Hidrológiai tájékoztató, 2002

BESZÁMOLÓK, TERÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2003-ban

1928. augusztus 31. Az 1878. évi árvíz félszázados évfordulója alkalmából emlékmüvet állítottak Miskolcon, a Szent Anna templom mellett. 1928. szeptember 29. * Kováts Zoltán (Magyaróvár), oki. mérnök. 1951-1957 között építéseknél dolgozik. 1958-tól 1988. évi nyugdíjba meneteléig a győri VÍZIG tervezési osztályának vezetője volt. Az igazgatóság valamennyi saját kivitelezésű munkájának tervezését irányította, (t Győr, 1998. febr.) 1928. október 20. Horthy Miklós kormányzó jelenlétében, gr. Bethlen István miniszterelnök ünnepi beszédével átadták rendeltetésének a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötőt. A Csepelszigeti létesítmény építése 1910-ben kezdődött. 1928. október Felavatták Vác első városi vízművét, amelynek részeként 8,6 km főnyomóvezetéket, 32,6 km elosztó vezetéket és 20-nál több közkútat építettek a kivitelezők. A vízművet 1942-ben és 1953-ban jelentősen kibővítették. 1928. 1928-1932 között rendezték a Hernád mellékvizeit és a Bódva középső szakaszát. 1928. * Léczfalvy Sándor (Békés) oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a hazai vízellátás, csatornázás, víztisztítás, vízelvezetés kérdéseinek szakértője, a VIZITERV osztályvezetője. (fBudapest, 1998. december 13.) 1928. Nagykanizsán 230 km hosszú, egyesített rendszerű csatornahálózat épült. 1928. A Magyar Dunántúli Villamossági Rt. a tatai Öreg-tavat lecsapoltatta és új műtárgyakat építtetett bele, majd 1929. őszén újból felduzzasztottá. 1928. A budapesti műegyetem Vízépítéstani Tanszékén megkezdte működését a Rohringer Sándor professzor által tervezett, 670 m

2 alapterületű hidraulikai laboratórium, amely méretei alapján Európában akkortájt a nyolcadik legnagyobb laboratóriumnak számított. Itt végezték hazánkban az első kisminta vizsgálatot a bogyiszlói Dunameder átvágásával kapcsolatos hidraulikai kérdések tisztázására. 1928. A pécsi püspöki uradalom Mánfa környéki „Sikonda" erdőrészében szénkutató fúrás közben 420 m mélységből percenként 15001, 35,6 °C hőmérsékletű víz tört fel. 1928. A Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat beruházásában megépült a Tisza balparti árvédelmi töltése Tiszabecstől Olcsvaapátig végleges nyomon és méretben. Az 52,52 km hosszú töltést, talicskás és kordélyos munkával 1 081 000 m

3 föld megmozgatásával készítették el. 1928. Megépült Vác városának új szennyvízcsatorna hálózata 15,1 km hosszban. A régi 15,5 km hosszú csatorna csak csapadékelvezetési célokat szolgált, így a két csatornahálózat elválasztó rendszerben üzemel. 1928. A Taktaközben a belvizek levezetésére megépültek a fő- és mellékcsatornák. A főcsatornák a Tiszába eresztik a vizeket, amelyek alacsony tiszai vízálláskor gravitációsan folynak le, magasabb befogadói vízszín esetén a torkolatoknál épült szivattyútelepek segítségével jutnak a Tiszába. 1928. A Soroksári Duna-ág alsó végénél megépített tassi zsilip tartósan az árvízszintig duzzasztotta a Duna-ág vizét, ezért megkezdték a Csepel-szigeti árvédelmi töltések mögött egy belvíz- és szivárgóvíz-levezető csatornarendszer kiépítését. Az így összegyűjtött vizek átemelésére 1930-ban megépítették a dömsödi szivattyútelepet. 50 éve 1953. január 1. Megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztálya. 1953. január 28. t Farkass Kálmán (Budapest), mérnök, a hazai közegészségügyi mérnöki szolgálat megszervezője és első vezetője. (* Lovasberény, 1859. november 17.) 1953. június 9. A Komárom megyei Dad község környékén lehullott 260 mm-es eső messze túlszárnyalta az ország területén addig észlelt legnagyobb egynapos csapadékértéket. 1953. október 1. Az 1060/1953.(IX.30.) Mt. határozat alapján felállították az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF). Ebből fejlődött ki a vízügyi igazgatás későbbi csúcsszerve az Országos Vízügyi Hivatal (OVH), amely 1968-tól egy kézben fogta össze a vízépítés és a vízgazdálkodás valamennyi feladatkörét. A Főigazgatóság közvetlenül a Minisztertanács alá rendelt államigazgatási szerv lett. Első vezetője Rajczi Kálmán volt. 1953. december 30. t Iványi Bertalan (Budapest), mérnök. Több folyammérnöki hivatalnál teljesített szolgálatot, 1934-ben az FM Folyammérnöki osztályának vezetőjévé nevezték ki. 19371938. között az FM Vízügyi Műszaki főosztályának főnökeként a magyar vízügyi szolgálat vezetője volt. Fontos munkásságot fejtett ki a kisvízszabályozás ill. gázlórendezés műszaki kérdéseinek tisztázása terén. Az ő nevéhez fűződik az XX. század első felében végrehajtott tiszai kisvízszabályozás végrehajtása. (* Alsólendva, 1879.) 1953. Ez évben fordult elő az 1940-42-es belvizes időszak óta a legnagyobb belvízelöntés: 1190 km

2 terület került víz alá. 1953. 1953-1958-ban megépült a tiszavasvári vízbeeresztő és hajózsilip. 1953. A MTA kezdeményezésére, a Mt. 1952.VIII.15-i IV. határozata alapján, Mosonyi Emil professzor irányításával megindult (és 1954-ben elkészült) az Országos Vízgazdálkodási Keretterv vázlatos kidolgozása a Vízerőmű Tervező Iroda gondozásában. A hazai vízrendszer komplex hasznosítási programját, valamint a vizek kártételei ellen szükséges munkálatokat tartalmazó tervet a MTA Műszaki Tudományok Osztálya 1954. júniusában vitatta meg. A munka alapul szolgált a kormány által 1961-ben elrendelt korszerű és részletes keretterv kidolgozásához. 1953. A VITUKI-ban kiépítették az első vízminőség vizsgáló laboratóriumot, amely a felszíni vizek minőségének állapotfelvételében az akkori legkorszerűbb vizsgálati eszközöket alkalmazta. 62