Hidrológiai tájékoztató, 2002

BESZÁMOLÓK, TERÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2003-ban

200 éve 1803. február 19. * Hieronymi Ottó Ferenc (Győr), vízmérnök. Kiemelkedő szerepet játszott a hazai folyók vízrajzi felmérésében. A Duna-mappációnak 1835-től vezetője, s rövid ideig részt vett a tiszai felmérés munkálataiban. Dunai megbízatását követően a vasútépítéseknél dolgozott, az ő tervei alapján építették meg a Pozsony-Nagyszombat közötti lóvasutat. A szabadságharc alatt a közlekedési minisztériumban osztályfőnökként dolgozott, majd a megtorlás idején rövid időre letartóztatták. (|Buda, 1850. ápr. 30.) 1803. november 29. t Joseph Walcher (Bécs), matematikus, hajózási igazgató. A központi vízügyi igazgatás egyik első vezetője. (* Linz, 1719. január 6.) 1803. Adonynál a Duna árvize oly károkat okozott a településnek, hogy lakói egyévi adómentességet kaptak. 1803. Rendkívüli áradásokat okozott a Lajta. A folyó magyar oldalán Moson vármegye lecsapoló csatornákat, ún. "megyei kanális"-okat ásatott, s valószínűleg ekkor készült el a Lajta-völgyén kívül Körtvélyestől a Dunáig húzódó Rétárok is. 175 éve 1828. május 1. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság élére az osztrák Joseph Rauchmüller von Ehrenstein lovag került, aki ezt a posztot haláláig, 1839-ig betöltötte. 1828. Huszár Mátyás elkészítette a Körös-vidék felmérései alapján redukált kéziratos vízrajzi térképét "Fluvi rivi paludes stagna et derelicti...Crisiorum" címmel. A színezett térkép a Körös-vidék folyóit, mocsarait, kiöntéseit, elhagyott vagy időszaki medreit ábrázolja. 1828. A Ferenc-csatorna szabadalma lejárt, s az azt korábban üzemeltető részvénytársaság elhanyagolta a csatorna fenntartási munkáit, így a műtárgy néhány évtized múlva feliszapolódott és alkalmatlanná vált a hajózásra. 150 éve 1853. május 24. * Malinci Gyula (Esztergom) mérnök, a Tisza-szabályozás egyik jeles alakja. Diplomáját a zürichi műegyetemen szerezte. Kezdetben több tiszai társulatnál működött, majd 1878-tól folyammérnök és középítészeti felügyelő volt. 1889-től a Földmívelésügyi Minisztérium tiszai osztályát vezette, de a következő esztendőben kilépett az állami szolgálatból, mert a Felső-torontáli Ármentesítő Társulat meghívta igazgató főmérnökének. A vízépítészeti gyakorlat számára is jelentős folyószabályozási és vízépítési kutatásokat, kísérleteket végzett, amelyekről több publikációt jelentetett meg a szaklapokban. (f Szeged, 1918. december 2.) 1853. június-július A Duna árvize a Sárközt Solttól egészen Bajáig tengerré változtatta, mintegy 1720 km

2 került ekkor víz alá. 1853. július 7. * Halaváts Gyula (Zsena) bányamérnök, geológus, hidrogeológus. Az artézi kutak adatai alapján először vázolta fel a fiatalkori üledékek ősföldrajzi elterjedését a Kárpát-medencében. A vízpazarlás és a kutak kivitelezési hibáinak megszüntetésére, valamint az artézi kutak számának csökkentésére és a vízvezeték kiépítésére tett javaslatai a helyes vízgazdálkodási szemlélet első megnyilvánulásai voltak. Ö volt az első artézi kútkataszter elkészítője (1896). (fBudapest, 1926.július 28.) 1853. november 1. Alexander Bach belügyminiszter - a kereskedelmi miniszterrel egyetértésben - a magyarországi helytartóságot öt részre osztva az országos hatáskörű Építési Igazgatóságot is átalakította. A helyi helytartósági osztályok szék-helyén építészigazgatósági osztályokat, ún. "Ba-usections Abteilung"-okat hoztak létre. A hazai vízépítési ügyeket egészen 1860-ig, egy újabb átszervezésig, a kerületileg illetékes építészigazgatóságok felügyelték. 1853. A Buda környéki Lágymányoson kútásás közben fedezték fel Dél-Buda első keserűvíz területét, ahol „Budai Király keserűvíz" néven kezdték palackozni a gyógyvizet. Később kiegészült helyi ivókúrázási és fúrdési lehetőséggel, s akkor kapta az Erzsébet sósfürdö nevet. 1870ben már 6 ásott kútból termeltek keserüvizet. A fürdő területén ma kórház működik. 1853. A tiszai árvíz különösen a Heves-szolnoki ármentesítő Társulatot érintette érzékenyen, addig megépített műtárgyai súlyos károkat szenvedtek. 125 éve 1878. január 12. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki az ártéri földbirtokosoknak járó adókedvezmények tárgyában, elsősorban azért, mert az adóhatóságok és maguk a birtokosok is a különféle törvényeket és rendeleteket eltérően értelmezték. 1878. január 20-21. Az önkényuralom idején feloszlatott Tiszavölgyi Társulatot újjáalakították. Az új alapítólevél szerint: "A Tisza völgyében működő társulatok Tiszavölgyi Társulat elnevezés alatt egységes társulattá szövetkeznek oly célból, hogy a vidéki társulatokat támogassák azon feladatukban, hogy földjeiket a folyók káros kiöntéseitől megmentsék, a belvizeket lecsapolják és öntözésre felhasználják." A két évvel korábbi árvíz hatására gróf Lónyay Menyhért elnöksége alatt újjáalakult szervezet erőteljes tevékenységet fejtett ki a Tisza-szabályozás során elkövetett hibák és mulasztások helyrehozása, a munkálatok befejezése és a kormány vízügyi politikájának megváltoztatása érdekében. 1878. január 23. * Fischer Frigyes (Nagykáta) mérnök, az 1930-as években végzett kultúrmérnöki és halászati tevékenység legfőbb irányítója. Az Országos Magyar Halászati Egyesület titkáraként, később elnökeként sokat tett a hazai haltenyésztés fellendítéséért, a halászati törvények kidolgozásáért és megismertetéséért. (fBudapest, 1937. jan.26.) 1878. július 20. A Monarchia szerződést kötött Szerbiával, hogy az Aldunai szabályozási munkálatokhoz ugyan Szerbia anyagilag nem járul hozzá, de minden segítséget megad a munkák végzéséhez, így pl. szabadon használhatók a szerbiai partok stb. 60