Hidrológiai tájékoztató, 2003

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kucsara Mihály: A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológia kutatóhely

IRODALOM [1.] Dobos /.: Visegrád perspektivikus vízkutató fúrás (Földtani terv).- Kézirat, Budapest, 1971.november 18. [2.] Dobos /. : A Visegrád, Lepence-völgyi hévízkút. - Hidrológiai Tájékoztató, 1973. 61-65. [3.] Dobos /.: Hidrogeológiai és balneológiai szakvélemény a Visegrád, Lepence-völgyi hévízkút ásványvizének hasznosítására. - Kézirat, Budapest, 1985. [4.] Dobos I.: A visegrádi hévízkút létesítése és az ásványvíz jelenlegi és távlati hasznosítása. Balneológia-Gyógyfiirdőügy-Gyógyidegenforgalom, 1993.4. 158-179. [5.] Dobos /.; Vízkutatás és -feltárás VisegrádonHévízkutató fúrás előkészítése és tervezése. (1-2). - Visegrádi Hírek, 1997. 6-7. sz. 2-2. [6.] Dobos /.: Vízkutatás és -feltárás Visegrádon A hévízkút Lepencén. - Visegrádi Hírek, 1997. 8. 6-7. [7.] Dobos /.: A lepencei hévíz hasznosítása - 20 éves a strandfürdő. - Visegrádi Hírek, 1997. 9. 6-7. [8.] Dobos /: A lepencei hévíz hasznosítása - Balneológiai hasznosítás a Gizellatelepi Gyógyintézetben.- Visegrádi Hírek, 1997. 10.2. [9.] Dobos /.: A lepencei hévíz hasznosítása. - A palackozott Visegrádi Ásványvíz. - Visegrádi Hírek, 1997. 11.2. [10.] Dobos /.: Sajtóvisszhang - Tudósítások a lepencei létesítményekről. - Visegrádi Hírek, 1998. 1. 5. [11.] Dobos /.: A fürdőkultúra kialakulása a Dunakanyarban - MHT XXI. vándorgyűlés (Szolnok, 2003. július 2-3.) [12.] Lantos A.: Tájékoztató a Danubius Spa & Conference Hotel Visegrád építkezéséről. - Visegrádi Hírek, 2003. 9. 15. A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely DR. KUCSARA MIHÁLY NyME Erdőmérnöki Kar A címben megnevezett kutatóhely nem egy hivatalos elnevezés, ezért is szerepel csupa kisbetűvel. Tulajdonképpen csak egy helyszínt jelöl, amely az ott folyó tevékenység alapján, sok tekintetben megfelel egy hosszú távú erdészeti hidrológiai kutatással foglalkozó „kutatóállomás" fogalmának. Mégsem nevezzük annak, mert nincs állandó személyzet, nincs éves, vagy többéves költségvetés, sőt még fónök sincs. Ennek ellenére mondhatjuk, amit tíz évvel korábban talán még nem tehettünk, de ma már feltétlen, hogy van egy akár „kutatóállomás"-nak is tekinthető hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely. Az erdészeti kutatás Sopron térségében jelentős mértékben kötődött és kötődik a közép- és felsőfokú erdészeti szakoktatáshoz. Az Erdészeti Technikum 1950-ben települt Esztergomból Sopronba, a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskola pedig immár nyolcvanöt éve lelt a városban új otthonra. Az erdészeti kutatásokban az egyetem oktatói mellett a középiskola erdőmémök-tanárai is részt vettek, s a témakörök között voltak meteorológiai és hidrológiai vonatkozásúak is. Firbás Oszkár, az Erdészeti Technikum tanára, diákok és erdészek bevonásával hosszú időszakon keresztül végzett a Sopron-környéki források és a Rák-patak vízhozamaival kapcsolatos adatgyűjtést. Martos András, az egyetem oktatója huszonkét mérőhelyből álló csapadékmérő hálózatot létesített és működtetett a város térségében, s többször szervezett erdei mikroklíma mérési sorozatokat. Führer Ernő már egyetemi hallgatóként, majd az Erdészeti Tudományos Intézet kutatójaként folytatott az erdő víz- és anyagforgalmával kapcsolatos mennyiségi és minőségi vizsgálatokat. E tevékenységek nem kapcsolódtak egymáshoz, azaz térben és időben is meglehetősen szakaszos és mozaikos jelleget mutattak. Annak ellenére alakult ez így, hogy az erdészeti hidrológiában is már többször kifejezésre jutott az a törekvés, amely a vízgyűjtőben való gondolkozást és a vízgyűjtő szintű kutatást szorgalmazta. A gyakorlati megvalósításra a nyolcvanas évek elején látszott lehetőség, amikor Rácz József, az Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék oktatója kezdeményezte, hogy a Hidegvízvölgyben (1. kép), a Rák-patak legfölső, teljes egészében 1. kép. A Hidegvíz-völgy erdővel borított mintegy 600 ha-os vízgyűjtő területén létesüljön egy komplex erdészeti hidrológiai kutatóhely. Az általa megfogalmazott koncepció lényeges elemeként javasolta a vizsgálatok oly módon történő beállítását és folytatását, hogy azáltal ne csak az egyes faállományok, hanem a különféle fafajú és korú erdőkkel borított vízgyűjtő területek vízháztartási sajátosságait is megismerhessük. Az ilyen módon nyert eredmények így nemcsak erdészeti, hanem vízgazdálkodási szempontból is hasznosak lehetnek. Az erdészeti hidrológia, de általában az erdészeti kutatásnak is alapvető módszere a kísérleti területen, természetes vagy természetszerű körülmények között folyta21