Hidrológiai tájékoztató, 2002

BESZÁMOLÓK, TERÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2003-ban

lentőségű közcélú vízi létesítmény és víz" fogalmát. E vízi létesítményekkel és vizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási feladatokat a vízitársulatoknak kell ellátniuk. Kommunikációs és PR feladatok a vízgazdálkodásban 15. A PR munka hatékonyságának növelése érdekében a Vándorgyűlés résztvevői ágazati egységes PR stratégiai terv kidolgozását szorgalmazzák, mely az értékeket hordozó múltra is támaszkodva közös alapot adna az ágazati és területi szintű PR munkának és erősítené a kettő összhangját. A PR munka keretében figyelmet kell fordítani az ifjúság környezeti nevelésére, kiemelten a vízikörnyezet megismertetésére, a helyes „víz tudat és magatartás" kialakítására. Vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései 16. Az MHT Vándorgyűlés résztvevői fontosnak tart ják és javasolják a vízügyi felügyelet gyakorlásának, tárgyi és személyi feltételeinek jobbítását, a jogi szabályozás továbbfejlesztését, valamint a vízgazdálkodási közfeladatok integrálásának előmozdítását, figyelemmel a közigazgatás továbbfejlesztésére és az ebből következő szabályozási feladatokra. 17. Az MHT Vándorgyűlés résztvevői felhívják az illetékes állami szervek figyelmét, a piacgazdasági, gazdaságossági, hatékonysági követelmények fokozott érvényesítésének szükségességére a vízgazdálkodási tevékenységekben, különös tekintettel az EU Víz Keretirányelv költségmegtérülési elvére. Dr. Szlávik Lajos a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2003-ban a Vizeink Krónikája (2001.) alapján válogatta a kötet szerkesztője: FEJÉR LÁSZLÓ Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény 1000 éve 103. körül Az al-dunai Vaskapu környékén (az ókori Drobetánál, a mai Turnu-Severinnél) részben a parti sziklákba vágva elkészült az a hajóvontató út, amit még Tiberius császár uralkodása alatt kezdtek el építeni és Traianus császár idején fejeztek be. Ugyancsak ez idő tájt épült a mai Turnu Severin közelében a 16 kőpillérre fektetett ún. "Traján-híd" is. Az utat építő császárok tiszteletére a sziklába emléktáblát véstek. 675 éve 1328. Egy oklevélben először fordult elő Hévíz (Heu-wyz) település neve, amely folyó meleg forrásvizet jelentett a régi magyar szóhasználatban. 475 éve 1528. "Tabula Hungáriáé ad quatuor latéra.../Magyarország térképe peremvidékével...]" címmel Ingolstadtban jelent meg Lázár deák kézi színezésű nyomtatott térképe, amelyet Magyarország vízrajza (a Duna, Tisza és mellékfolyóik nyomvonala) tekintetében a leghívebb középkori térképnek tekintenek a kartográfusok. 350 éve 1653. Több vármegye összefogásával nagyarányú Duna-szabályozás kezdődött Győr és Pozsony környékén. 250 éve 1753. A folyó medrének szabályozása érdekében Mária Terézia királynő rendeletére feltérképezték a Dráva völgyét. 225 éve 1778. május 15. Gr.Károlyi Antal saját költségén megindította az Ecsedi-láp lecsapolásának munkálatait. A vármegye által kirendelt közerő segítségével 1779. végére elkészítették azt a csatornát, amely a Kraszna vizeit a szamosszegi Éghídtól Domahidáig rendezett viszonyok között vezette le. 1778. június 29. Egy hirtelen támadt, de tartós felhőszakadás a Szinva és a Pece patakok vizét annyira felduzzasztottá, hogy Miskolc városát addig nem tapasztalt jelentős károkat okozó áradás öntötte el. 1778. * Huszár Mátyás (Kis-Herestyén) a reformkor kiemelkedő képzettségű mérnöke és geodétája. Filozófiai, jogi majd mérnöki tanulmányokat végzett 1796-1806-ig, végül Bogdanich Dániel mellett a felsőbb geodéziában (csillagászati helymeghatározásban) képezte tovább magát a Budai Csillagdában. Mérnöki működését a KözépTiszavidéken működő Litzner János mellett kezdte meg, 1806-tól Szatmárnémeti városi mérnöke, 1809-10-ben Olasz-, Francia- és Németországban volt tanulmányúton. 1815-től lugosi, majd nagyváradi ker. kamarai mérnök és a Körösök és a Berettyó felmérésének vezetője. 1824ben az ő vezetésével kezdődött meg a Duna vízrajzi felvétele, az ún. "Duna mappáció". (t Nagyvárad, 1843. március 10.) 1778. Markhot Ferenc, Heves vármegye főorvosa a parádi timsós vizeket vegyelemezve javaslatot dolgozott ki a timsógyártás megindítására. A javaslat alapján létesített timsóbánya működésével egyidőben megnyitotta kapuit az első parádi fürdőház is. 1778. 1778-80 között a budai vár újjáépítésével kapcsolatban Turnier Henrik tervei alapján újjáépült és korszerűsödött a budai hegyek forrásait használó vízmű. 1778. Az óbudai római fiirdő romjait felfedező Schönvisner István kutatásainak eredményeit "De ruderibus Laconici Caldariique Romani..[A római melegvizes fiirdő és gőzfürdő romjai]," címmel nyomtatásban is megjelentette. Schönvisner ásatásaival vette kezdetét az egykori Aquincum tudományos feltárása. 59