattárolás már az úszós változatnál is elektronikus volt, az igényelt észlelési gyakoriság miatti viszonylag nagy adattömeg miatt. A talajvíz megfigyelésére domb- és hegyvidéken viszonylag kisebb figyelmet szoktak fordítani, pedig a vízfolyások alapvízhozama közvetlen kapcsolatban van a patak menti, domblábi, sőt esetenként a domboldali területek felszín alatti vizeivel is. A Hidegvíz-völgy, geológiai adottságai miatt, e kapcsolat vizsgálatára különösen alkalmas, amely feladatra, kifejezetten kísérleti jelleggel, néhány talajvíz-megfigyelő kutat létesítettünk. 5. kép. Vízhozammérő bukó A vízhozammérés amellett, hogy ökológiai és műszaki hidrológiai szempontból is önálló kutatási témának tekinthető, más kutatási részekhez kiegészítő, s egyszer-smind nélkülözhetetlen alapadatként is szolgál. Ilyen például a hordalék mennyisége és minősége, amely szoros kapcsolatban van a patakok vízjárásával. Ehhez hasonlóan, a különféle erdei vizek minősége sem vizsgálható az erdővel borított területek vízháztartásának mennyiségi adatsorai nélkül. 6. kép. Vízhozammérő műtárgy a Rák-patakon A folyamatban lévő kutatási programok nemcsak újabb részterületek kibontakozását teszik lehetővé és ösztönzik, hanem a résztvevők körét is bővítik, akár csak alkalmi együttműködések formájában is. Jellemző példa erre a Kémiai Intézet részvétele a vízminőségi vizsgálatokban. A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely természetesen szorosan kapcsolódik az egyetemi oktatáshoz. Fontos szerepet tölt be az Erdőmérnöki Karon folyó képzésben, az erdőmémöki, a környezetmérnöki, a környezettudományi és a természetvédelmi szakok un. „vizes" tantárgyainak gyakorlati oktatásában. Mindezek miatt a kutatóhely fenntartása, fejlesztése és további működtetése indokolt, sőt szükségszerű. A kutatómunkát a változó anyagi és személyi feltételek mellett is folytatni kell. E tevékenységhez, bár némi anyagi háttér is szükséges, de azért az „emberi tényező" a legfontosabb, azaz a személyes törekvések, a kutatói lelkesedés és elkötelezettség. Ebben a vonatkozásban az egyetemi kutatóhely kedvező helyzetben van, hiszen az évről-évre egymást követő évfolyamok magukban hordozzák a folytonosságot, de a megújulás ígéretét is. 23