Hidrológiai tájékoztató, 2002

BESZÁMOLÓK, TERÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2003-ban

1878. augusztus 31. A Szinva, valamint mellékvizei vízgyűjtő területére lehullott, átlagosnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék a Szinva és a Pece elhanyagolt állapotú medrében olyan hirtelen vízemelkedést okozott, hogy a belőlük éjszaka kiömlő víz elárasztotta Miskolc belvárosát. A szennyes áradás 277 halálos áldozatot követelt és közel 700 épületet teljesen lakhatatlanná tett. A hatalmas esőzések következtében az Eger-patak vízgyűjtő területéről is korábban nem észlelt mennyiségű csapadék futott le, amelynek következtében Eger városát elöntötte az árvíz. Nyolc ember lelte halálát a piszkos habokban, 35 ház összeomlott. Az összeszámlált kár megközelítette a 2 millió forintot. 1878. A Tiszán kialakult árvíz 43 társulati érdekeltségbe tartozó község területét érintette, elöntve összesen 403 km

2-t. 1878. * Pap Ferenc (Nagykároly) mérnök, az osztrák-magyar haditengerészet mérnökkari tisztje. Dolgozott a pólai Hadi és Kereskedelmi Kikötő építésén, a város vízellátásának megoldásánál. 1918-ban a magyar királyi Folyamőrség műszaki vezetőjeként a budapesti Vámmentes kikötő építését irányította. 1935-1944 között a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója volt. A háború után a Duna-Tisza csatorna, valamint a tiszalöki vízlépcső tervezési munkáinál dolgozott, majd 1951-1957 között a MÉLYÉPTERV szakértője volt. (tBudapest, 1970. november 1.) 1878. Budapesten elkészült Zsigmondy Vilmos egyik legjelentősebb munkája a 970,58 m mély városligeti artézi kút, amely az akkori mélyfúrású kutak között a legmélyebb volt. (Ezt a fúrást - mélységét tekintve - Európában csak az 1271 m-es sperenbergi sókutató fúrás előzte meg.) 1878. Ebben az évben létesült az első állami kísérleti 1,12 kirres öntözőtelep a Bács-Bodrog megyei Pékla-pusztán (a Sztapár-újvidéki csatorna mentén). 1878. A budapesti műegyetemen Klimm Mihály professzor vezetése alatt megalapították az önálló "Vízépítészettani tanszéket", és a következő évben bevezették a mezőgazdasági tárgyú vízépítési előadásokat. 1878. Tiszasüly határábai> Sajfoknál, a Heves-Szolnok-Jászvidéki Armentesítő Társulat területén megépült az ország első belvízszivattyú-telepe. Az angol gyártmányú gőzüzemű gépek - amelyek másodpercenként 1,3 m víz átemelésére voltak képesek - mind a mai napig megtalálhatók a védett műszaki emlékként nyilvántartott szivattyútelepen. A szivattyútelep hatásfokát 1888-ban magyar gyártmányú szivattyúgépekkel növelték. 100 éve 1903. május 2. * Lászlóffy (Böhm) Woldemár (Kolozsvár) mérnök-híd-rológus. A budapesti műegyetemen oktatóként, majd a vízrajzi szolgálatnál beosztott mérnökként ledolgozott é-vek után, 1941-ben kinevezték a kolozsvári kultúrmérnö-ki hivatal élére. A háború utáni tudományos tevékenysége elsősorban a hazai hidrológia fejlesztése területén maradandó, nevéhez fűződik a Vízrajzi Évkönyvek korszerűsítése, a Hidrológiai Atlasz közreadása, a hidrológia és a vízrajz történetének kutatása. 1944-1958 között szerkesztette a Vízügyi Közleményeket, fő müve "A Tisza." című monográfia. Számos hazai és külföldi tudományos kitüntetéssel ismerték el országhatárokon átívelő tudományos teljesítményét. (tBudapest, 1984. január 16.) 1903. szeptember 10. * Szádeczky-Kardoss Elemér (Kolozsvár) geológus, geokémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, kétszeres Kossuth-díjas. Az őslénytan kivételével a földtan minden ágát magas szinten művelte. Foglalkozott az Alföld vizeinek osztályozásával, s ö volt az első karsztvíz-térkép összeállítója. Folyók kialakulásának kérdéseit is kutatta. Egyik legkiemelkedőbb alkotása a "Geokémia (1955.)" című kézikönyve, amely máig az egyetlen ilyen tárgyú magyar nyelvű szakmunka. (tBudapest, 1984. aug. 23.) 1903. Megépült, s a következő esztendőben megkezdte rendszeres üzemét a Hernádra telepített 580 kW teljesítményű gibárti vízerőmű. 1903. Zielinski Szilárd tervein alapján megépült az első magyarországi (és európai!) vasbeton szerkezetű víztorony Kőbányán, 350 nr-es térfogattal. A műtárgyat 1968-ban lebontották. 1903. A közegészségügyi mérnöki szolgálat elkészítette a Balaton part első közműves csatornázásának tervét, amelyet a Balatonföldvári Fürdő Rt. rendelt meg náluk. A csatornákat napi 70 m

3 szennyvíz elválasztó rendszerű elvezetésére méretezték. 1903. Az Ikva mentén, a kultúrmérnöki hivatal tevékeny közreműködésével megalakult a Kópházi Rétöntöző Társulat, majd ezt követte a nagycenki és a nagylózsi rétöntözések létrejötte. 75 éve 1928. január 9. * Baranyó Géza (Szolnok), oki. mérnök. Pályafutása a gyulai VIZIG-hez kötötte, ahol különféle vezető beosztásokban működött. Fő munkaterületei: a síkvidéki vízrendezés, ill. a talajmechanika és a vízi környezetvédelem voltak. Több mint 30 cikke jelent meg a szaklapokban, (t 1999. január 13.) 1928. február Önálló kiadványként megjelent a Hidrológiai Közlöny első kötete, amely az 1921-ben leadott szakcikkeket adta közre. Ezután pótlólagosan a többi elmaradt kötetet is kiadták. A szaklap első szerkesztője Zeller Tibor volt. 1928. március 8. A Tisza-Szamosközi Armentesítő Társulat beruházásában a napi 5000 m

3-es teljesítményű "ISTVÁN" kotró üzembeállításával megkezdődött a Túr új medrének kiásása. 1928. április 10. A Balaton-vidék fejlődésével járó problémák, s az 1927-ben kibontakozó társadalmi megmozdulás hatására a kormány újraszabályozta a Balaton partvidékének igazgatását. A balatoni kormánybizottság megszűnt, helyébe a Balatoni Intéző Bizottság lépett. A Bizottságnak a Balaton korszerű és tervszerű fejlesztése irányában kifejtett erőfeszítéseit azonban kevés látható eredmény kísérte. Néhány építészeti és parcellázási szabályzat kiadását sikerült ugyan elérniük, de ezeknek érvényt szerezni kevésbé tudtak. 61