Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Az Erdélyi-középhegység

vénytakarókban tükröződnek: nyugaton inkább bükkösök, feljebb fenyvesek, keleten a tölgyerők a jellemzőek, de sok helyen találunk elegyes erdőket és kiterjedt réteket, legelőket is. A változatos kőzetminőséggel összhangban a talaptípusok mozaikszerűen oszlanak meg. A savanyú barna erdőtalajon kívül vörös földek, podzolosodott erdőtalajok, rendzinák is előfordulnak. : * cí-» • —.—i 1 I. ábra. Az Erdélyi-középhegység Az egyes hegységrészek jellemzése a következő: A Szilágysági Bükk hegység kicsiny ókori rög a Szilágysági-dombvidék északi részén, a Szamos, a Kraszna és a Szilágy-patak völgye között. Erősen lepusztult s lesüllyedt kristályospala-alapzatát középkori mészkő fedi. A hegység lankás hegyoldalán szőlőművelés van. Legmagasabb pontja: 575 m. A Kővári-hegység Nagysomkút község közelében helyezkedik el. A Lápos-folyó fogja közre a hegységet, melyen valószínűleg a Gutkelent nembeliek építettek várat. 1327-től a szatmári ispánsághoz tartozó királyi birtok volt. 1378-ban I. (Nagy) Lajos Béltelki Balk és Drág oláh vajdának adományozta. A 15. század második felében a Drákfi család birtoka, utána az erdélyi fejedelmeké, majd a Habsburg családé. Később a Báthoriak birtokába került. A flátóczí-szabadságharc idején a németeké volt, de parancsnoka, Teleki Mihály a német parancsnokot vasra verette, és a várat átadta a kurucoknak. 1713ban Rabutin császári tábornok felrobbantotta a várat, így annak csak romjai láthatók. A Szilágysomlyói-Magura hegység. Sokfelé található Magura hegynév. A román pásztoroktól elterjesztett domb, halom neve. Legmagasabb pontja 596 m magas Szilágysomlyó település határában. A hegység oldalában van egy barlang, amelyben a hagyomány szerint valaha hajadonokat rabló sárkány lakott. A sárkányt valamelyik Bátliorí megölte. A monda szerint így került a Báthoriak címérébe a sárkányfog. A Réz-hegység a Kalota-havas északnyugati szomszédságában helyezkedik el, fiatalabb harmadkori üledékkel, részben eltakart, lepusztult varisztid röghegység. ÉNy-DK-i irányban húzódik. Keleten a Meszes-hágó (669 m) választja el a Meszes-hegységtől. Délen a Sebes-Körös határolja. Északon a Berettyó és Kraszna völgyében ereszkedik le. Jelentékenyebb csúcsai: Polyána Varsztyik (790 m), Réz-hegy (725 m) és a Ponor (773 m). Nevezetes helye a Királyhágó (582 m), bár nem nevezhető hágónak, mert nem vízválasztón visz át a közút. A vasút ma is a Sebes-Körös mellett halad több alagúttal a körösrévi szakadékvölgyben. A Meszes-hegység a Kalota-havas északi szomszédságában terül el. Legmagasabb pontja a Perjei-Magura (1042 m). Szerkezeti szempontból 35 km hosszú és mintegy 2-5 km széles sasbérc a Sebes-Körös és a Szamos között húzódik. Nagyrészt tölgy- és bükkerdők borítják, de gyakori a hárs, juhar, a gyertyán, helyenként pedig telepített lucfenyő és az erdei fenyő. A hegység vízválasztó az Egregy és az Almás, valamint a Kraszna és a Berettyó között. A hegyvidék érdekessége a gipszkarton, dolinákkal és karsztforrásokkal. Kraszna és Virsolt hegységek között épült meg a 40,65 millió nv

1 össztérfogat befogadására alkalmas víztározó. A tározóban 23,88 millió m

1 térfogatot árhullám csökkentésére tartalékolnak. Innen induló vezetéken látják el ivóvízzel Zilah és Szilágysomlyó városokat. A Királyerdő a Kalota-havasból északnyugatra kiágazó hegység a Setét- (Jád) patak a Sebes-Körös és Fekete-Körös között terül el. A hegység keleti peremén a szűk és mély Setét-völgy közelében húzódó felszín megközelíti az 1000 métert. Innen nyugat és északnyugat felé a hegység magassága egyre csökken. Erdődámostól nyugatra 743, a Révi-szoros felett 643, a további magasságok csak 500, majd 400 m-re esnek. A hegység főleg jura és kréta időszaki mészkövekből épül fel. A mészkőhegység felszínén a szénsavas víz oldó hatásának következtében víznyelők, barlangok, dolinák alakultak ki. A Kárpát-medence egyetlen más hegységében sincs annyi víznyelő és karsztforrás, mint itt. A Királyerdő-hegységben Erdély legjelentősebb bauxit kitermelése történik. A bauxitot az 1965-ben épült nagyváradi timföldgyárba szállítják. Több mint 60 búvópatakja vált ismertté vízfestés révén és a kutatók 700-nál is több barlangot tártak fel. Itt található Délkelet-Európa eddig megismert leghosszabb barlangja, a Szelek barlangja, melyből 42,5 km van feltérképezve. A négyszintes barlang le van zárva, csak 18,2 km látogatható. A szerteágazó járatokban gyönyörű cseppkőképződmények láthatók. A Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub tagjai fáradoznak a barlang feltárásán. Más barlangok: Révi-vizesbarlang v. Zichy-barlang, Meziádi-barlang, mely 3454 m hosszú. Felejthetetlen látványú a kétlépcsős Ökrök vízesése. A Királyerdő keleti oldalán van a Setét- (Jád) patakon kialakított 28 millió m

1-es Lesu víztározó (7. kép). A Királyhágó 582 m magas hegynyereg a Királyerdő és a Réz-hegység között. A Kolozsvárról Nagyváradra vezető út egykor egészen a Révi-szoros előtti Vársonkolyosig a Sebes-Körös völgyében haladt. Minthogy a forgalmat a folyó tavaszi áradása gyakran veszélyeztette, az 1780-as években Bucsától (a későbbi Királyhágó község) kezdve hegynek 32